Hiába a kedvenc évszakunk a nyár, ezt az időszakot is meg tudja keseríteni néhány szúnyogcsípés. Viszket, ég… Ha pedig nem tudunk megálljt parancsolni a vakarózásnak, még véraláfutásos is lehet, mi több, vérezhet és el is fertőződhet a seb… Miközben vannak olyan szerencsések is, akiket messze elkerülnek a kis vérszívók.
De egyáltalán mi okból csípi meg a szúnyog azt, akit megcsíp? Puszta kegyetlenkedésből? Mint tudjuk, csak a nőstény szúnyogok vadásznak a vérünkre. De nem azért, mert ők gonoszabbak a hímeknél, hanem azért, mert az ő testükben növekednek az utódok. A nőstény szúnyogok alapvetően azért szívnak emberi vért (is), mert a petéik fejlődéséhez abból nyernek fehérjét. Ehhez a szájszervük hegyét az egyik véredényünkbe nyomják, majd befecskendezik a nyálukat a véráramunkba. Ez tartalmazza ugyanis azokat a fehérjéket, amelyek megakadályozzák, hogy a vér megalvadjon, miközben a szúnyogunk épp belőlünk táplálkozik.
Fontos tudni tehát, hogy
nem maga a csípés aktusa (azaz, hogy a szúnyog szájszerve áttöri az érfalunkat), hanem a szúnyog nyálában található fehérjék okozzák azt a duzzanatot, bőrpírt és viszketést,
amelyet néhányan (de nem mindnyájan) tapasztalunk. Minél hevesebb reakciót vált ki a testünkből a szúnyog nyála, annál inkább allergiásak lehetünk ezekre a szóban forgó fehérjékre.
Lássuk hát, mit árul el testünk működéséről annak szúnyogcsípésre adott reakciója!
Szúnyogcsípés? Így reagálhat a testünk
Előfordul, hogy sehogyan
Egyrészt ez azt jelenti, hogy nagyon szerencsés genetikával születtünk, és legyünk hálásak a sorsnak ezért. Mindezt kicsit tudományosabban is megfogalmazta Dr. Andrew Murphy, az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológiai Akadémia munkatársa a New Haven Registernek: a reakció hiánya azt jelentheti, hogy azon szerencsés kevesek közé tartozunk, akik nem allergiásak a szúnyogok nyálára. Ez pedig
lehet veleszületett adottság, vagy azt is jelentheti, hogy az idők során immunitást fejlesztettünk ki a szúnyogcsípéssel szemben.
„Ha egy személy ismételten ki volt téve a szúnyog allergénjének, az immunrendszere már nem ismeri fel az allergént problémaként, ezért nem jelentkezik reakció” – magyarázta Murphy.
Kis dudor keletkezik, ami egy vagy két nap múlva piros és kemény lesz
Dr. Jorge Parada, a chicagói Loyola Egyetem orvosi igazgatója szerint ez a leggyakoribb, emberi szervezet által adott reakció a szúnyogcsípésre, és nem több, mint enyhe allergiás válasz a szúnyog nyálában lévő fehérjékre. Egyesek érzékenyebbek lehetnek a szúnyog fehérjéire, emiatt az érzékenység miatt pedig náluk a hagyományos kis dudor helyett nagyobb duzzanatok is előfordulhatnak.
„Egyes tanulmányok azonban azt találták, hogy a reakció a szúnyog táplálkozási idejétől is függhet.
Minél tovább táplálkozik ugyanis a szúnyog, annál több »szúnyogfehérje« szabadul fel, ezáltal nő a súlyosabb reakció esélye” – magyarázta Parada.
Belázasodunk és hólyagos lesz a bőrünk
Ez a szúnyogcsípésre adható egyik szélsőségesebb allergiás reakció, ami a csípés helyének túlzott duzzanatához vezethet, a bőrfelület pedig ezzel egy időben forróvá és keménnyé válhat. Extrém esetekben a csípés helye felhólyagosodhat és váladékozhat is.
Bárkinél kialakulhat ez, az úgynevezett skeeter-szindróma, még azoknál is, akiknek szervezete soha korábban nem reagált ennyire szélsőséges módon egy szúnyogcsípésre sem.
A korábban idézett Dr. Murphy szerint a skeeter-szindrómának, sok más egészségi veszélyhez hasonlóan elsősorban a kisgyermekek, az immunrendszeri betegségben szenvedők és a furcsábbnál furcsább szúnyogfajokkal találkozó világutazók vannak a leginkább kitéve.
Anafilaxiás reakciót is kiválthat a szúnyogcsípés
Ahogy minden allergén, úgy a szúnyognyál is kiválthat anafilaxiát – bár csak igen ritka esetekben. „Azoknál a betegeknél, akiknek szervezete a szúnyogcsípésre anafilaxiával reagál, az erre a súlyos allergiás reakcióra jellemző tünetek jelentkeznek” – mondta Dr. Murphy. Ezek közé tartozik a kiütések megjelenése a bőrön, az ajak vagy a nyelv duzzanata, légzési nehézségek, a zihálás, a köhögés – legsúlyosabb esetekben pedig az ájulás vagy akár a halál.
Anafliaxiás sokk esetén (bármilyen allergén miatt is jelentkezik ez a reakció), azonnali injektálható adrenalin beadása, valamint a beteg orvosi ellátása szükséges.
Kiemelt kép: Getty Images