Hogy mi is teszi boldoggá és teljessé az életünket, olyan kérdés, ami talán az emberiséggel is egyidős lehet, nem csoda, hogy nemcsak a hétköznapi emberek, hanem a tudomány is folyton keresi rá a választ. 1938-ban a Harvard kutatói egy több évtizednyi követéses vizsgálatba kezdtek, hogy kiderítsék: mi a boldogság és a hosszú élet titka? A tudósok összegyűjtötték a világ minden tájáról származó 724 résztvevő férfi egészségügyi adatait (akikből 2017-ben még 19-en életben voltak), és kétéves időközönként részletes kérdéseket tettek fel nekik az életükkel kapcsolatban, és a családtagjaikat is meginterjúvolták. (A kutatásban nem szerepeltek nők, mert 1938-ban az egyetemen csak férfiak tanulhattak, és eredetileg John F. Kennedy, a későbbi elnök is az alanyok között volt.) Végül a vizsgálatot összesen 85 évig folytatták az egyetem dolgozói (tavaly ért véget), amivel a világ egyik leghosszabb kutatásává vált, és a tudósok végül meglepő eredményre jutottak.

Ugyanis – ellentétben azzal, amit talán elsőre gondolnánk –

nem a karrier, a pénz, a rendszeres testmozgás vagy az egészséges táplálkozás lett az, ami leginkább meghatározza az életminőségünket hosszú távon.

Egyetlen dolog volt, ami minden más körülménynél jobban befolyásolta a résztvevők fizikai és mentális állapotát és a boldogságérzetüket: a pozitív társas kapcsolatok. 

A boldogság első számú kulcsa

A Harvard-tanulmány szoros összefüggést talált a boldogság és a közeli kapcsolatok, például a házastársak, a család és a barátok között.

„A személyes kapcsolat mentális és érzelmi stimulációt teremt, ami automatikusan hangulatjavító hatású, míg az elszigeteltség hangulatromboló”

– magyarázza Dr. Robert Waldinger, a Harvard Egyetem Orvostudományi karának pszichiáter professzora az egyetem oldalán megjelent cikkben. Ez egyben lehetőség arra is, hogy a pozitív kapcsolatokra összpontosítsunk, és elengedjük a negatív embereket az életünkből, vagy legalábbis minimalizáljuk a velük való interakciókat. (A toxikus barátokkal nehéz szakítani, de nem lehetetlen – mutatjuk is, hogyan kell.)

A kapcsolatok fizikailag is hatással vannak ránk. Észrevetted már, milyen felüdülést érzel, amikor egy jó beszélgetés során úgy érzed, hogy valaki valóban megértett téged? Vagy ellenkezőleg: mennyire elfáradsz bizonyos emberek társaságában? Fontos, hogy ne csak a magunk egészségével foglalkozzunk, hanem a kapcsolatainkéval is, mert hosszú távon sokat árthatnak vagy éppen segíthetnek nekünk is.

A kiegyensúlyozott családi élet és a másokkal való jó kapcsolat többet számít, mint gondolnánk (Fotó: Getty Images)

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ha egyszer kialakítjuk a barátságokat és intim kapcsolatokat, akkor azok majd önjáróak lesznek, és nem kell velük törődnünk. Pedig a társas életünk egy élő rendszer, aminek a testünkhöz hasonlóan szüksége van az edzésre. A szociális fittséghez szükség van arra, hogy számba vegyük a kapcsolatainkat, és őszinték legyünk magunkkal azzal kapcsolatban, hogy mire fordítjuk az időnket, és hogy ápoljuk-e azokat a kapcsolatokat, amelyek segítenek a boldogság elérésében.

Így mérjük fel kapcsolatainkat

Dr. Waldinger és Marc Shulz, az említett Harvard-tanulmány egyik vezetője és gyakorló pszichológus kidolgoztak egy olyan gyakorlatot, aminek segítségével láthatjuk, hogy milyen a többi emberrel való kapcsolatunk, és melyik terület szorul esetleg fejlesztésre.

Szerintük a kapcsolati életünkben a támogatásnak hét alapköve van:

• Biztonság: Kit hívnál, ha az éjszaka közepén ijedten ébrednél fel? Kihez fordulnál egy válságos pillanatban?
• Tanulás és növekedés: Ki bátorít arra, hogy új dolgokat próbálj ki, hogy kockáztass, hogy kövesd az életcéljaidat?
• Érzelmi közelség és bizalom: Ki tud rólad mindent (vagy a legtöbb dolgot)? Kit hívhatsz fel, ha rosszul érzed magad, és kivel beszélhetsz őszintén arról, hogyan érzed magad?
• Identitásmegerősítés és közös élmények: Van valaki az életedben, aki sok közös élményt osztott meg veled, és aki segít megerősíteni azt az érzést, hogy ki vagy?
• Romantikus intimitás: Elégedettnek érzed magad a romantikus intimitás mennyiségével az életedben?
• Segítség (információs és gyakorlati): Kihez fordulsz, ha szakértelemre vagy segítségre van szükséged egy gyakorlati probléma megoldásában (pl. faültetés, WiFi-kapcsolat megjavítása).
• Szórakozás és kikapcsolódás: Ki nevettet meg téged? Kit hívsz fel, hogy megnézz egy filmet vagy elmenj egy kirándulásra, akivel kapcsolatban és nyugalomban érzed magad?

Készítsünk egy táblázatot, amelynek az első oszlopában azoknak a nevei szerepeljenek, akikkel való kapcsolatunkat ki szeretnénk elemezni, akik a legnagyobb hatással vannak ránk. A további oszlopokba a fentebbi 7 kategóriát írjuk. Tegyünk egy plusz (+) jelet a megfelelő oszlopokba, ha úgy tűnik, hogy egy kapcsolat növeli az adott típusú támogatást az életünkben, és egy mínusz (-) jelet, ha az adott kapcsolatból hiányzik ez a fajta támogatás. (A kutatók felhívják a figyelmet arra is, hogy nem baj, ha nem minden kapcsolat kap minden oszlopban pozitív jelet.)

Gondoljunk erre a gyakorlatra úgy, mint egy röntgenfelvételre: egy olyan eszközre, amely segít a szociális életünk felszíne alá látni. A diagramon lévő hiányosságokat nézve talán rájöhetünk, hogy rengeteg olyan ember van, akivel jól érezzük magunkat, de nincs, akiben megbízhatnánk. Vagy talán csak egy ember van, akihez segítségért fordulhatunk, vagy egy csak egy valaki, aki mellett biztonságban érezzük magunkat. (És persze nézzünk magunkba is: biztos nem mi vagyunk a hibásak? Például ez a hat jele, ha mi vagyunk a hunyók egy kapcsolatban.)

Így sokkal tisztábban láthatunk, és tudunk navigálni a kapcsolataink útvesztőiben.

Azonban a legfontosabb, hogy tudjuk: ez egy kétirányú út. Ha valakivel nem olyan a viszonyunk, mint amilyennek szeretnénk, akkor mi is megtehetjük azt a bizonyos első lépést, és apránként javítani a kapcsolaton. Hiszen az mindenkinek csak az előnyére válik.

Kiemelt kép: Getty Images / Canva