Neve – Madam C. J. Walker vállalkozóval ellentétben, aki rabszolgacsaládból indulva vált az 1900-as évek elejének leggazdagabb afro-amerikai nőjévé – kis híján feledésbe merült, pedig Martha Matilda Harper élete legalább annyi filmbeillő fordulatot tartogat.
Az úttörő üzletasszony 1857-ben született szegény kanadai munkáscsaládba, de apja – mivel elveszítette pénzét egy szerencsétlenül alakult üzleti befektetés miatt – lányát már hétévesen a több mint hatvan kilométerre élő nagybátyjához küldte azzal a céllal, hogy dolgozzon, és kezdjen mihamarabb új életet.
Ettől fogva Martha huszonöt éven át keményen robotolt a háztartásban, míg végül utolsó kanadai munkaadója, egy német holisztikus orvos műhelyében rá nem lelt a gyógynövények varázslatos erejére, a felfedezés pedig hátralévő életét is gyökeresen megváltoztatta. A gyógyító nem csupán megosztotta vele a hajápolással kapcsolatos forradalmi elképzeléseit, de megtanította számára a higiénia fontosságát, hogy miként serkentheti a fejbőr véráramlását az erőteljesebb hajmosással.
Halálakor még titkos hajtonik formuláját is Marthára hagyományozta, mit sem sejtve arról, hogy hagyatékával milyen hatást gyakorol majd a nő életére, és ezzel gyakorlatilag az amerikai társadalomra. Martha később ezt a receptúrát tovább gondolva indult el, hogy felépítse az első, több száz fodrászszalonból álló franchise rendszert az Egyesült Államokban és Európában.
Munkaadója frizurájával kezdte
Martha ezek után meg sem állt a New York állambeli Rochesterig, ahol bár továbbra is szolgálóként keresett állást, szoknyája zsebében már ott lapult a tonik, és vele együtt annak bizalmas receptje is. Az úti cél nem volt véletlen, Rochestert ekkor az innováció központjaként emlegették, így tökéletes közösségnek bizonyult olyasvalakinek, aki egy teljesen más nézőpontot szeretett volna képviselni és népszerűvé tenni.
Nem telt sok időbe, hogy Martha megörvendeztesse új munkaadóját, Luella Robertst és annak előkelő barátnőit továbbfejlesztett bio samponjával, és
egy olyan korban, ahol az emberek alig vagy nagy ritkán csak kemény szappannal mostak hajat, ez üdítő újdonságnak számított – nem beszélve a szemmel látható eredményekről.
Ezeket Martha földig érő, gyönyörű haja is garantálta, melyet később a „Harper Beauty Method” reklámjában egyaránt felhasznált.
Martha Matilda Harper gyakran használta hatásos termékei bizonyítékaként lenyűgöző hajkoronáját. Fotók: Wikipédia Commons
Martha Matilda Harper, a marketingzseni
A viktoriánus korban a nők frizuráját főként otthoni körülmények között szolgáik és magánfodrászaik csinosítgatták, ezzel szemben Martha forradalmi ötlete az volt, hogy nyilvános fodrászszalont nyisson az ügyfelek számára. Felismerte, hogy az addigi készítményekben és más termékekben lévő vegyszerek sokkal inkább kárt okoztak, mintsem használtak volna, ezért Martha folytatta a tonik finomítását, és kidolgozta saját, többlépéses hajkezelését.
1888-ban fogta az élete során megtakarított 360 dollárját, és ott hagyta a háztartási szolgálatot, hogy elkezdje a tonik hivatalos gyártását, nem utolsósorban pedig megtalálja a tökéletes helyet első bőr- és hajápoló szalonja számára. A The Powers Building mára New York történelmi jelentőségű épülete, ez volt az a hely, melynek kirakatára kihelyezett egy fényképet földig érő hajáról, hogy becsalogassa leendő ügyfeleit, de ennél sokkal zseniálisabb marketing trükköt is bevetett.
