A fóbiák (indokolatlan viszolygás vagy ösztönös félelem meghatározott tárgyaktól, helyzetektől vagy személyektől) kialakulása több tényező együttes meglétének eredménye: a traumatikus élmények, a tanulás és a szocializáció során jelentkező negatív tapasztalatok, a kognitív tényezők és a gondolkodásmód eltérő mértékben ugyan, de szintén fokozhatja a szorongást (amit erről az 5 testi tünetről ismerhetünk fel, ha már krónikussá vált). Onnantól kezdve, hogy felismertük, természetes emberi reakció, hogy igyekszünk minél inkább elkerülni a rettegést kiváltó okot, ám amikor ez nem lehetséges, akár még pánikroham is jelentkezhet. Vannak, akik egész életükben megengedhetik maguknak, hogy távol maradjanak félelmeiktől vagy csökkenthetik a kockázatot – például aki tart a kígyóktól, kis odafigyeléssel könnyen elkerülheti őket –, de nem mindenki ilyen szerencsés.
Egészen hétköznapi, már-már banálisnak vélt dolgoktól is megjárhatjuk személyes poklunkat, például ha az alábbi különös fóbiák valamelyikétől szenvedünk. Mielőtt azonban sorra vesszük ezeket, fontos kiemelni, hogy
azonosítás után terápiás módszerekkel és megfelelő kezeléssel csökkenthetjük a félelmeket, a fóbiával kapcsolatos szorongást, így megtanulhatjuk kezelni, később pedig leküzdeni kétségbeesésünket.
Ablutofóbia – félelem a fürdéstől, mosástól
Noha sokszor viccelődünk a tisztálkodással, egyesek valóban félnek mindennemű vizes tevékenységtől, legyen az fürdés, takarítás vagy mosás. Akik ebben szenvednek, egy egyszerű zuhanyzás alkalmával is könnyen pánikrohamot kaphatnak, ami hosszú távon magányhoz és depresszióhoz vezethet, nem beszélve a mindennapi életről és a személyes higiéniáról.
Ergofóbia, avagy rettegés a munkahelyen
Persze ezt is elbagatellizálhatjuk humoros szófordulatokkal, de az ergofóbia, vagyis munkától, fizikai tevékenységtől való félelem nagyon is komoly formája a szociális szorongásnak. Ebbe a fizikai és a szellemi munka egyaránt beletartozik, mindkettőtől – általában valamilyen fiatalkori trauma okán – bekövetkezhet szorongás, ráadásul társadalmilag is kifejezetten megbélyegzett, ugyanis gyakran keverik össze a szimpla lustasággal.
Filofóbia: csak szerelmet ne!
A romantikus regények klasszikus „pillangók a gyomorban”-pillanata egy filofóbiás személy számára felér egy horror jelenettel. Állítólag I. Erzsébet királynő is szenvedett tőle, ezért érdemelte ki a szűz királynő ragadványnevet, és élte le komolyabb elköteleződés nélkül az életét. Amíg az ismertebb hafefóbia a fizikai érintéstől való félelmet, addig a filofóbia kifejezetten a romantikus érzelmektől, a szerelemtől való rettegést takarja, mely már az intim kapcsolat kezdetén jelentkezik.
Szomnifóbia, az elalvástól való félelem
A hipnofóbiaként is ismert kórkép esetében az alvással kapcsolatos tevékenységek, az elalvás, az álom vagy rémálom, továbbá az ébredés gondolata válthat ki pánikszerű szorongást. (A furcsa fóbiának külön cikket is szenteltünk már, itt olvashatod.) Érdekessége, hogy maga az alvás hiánya miatti aggodalom is tovább súlyosbítja, emiatt szintén frusztráció jelentkezhet. A szomnifóbia – mely során az emberek úgy érzik, elveszítik a kontrollt önmaguk felett – természetéből adódóan gyakran kapcsolódik egyéb szorongásos zavarokhoz, mivel stresszt és álmatlanságot is okoz.
Fotó: Canva
Chaetofóbia – haj és szőrzet kizárva
Aki ebben a fóbiában szenved, annak a fodrász szakma bizony nem opció, ugyanis a chaetofóbia a hajnak való bárminemű kitettség következtében jelentkezhet. Intenzív szorongás, pánik kíséri az emberi szőrzettel történő találkozást, ami kiterjedhet az állati szőrzetre és különféle egyéb példákra is, mint például a látvány, az érintés vagy a haj puszta közelsége.
Oikofóbia, a „családi kanapétól” való félelem
Ez nem elírás, valóban létezik ilyen, bár egy picit árnyaltabb, mint azt első olvasatra gondoljuk. Az oikofóbia az otthoni, megszokott környezettől vagy az adott helyhez tartozás gondolatától való idegenkedésre utal – ennek szimbóluma a családi kanapé. Az oikofóbiát azonban gyakran olyan pszichológiai vagy kulturális jelenség leírására is használják, amikor egy személy vagy közösség elutasítja saját kultúráját, nemzeti örökségét – de ugyanígy használják a háztartási gépektől, berendezésektől, fürdőkádaktól, vegyszerektől és más, otthon található gyakori tárgyaktól való fóbiára is.
Coulrofóbia, ami korántsem bohóckodás
Legyünk őszinték, a legtöbbünknek a bohócokról Stephen King furcsa lényei ugranak be, így nem csodálkozunk annyira, hogy erre a félelemre egy külön fóbia is kialakult. Akik ebben szenvednek, állítják, azért kelt bennük szorongást, frusztrációt a bohócok látványa, mert nem tudják, ki áll valójában a félelmetes arcfesték mögött.
Ha tripofóbiád van, akkor bizonyára nem a kedvenced a lótuszvirág termése (Fotó: Getty Images)
Félelmetes apró lyukak és furcsa dudorok, ez a tripofóbia
Amikor eluralkodik rajtunk a kis lyukak, apró minták vagy dudorok csoportjaitól való félelem, akkor joggal gyanakodhatunk tripofóbiára. Az ebben szenvedők intenzív kényelmetlenséget, szorongást vagy akár undort tapasztalnak, amikor olyan képeket, mintákat látnak, amelyek kis lyukak halmazait tartalmazzák. Ilyen például a méhsejt, a spórákkal, magvakkal rendelkező növények, szivacsok vagy bizonyos típusú korallok.
Fobofóbia – amikor magától a fóbiától félünk
Amikor magától a fóbia kialakulásától való félelmet szeretnénk hivatalosan leírni, akkor fobofóbiára gondolunk. A fobofóbia szorongásos rendellenességként nyilvánulhat meg, amelyben tartós és túlzott aggodalom lép fel egy esetleges fóbia kialakulásával kapcsolatban, származzon az pókoktól, magasságtól vagy repüléstől való félelmünkből.
Az apró gombok váltják ki a koumpounofóbiát
Nincs egyetlen ruhád sem, melyen gomb található? Ez lehet, hogy nem pusztán a véletlen műve, sokkal inkább azonosítatlan koumpounofóbiáról lehet szó. Ez a fóbia szorongást, pánikot vagy kényelmetlenséget válthat ki, amikor az illető gombokat lát, megérint vagy csak rájuk gondol. A félelem kiterjedhet bizonyos fajtájú gombokra, például a ruhagombokra, vagy lehet általánosabb félelem minden típustól.
Kiemelt kép: Getty Images
