Meghatódottságunkban, hogy végre valahára a felhők felett utazunk, az álomnyaralásunk helyszínére? Boldogságunkban, hogy ezennel visszavonhatatlanul megkezdtük a jól megérdemelt pihenésünket a fárasztó, irodai robotolással töltött, hosszú hónapok után?
Vagy éppenséggel félelmünkben? (Arról, hogy van-e legbiztonságosabb ülés egy katasztrófa esetén, itt írtunk korábban.) Mi az oka, hogy több ezer méteres magasságban, látszólag minden különösebb indok nélkül jöhet ránk a sírás? Utánajártunk.
Fizikai reakció
Sokunk számára ismerős lehet az érzés, amikor becsatoljuk magunkat a repülőgép ülésébe, kényelmesen hátradőlünk, elhelyezkedünk, és már indítjuk is a kiszemelt filmünket vagy nyitjuk könyvünket, amiről azt gondoljuk, remekül kikapcsol, és eltereli majd a gondolatainkat a levegőben töltött órák alatt. Ám alighogy a bevezető kockák lemennek, máris könnyekben törünk ki, látszólag minden, különösebb ok nélkül.
Mégis mi az, ami ennyire elérzékenyíthet bennünket a többezer méteres magasságokban repülve? Számos elmélet létezik azzal kapcsolatban, hogy miért jöhet ránk sírás a repülőgépen. A jelenségnek nemrégiben a CNN utazási rovata is megpróbált utána járni, szakértő segítségével. Samantha Brown itt úgy fogalmaz, ennek nem csak az érzelmeinkhez van köze.
„A sírás az egyetlen módja annak, hogy a szemünk intenzív nedvességet termeljen.
A könnyeinkre azért van nagy szükségünk a magasban, mert a repülőgépeken nagyon száraz a levegő. Ha így nézzük, akkor a sírás nem más, mint puszta fizikai válaszreakció, amit az agyunk küld, hogy megnyissa a könnycsatornáinkat” – fogalmaz Samantha Brown. Ám, mint mondja, az elmélet közel se ilyen egyszerű, és van benne némi ellentmondás is. „Ahhoz ugyanis, hogy sírva fakadjunk, mindenképpen szükség van valamiféle érzelmi hatásra. El kell érnünk egy olyan állapotot, ami kiváltja a könnyezést” – magyarázza a szakértő.
Az agyunk ezért hozhat létre egy szokatlanul felfokozott érzelmi reakciót: ezért fakadhatunk sírva akár egy olyan film láttán is, amit normális esetben, az otthoni kanapénkon heverve pókerarccal továbbkapcsolnánk. Még csak az sem biztos, hogy filmet kell néznünk ahhoz, hogy sírás fojtogasson a repülőúton: ezt akár egy szép felhő látványa is kiválthatja” – mondja Brown.
Magasság és érzelmek
„A magasság és az érzelmek között fiziológiai kapcsolat lehet. Egyes vélemények szerint a nagy magasságban az oxigénszint enyhe csökkenése hatással lehet az agy szerotonin- és dopaminszintjére” – fogalmaz Emily Grossman biológus, aki úgy véli, ez lehet egy magyarázat a szélsőséges hangulatváltozásainkra többezer méter felett.
A magassági szintek váltakozása, a légköri viszonyok szintén hatással lehetnek az emberek érzelmi és fizikai állapotára, ahogyan a repülőgép kabinnyomása is. Utóbbi az Egészségügyi Világszervezet szerint fiziológiailag befolyásolhatja az embereket, ami dehidratációhoz vezethet.
Egyesek fáradtabbnak érezhetik magukat, fogékonyabbak lesznek a szomorúbb dolgokra,
vagy például nehezebben kezelik a negatív érzelmeket. Ebbe ráadásul olyan, járulékos hatások is közre játszhatnak, mint például az alváshiány vagy az időeltolódás. Ezek mind nagyon leterhelhetik az utazókat. A feszültséget csak tovább növelheti a reptérre vezető forgalmi dugó vagy a járattal kapcsolatos késések.
Már maga a repülés, összességében egy feszült állapotot hoz létre, amiben a sírás egyfajta megkönnyebbülés is lehet” – teszi hozzá a szakember. (Arról, hogy ebben a felfokozott állapotban mik azok az udvariatlan dolgok, amikre véletlenül se kérjük a légiutas-kísérőket, ebben a korábbi cikkünkben írtunk.) Úgyhogy bármennyire is furcsának tűnhet elsőre, legközelebb már ne akadj fönn rajta. Tudd, hogy könnyekkel küszködni a repülön egy természetes reakció, amivel közel sem vagy egyedül.
Kiemelt kép: Getty Images