Azt, hogy az erdő kellős közepén összehasonlíthatatlanul jobb a levegő, mint a városban, már az ovisok is tudják, mint ahogy nagyon sokat olvastunk már arról is, milyen óriási szerepe lehet a zöld növényeknek a klíma szabályozásában, az árvízvédelemben vagy épp mentális egészségünk megőrzésében. Az viszont, hogy szobanövényeink, vagy az irodában ápolt zöldek hogyan javítják a benti levegő minőségét, épp mostanában vált lelkes kutatások tárgyává.
Méreganyagok ellen növényfal
A University of Technology Sydney (Sydney Műszaki Egyetem) tudósai nemrég azt vizsgálták, hogy egy beltéri növényekkel felszerelt függőleges falrendszer, azaz növényfal képes lehet-e felszívni például a benzingőzben található káros vegyületek keverékét. A kutatás lelkesítő eredményt hozott:
az irodai környezetbe installált növények egy munkanap alatt a kiindulási koncentráció 20 százaléka alá csökkentették néhány hírhedten rákkeltő vegyület szintjét.
Bár a szobanövények légtisztító hatását már korábban is vizsgálták, a mostani eredmények azért is rendkívüliek, mert a kutatók ez alkalommal egészen közönséges, közismert növényekkel végezték a kísérleteket: a tanulmány a sok otthonban megtalálható szobai futókát (Epipremnum aureum), nyíllevelet (Syngonium podophyllum) és zöldikét (Chlorophytum comosum) vizsgálta, és azok benzingőz-semlegesítő hatását elemezte.
A kutatók a kísérlet elvégzéséhez egy függőleges növényfal-rendszert építettek ki, melynek rekeszeit plexifallal zárták el, az így létrejött kamrákban pedig kis mennyiségű benzint párologtattak el, majd ezekben – és a növények nélküli kontrollkamrákban is – folyamatosan monitorozták a káros anyagok szintjét. A kutatás tanúsága szerint
a növények nemcsak a szennyező anyagok többségét voltak képesek órák alatt eltávolítani a levegőből, hanem szinte specializálódtak is a leginkább káros vegyületekre!
A növényekkel megpakolt kamrák a 8 órás tesztidőszak alatt eltávolították az összes káros anyag mintegy 43 százalékát, és három különösen káros vegyülettípust, az alkánokat (98 százalékban), a benzolszármazékokat (86 százalékban) és a ciklopentánokat (88 százalékban) csaknem teljes egészében eliminálták.
Méreganyagok az iskolában?
A benzolvegyületekről tudjuk, hogy erősen rákkeltő hatásúak, és az is közismert, hogy akár a benzinkutaktól több száz méterre lévő épületekbe (így akár iskolákba, óvodákba) is be tudnak kerülni a levegővel. A kutatók már régóta tisztában vannak azzal, hogy a
benzinkutak közelében élő embereknél nagyobb valószínűséggel alakul ki rákos megbetegedés,
és a mostani kutatás munkatársai megjegyzik azt is, hogy az irodaházakhoz és lakásokhoz kapcsolódó mélygarázsok szintén aggodalomra adnak okot a beltéri szennyezés szempontjából, ezért óriási jelentősége lehet a nagyvárosi egészségmegőrzésben a minél lelkesebb zöldítésnek.
A zöld növények (megfelelő szellőzési rendszerekkel kombinálva) sokkal egészségesebb levegőt teremthetnek, hiszen nemcsak, hogy előzékenyen szűrik ki a legmérgezőbb anyagokat, de minél koncentráltabbak a levegőben lévő toxinok, annál gyorsabban és hatékonyabban távolítják el azokat, és rendkívül gyorsan alkalmazkodnak a körülményekhez is, amelyek között nőnek: mindig azokat a káros anyagokat képesek semlegesíteni, amikkel az adott környezetben találkoznak.
Meg vagyunk mentve?
A kutatók ezzel együtt mértéktartásra intenek: bár az, hogy a szobanövények javítják a levegő minőségét kétségbevonhatatlan tény, az, hogy pontosan mekkora javulást remélhetünk a háztartási mennyiségben gondozott növényektől egy jól szellőző lakásban vagy szellőztetett irodában, még további vizsgálatok tárgya lehet. Bár önmagában egy szerény növénygyűjtemény nem képes elég gyorsan megtisztítani a levegőt ahhoz, hogy egy az egyben kimutatható legyen az egészségvédő hatás, a dús beltéri növényzet fontos eszköz lehet ahhoz, hogy testileg és lelkileg is egészségesebbek legyünk.
A zöldítést mára nem csak bizonyos vállalatok és magánszemélyek tartják kiemelten fontosnak: sok helyen nagyobb léptékben, városszinten is zöldítenek, hogy élvezzék a növények egészségvédő hatásait. A fák például nemcsak párásítanak és tisztítják a levegőt, de segítenek a nyári klímaszabályozásban is, gyökereikkel pedig megkötik a lazább szerkezetű talajokat (amik a mostaniakhoz hasonló villámárvizekben, vagy egyéb esetekben lezúduló víztömegeknél a megcsúszás veszélyének vannak kitéve), és remek élőhelyet biztosítanak madaraknak és kisemlősöknek egyaránt. Ezt felismerve az elmúlt évtizedekben számos (világ)város erőteljes zöldítésbe kezdett:
a zöldségi lista első tíz helyén ma Amszterdam, Genova, Frankfurt, Sacramento, Johannesburg, Durban, Cambridge, Vancouver, Sydney és Szingapúr állnak,
ezekben a városokban a legnagyobb az adott területre vetítve a fák száma, és úgy tűnik, ezeken a helyeken nemhogy leállnának a zöldítéssel, hanem további fák ültetését tervezik.
Ha mi magunk szeretnénk a lehető legtöbbet profitálni abból, hogy a növények milyen szolgálatkészen tisztítják a levegőt, legyünk a zöldben amennyit csak lehet: ehhez még egy nagyvárosban, sőt Budapesten sem kell messzire utazni, elég felkeresni valamelyik parkot, vagy épp a budai hegyeket. Ha pedig otthonunkban is élveznénk az áldásos hatást, itt az ideje bővíteni növénykészletünket – egy csapásra két legyet ütve például – olyan növényekkel, melyek nemcsak a levegőt tisztítják, de a hőség elviselésében is segítenek.
Kiemelt kép: Getty Images
