A testszag teljesen természetes: mindannyiunknak megvan a saját illata, amit a bőrön lévő baktériumok és az izzadság keveréke okoz. De a hormonok, az elfogyasztott ételek, fertőzések, gyógyszeres kezelések és az olyan alapbetegségek, mint például a cukorbetegség, mind-mind hatással lehetnek rá. Egyes kutatások szerint a nők testszaga attól függően változik, hogy hol tartanak a peteérési ciklusban. De az is előfordulhat, hogy magas kéntartalmú zöldségek (például a karfiol és a brokkoli), fűszerek és koffeines italok állnak a háttérben.
És azt tudtad, hogy
az illatunk még a korunkról, hangulatunkról, viselt ruházatunkról, és bizony még a személyiségünkről is árulkodik?
Kutatások bebizonyították, hogy a neurotikusság például szaglás alapján is azonosítható, így talán nem is annyira meglepő, hogy a testszagot még a hatóságok „orrtanúi” is felhasználják egy-egy bűntény megoldásánál. De mit is jelent, ha megváltozik az általános testszag, és mit akar ezzel üzenni a testünk? Utánajártunk, mitől lehet kellemetlen szagunk, és mire érdemes ezek közül nagyobb figyelmet szentelni.
Erősen fűszerezett, csípős ételek
A fűszeres, erős illatú ételek többféleképpen is szagot hagyhatnak rajtunk. A kapszaicint tartalmazó csípős ételek – például a csilipaprika – az izzadást fokozzák, míg egyes aromás fűszerek illata a nyelvedhez és a fogaidhoz tapad, illetve az emésztés során fejtik ki hatásukat. A hagymafélék pedig egyszerre tudnak mindent: emésztésük során olyan kémiai vegyületek szabadulnak fel, melyek nemcsak a leheletünkön, de a pórusainkon, vagyis a bőrünkön keresztül is képesek „illatozni”.
Zöldségek
A keresztesvirágúak családjába tartozó karfiol és brokkoli szívesen látott alapanyagok a kiegyensúlyozott étrendet követők asztalán. Rostban, C-vitaminban, folsavban, káliumban bővelkednek, jótékonyan hatnak a szívműködésre, segítenek megelőzni az asztmát, az Alzheimer-kórt, és védelmet nyújtanak a rákos megbetegedésekkel szemben (számtalan kutatás bebizonyította, hogy csökkentik a hólyag-, mell-, vastagbél-, tüdő- és hasnyálmirigyrák kockázatát). Viszont emésztésük során a gyomorban kéntartalmú vegyi anyagok szabadulnak fel, amelyek ezután verejtékezéssel távoznak a szervezetből. Szakértők (vagy szagértők?) szerint a kesernyés szag akár hat órán át is érezhető lehet, ettől függetlenül persze nem érdemes kihagyni őket az étrendből – bár nem árt, ha kevésbé kellemes hatásaival is számolunk, és veszünk egy gyors zuhanyt, mielőtt emberek közé megyünk.
Húsételek
A Chemical Senses című orvosi szaklapban megjelent tanulmány részeként a kutatók a húsevés hatásait vizsgálták. Az önként jelentkező férfiak felének húsos, míg a másik részüknek vegetáriánus diétát írtak elő (a résztvevők két hétig tartották az orvosok által előírt étrendet). Az utolsó 24 órában vattakorongot viseltek a hónuk alatt, amit aztán egy 30 főből álló női csoport értékelt. Bár a húsevés egyáltalán nem volt negatív hatással a vonzerőre,
a húsmentes étrendet követő férfiak szagmintáit „jelentősen vonzóbbnak, kellemesebbnek és kevésbé intenzívnek” jellemezték.
Ráadásul ez az összefüggés akkor is fennállt, amikor a kutatók a bőr színárnyalatát mérő készülékkel értékelték a pasik zöldség- és gyümölcsfogyasztását (tudniillik, az általunk fogyasztott növényekben lévő pigmentek – alig láthatóan ugyan, de – még a bőrünkön is nyomot hagynak).