A szalonja melletti zeneiskolából – ahová a jómódú anyák kísérték gyermekeiket órára – hiányzott a váróterem, Martha ezt kihasználva pihenésre invitálta be a hölgyeket szalonjába, akik a Harper módszert látva azonnal elcsábultak.
Martha addigi munkája révén jól tudta, hogyan kell elkényeztetnie vendégkörét, ezért megtervezte a legelső támlás fodrászszéket, a mosdókagylóból pedig kivágatott egy félkört a fej számára, így anélkül moshatták meg a kényelmesen fekvő hölgyek haját, hogy a sampon a szemükbe került volna.
Ezeket látva nem csoda, hogy egy idő után megfordult nála Alexander Graham Bell felesége, Mabel, vagy Grace Coolidge leendő first lady, de a brit királyi család tagjai, Jacqueline Kennedy és még Woodrow Wilson amerikai elnök is járt a Harper szalonban, hogy megmasszíroztassa a fejbőrét. Ekkorra ugyanis már a nőknek és férfiaknak végzett hajkezelések mellett további szépségápolási szolgáltatások is elérhető váltak a szalonokban. De Martha nem felejtette el, hogy honnan indult, és olyan szegénysorból származó lányok életét is megváltoztatta, mint amilyen egykor ő maga volt.
Szüfrazsettmozgalom a fodrászaton keresztül
Susan Brownell Anthony is az ügyfelei közé tartozott, aki polgárjogi aktivistaként fontos szerepet töltött be a 19. századi női egyenjogúsági mozgalomban, azon belül is főként a nők anyagi függetlenségét szorgalmazta. Martha Matilda Harperrel karöltve a fodrászüzleteket arra használta, hogy
szolgálólányokon és gyárakban dolgozó fiatal nőkön segítsen. Az első 100 szalont ők nyithatták meg, ezzel Martha nem csupán nőtársain segített, de a modern franchise úttörőjévé vált,
és olyan világhírű vállalatok működését alapozta meg évtizedekkel korábban, mint például a McDonald’s. A franchise tagjainak bár meg kellett vásárolniuk Martha székét, mosdóját és minden termékét, az üzletasszony kölcsönt biztosított a számukra, iskolákat hozott létre, ahol elsajátíthatták a Harper-módszert, emellett csoportos biztosítás, reklámkampányok, rugalmas munkaidő, fizetett szabadság és támogató közösség is járt a csatlakozóknak.
Martha jól ismerte célközönségét is, ezért szalonjaiban gyermekfelügyeletet kínáltak, és esti nyitva tartással üzemeltek, hogy megfeleljenek a nők otthoni elfoglaltságainak. Addig nem volt hajlandó férjhez menni sem, amíg nem látta biztosnak üzlete alakulását, a sors különös fintora, hogy épp férje üzleti döntései vezettek oda, hogy az 1970-es években végül eladták a céget. Férje, Robert MacBain a kizárólag természetes összetevőkből készült, egészséges biotermékek mellé – Martha szalonjaiban addig a jól jövedelmező vegyi dauer is tilos volt – kémiai festékeket és tartósítószereket vezetett be, majd vezérigazgatói pozícióját hátrahagyva az 1970-es években eladta a céget.
Martha Matilda Harper ekkor már halott volt, 1950-ben, 92 éves korában hunyt el, miután jó ideje csupán árnyéka volt önmagának. Az utolsó Harper szalon 2005-ben zárt be Rochesterben, ott, ahol Martha mint sikeres üzletasszony első nőként léphetett be a kereskedelmi kamarába. Életműve túlmutatott saját korán – ma is az általa megálmodott fodrászszékeket használjuk – az üzletláncok megszületésén, magába foglalt egy forradalmi modellt, a minőséget, a független szolgáltatást és a nők számára kinyíló lehetőségeket mind a munka világa mind a hétköznapok terén.
Kiemelt kép: Getty Images, nőklapja.hu
