Magyarországon megközelítőleg 250-300 000 beteg szenved szívelégtelenségben, 30-35 000 fő az évente újonnan diagnosztizált esetek száma, a betegek egyéves halálozása meghaladja a 25 százalékot. Ugyancsak magas, 15-25%-ra tehető a korábban szívelégtelenség miatt kórházi felvételre kerülő betegek körében az ismételt kórházba kerülés aránya.

Szívelégtelenség esetén a szív kisebb erővel pumpál. A szervezet különböző, kompenzáló mechanizmusokkal próbálhat meg védekezni ilyen esetekben:

• A gyenge pumpálás kompenzálása érdekében a szívkamrák megnagyobbodnak, és megpróbálnak minél nagyobb erővel összehúzódni, ezáltal nagyobb mennyiségű vért kijuttatni az érpályákba. Azonban minél jobban kitágul a kamra, annál kevésbé tud hatékonyan összehúzódni.
• A második mód, amivel a szívizom védekezhet, az az, ha megvastagodik, ezáltal fokozva a pumpálóképességet. A megnövekedett szívizom miatt a szívnek több vérre van szüksége, és emiatt a koszorúerek által biztosított vér mennyisége elégtelenné válhat.
• Egy harmadik, kompenzációs mechanizmus lehet a szívverés felgyorsulása, ezáltal biztosítva a nagyobb keringetett vérmennyiséget. Mindezek mellett a szívműködést fokozó hormonok szintje is megemelkedhet.

Ezek a kompenzáló mechanizmusok hosszú távon a szívizom kimerüléséhez vezetnek, amelyek a páciens állapotának romlását eredményezhetik végül.

Tünetek, amelyek felvethetik a szívelégtelenség gyanúját

A tünetek a szervezet, a szervek oxigénellátásának elégtelenségéből adódnak, ezek többek között a nehézlégzés, légszomj, ami fizikai terhelésre, de akár nyugalmi állapotban vagy fekvő helyzetben is jelentkezhetnek.

Tünet lehet továbbá a fokozott fáradtságérzés, a bokaduzzanat, a száraz köhögés, köhécselés.

A szívelégtelenségnek többféle típusa létezik, de csak egy átfogó orvosi vizsgálattal lehet pontosan kideríteni, hogy melyik típusról van szó egy adott beteg esetében.

Ki számít veszélyeztetettnek?

A magas vérnyomás, koszorúér- vagy szívbillentyű-problémák, szívizomgyulladás, illetve az obstruktív alvási apnoe fokozhatják a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát. Az alvási apnoe egy olyan alvászavar, melynek során az érintettnél a felső légutakban keletkező rendellenesség okán a légutak beszűkülnek, vagy akár el is záródnak, és alvás közben többször, rövidebb időtartamokra pillanatnyilag elzárják a légzést az éjszaka folyamán. (Ezeket az időszakokat, amikor a légzés teljesen leáll, nevezzük apnoének vagy apnoés epizódoknak.)

A diabétesszel diagnosztizáltaknak is érdemes odafigyelniük, ugyanis a legtöbb cukorbeteg kardiovaszkuláris szövődmények miatt veszti életét, mivel a cukorbetegség a szívelégtelenség előfordulási esélyét 2-6-szorosára emeli. Ezen felül – mint sok más betegség esetében –

az elhízás, a mozgásszegény életmód is nagyban hozzájárulhat a kór kialakulásához, illetve az alkoholfogyasztás is hajlamosító tényező lehet.

Minden, ami az erős szívhez kell: egészséges-, mozgásban gazdag életmód és rendszeres orvosi ellenőrzés (Fotó: Getty Images)

A korai felismerés fontossága

A szívelégtelenség korai felismerés és hatékony kezelés nélkül akár végzetes kimenetelű is lehet. A betegség kezelése annál nehezebb, minél később diagnosztizálják.

A háziorvosnál, majd kardiológusnál tett látogatás után a szakorvos kórházba utalhatja a beteget, ahol számos vizsgálat – teljes laborvizsgálat, speciális szívizomenzim vizsgálat, ultrahang, esetleg MR felvétel – készülhet a pontos diagnózis érdekében. A műtéti beavatkozás mellett – rendszeres orvosi felügyelettel – számos korszerű terápia létezik a szívelégtelenség karbantartására. Szájon át szedhető gyógyszeres terápiák mellett beültethető készülékek is segíthetik a kezelést. A szívelégtelenség terápiája során elsődlegesen a javítható problémák kezelése a cél. Kialakult szívizomgyengeség esetén az ártalmas élettani folyamatok befolyásolásával a jó, illetve elfogadható terhelhetőség fenntartására, és a szövődmények elkerülésére kell törekedni.

Mit tehetünk szívünk érdekében?

• Szokjunk le a dohányzásról! A cigaretta és az egyéb dohánytermékek szinte minden szervre károsak, így a szív-és érrendszerre is. Dohányzók esetében megnő az erek elmeszesedésének, valamint a szívinfarktus kialakulásának veszélye.
• Változtassunk étkezési szokásainkon! Az egészségtudatos életmód egyik alapköve a helyes táplálkozás. A telített zsírsavak minimális fogyasztása, valamint a zöldségben, gyümölcsben és fehérjében gazdag étrend segíthet a megfelelő vérnyomás elérésében, a szívbetegségek és a stroke megelőzésében. (Fontos, hogy időben észrevegyük a stroke (sztrók) tüneteit – ehhez ebben a cikkben adtunk segítséget.)
• Mozogjunk rendszeresen! Heti legalább 150 percet (napi kb. 20 perc) fordítsunk aktív testmozgásra, ennyi ugyanis elengedhetetlen a szervezet fitten tartásához. Otthon, szabad levegőn végtelen számú lehetőség van a sportolásra, így mindenki megtalálhatja a számára megfelelő és az orvosa által ajánlott mozgásformát.
• Legyünk tisztában egészségi állapotunkkal! A magas vérnyomás és a magas koleszterinszint veszélyt jelenthetnek a szív- és keringési rendszer egészségére. Ellenőriztesd ezeket az értékeket rendszeresen, ne feledkezz meg az orvosi szűrővizsgálatokról sem!
• Kövesd az orvosi előírásokat! Ma már szerencsére rendelkezésre állnak a szívbetegségek kockázatát csökkentő, szájon át szedhető készítmények. Ezeket mindig az orvos utasításai szerint alkalmazzuk, akkor is, ha esetleg teljes mértékben panaszmentesnek és egészségesnek érezzük magunkat!

Kiemelt kép: Getty Images