Anyagcsere-betegség
A trimetilaminúria (TMAU) nevű ritka genetikai rendellenességben szenvedőknél a szervezet nem képes bizonyos ételeket teljesen megemészteni, ami egy olyan vegyi anyag felhalmozódását eredményezi, ami rothadó halra, szemétre vagy fekáliára emlékeztető szagot eredményez. A The American Journal of Medicine című orvosi folyóiratban megjelent tanulmány szerint a megmagyarázhatatlan és szokatlan testszaggal küzdő emberek körülbelül egyharmadánál diagnosztizálták az egyébként nehezen észrevehető betegséget. Az ebben szenvedők ugyanis nem feltétlenül érzik magukon a (nem minden esetben erős) szagot, így azonosítani is kifejezetten nehéz. A betegségnek komoly pszichológiai és szociális hatásai is lehetnek, az érintettek sok esetben pedig nem értik, hogy miért távolodik el tőlük a környezet. De a rendellenesség szerencsére laboratóriumi vizsgálatokkal kimutatható, illetve antibiotikumokkal és némi étrendbeli változtatással a kellemetlen szag is orvosolható.
A rossz lehelet betegséget is jelezhet
A rossz leheletért sok esetben az elfogyasztott ételek felelnek, de vannak helyzetek, amikor a szájszag komolyabb bajt is jelezhet. Vegyük például az úgynevezett acetonos, édeskés szájszagot. Cukorbetegség következtében a szervezet nem termel inzulint. Inzulin nélkül pedig a vércukor – amit a szervezet egyfajta üzemanyagként használ – nem tud bejutni a sejtekbe, és a véráramban marad. Ennek eredményeképp testünk cukor helyett zsírt kezd égetni, ami végül a ketonoknak nevezett savak felhalmozódását, illetve a jellegzetes szájszagot eredményezi.
Nem diagnosztizált cukorbetegek számára az acetonos lehelet komoly bajt jelez, különösen akkor, ha más diabéteszes tünetek is (szomjúság, gyakori vizelés, fáradtság, hányinger és hányás, izzadáshiány, hirtelen súlyvesztés) társulnak hozzá.
De az édeskés szájszag egyéb okai közé tartozik a ketogén diéta, a koplalás és az alkoholbetegség is, így mindenképp érdemes komolyan venni, és szakorvosi segítséget kérni.
Fotó: Getty Images
A rossz lehelet alvásproblémákról is árulkodik
Az alvási apnoé alvás közbeni légzéskimaradást jelent. Diagnosztizálni kifejezetten nehéz, hiszen az érintettek sokszor nem emlékeznek rá, hogy felriadtak volna az éjszaka során. Jellemzően túlsúlyos, középkorú és idős férfiak körében fordul elő. Egyik jellegzetes tünete a szokatlanul kellemetlen reggeli szájszag: ebben az esetben az érintettek nagyobb valószínűséggel lélegeznek szájon át, ami megkönnyíti az erős, kellemetlen szagokat okozó baktériumok elszaporodását.
Még a fülünk is „illatozhat”
És ezen sajnos nincs mit szépíteni: bizony még a fülzsírnak is szaga van – de semmi vész, ez teljesen természetes, és kicsi az esély arra, hogy bárkin is megérezzük.
Ha viszont mégis, joggal gyanakodhatunk betegségre, és érdemes megfontolni a mielőbbi orvosi segítséget.
Ugyanis lehet, hogy a hallójáratban maradó víz, illetve a hallójáratot eltömítő fülviasz okoz gyulladást, de egy kevésbé ismert ok, a koleszteatóma is közrejátszat (ami egy jóindulatú bőrkinövés a dobhártya mögötti részen), aminek első és legjellegzetesebb tünetei közé tartozik a kellemetlen, erős szagú fülviasz, a fülfájás és a gennyes váladékozás.
Amikor érdemes lecserélni az edzős ruhát…
Talán nem lep meg senkit, de testszagunkra még az anyagválasztás is hatással lehet. Egy 2014-es, az Applied and Environmental Microbiology című szaklapban megjelent tanulmány 26 nő és férfi használt sportruháját vette górcső alá. A ruhákat légmentesen záródó zacskóba helyezték, és 24 órán át állni hagyták. A vállalkozó kedvű „szagértők” ezután megállapították, hogy a poliészter pólók egytől egyig büdösebbek voltak a pamutnál, a kutatók laborvizsgálata pedig azt is kimutatta, hogy a szintetikus anyagokban több szagtermelő baktérium található, tehát a poliészter nemhogy előidézni, de fokozni is képes a kellemetlen testszagot. Magyarán mindenki jobban jár, ha inkább pamutra cseréljük a sportruhát.
Kiemelt kép: Getty Images
