Nemrég mi is írtunk a félresikerült találmányokat bemutató Kudarcok Múzeumáról, melynek ötletgazdája közszemlére tett, őrült felfedezésekkel motiválja a sikerhez vezető úton botladozókat. A mindent látó Google szemüvegen és a kilenc voltos, hátborzongató szépségmaszkon túl, azért jócskán akadtak a történelem során olyan innovációk is, melyek annyira jól sikerültek, hogy messze meghaladták eredeti rendeltetésüket. De vajon, a hétköznapi használat során gondoltuk volna, hogy ezek az ismert termékek a véletlennek köszönhetik a népszerűséget? Lássuk, valójában milyen sorsot szántak többek között a kólának, a buborékfóliának vagy a frizbinek, melyről elöljáróban annyit, hogy piték és sütemények alól került a levegőbe.
Coca-cola
A kóla napjainkban a világ egyik leghíresebb üdítőitala, melyet valójában a morfiumfüggőség ellenszereként fejlesztett ki Dr. John Pemberton, az eredeti Coca-Cola feltalálója. A polgárháború veteránjaként maga is függőségben szenvedett az ütközetek során szerzett súlyos sérülései miatt, ezért alkotott meg egy édes, először még alkoholos italt. Az intenzív hatékonyság érdekében a kokacserje levelét is beáztatta: a kivonat a kimerültséget és a fejfájást is csillapította. Pemberton csak French Wine Coca néven emlegette a szert, ám még két évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a receptet édesítve-savasítva, létrejöjjön a ma is ismert Coca-Cola alapreceptje.
Listerine
A Listerine szájvizet több mint 130 éve találták fel, és először sebészeti fertőtlenítőként, továbbá gyógyszerként használták egyes, szexuális úton terjedő betegségekre. Egy 1888-as cikk a Listerine-t még izzadt lábakra és a lábujjak között kialakuló tyúkszemre is ajánlja, de ha azt gondolnánk, ez már túl sok a jóból; a cigaretta mentolos adalékaként, korpásodás és megfázás ellen szintén hirdették ezt az univerzális terméket. Csak később, az 1920-as évek során terjedt el a legjövedelmezőbb formájában, vagyis a kellemetlen lehelet hétköznapi gyógymódjaként. A gyártó cég profitja 115 ezer dollárról több mint 8 millió dollárra emelkedett, a stratégiaváltást követő években.
Lépegető rugó
Bolond rugó, lépegető rugó, lépcsőjáró lépegető: ki hogy ismeri ezt a szórakoztató játékszert, melynek eredeti célja a haditengerészet műszerének stabilizálása volt, a viharos tengeren. A találmány története az amerikai Richard Jameshez kapcsolódik. 1943-ban James a haditengerészet számára végzett hajtóművekkel kapcsolatos kísérleteket, amikor egy alkalommal a rugós szerkezet – amely segítette volna az érzékeny műszerek helyzetét a tengeren – véletlenül leesett az asztalról, és továbblépegetett a padlón. A gyerekek azonnal érdeklődni kezdtek az új, ugráló, rugalmas tárgy iránt, ezt látva pedig Richard James rájött, találmánya akár még a játékpiacon is sikereket érhet el.
Buborékfólia
Valójában a tapétagyártás volt a cél kedvenc, pattogó, buborékos fóliánk előállításakor, amely mára a törékeny tárgyak általános csomagolóanyagává vált. Al Fielding mérnök és Marc Chavannes svájci feltaláló szeretett volna betörni találmányával a texturált tapéták piacára, ám a terv nem járt sikerrel, sőt, törekvéseik ellenére üvegházak szigetelőanyagaként sem tudták a terméket hasznosítani. Aztán 1959-ben az IBM előállt a számítógép ötletével, a két szakember pedig buborékfóliát javasolt a törékeny technológia csomagolóanyagaként. Ettől fogva a buborékfólia új célt kapott, és mára lehetséges, hogy sokan azt kívánjuk, bárcsak egy egész szobát kibélelhetnénk ezzel a stresszoldó, pukkanós anyaggal.
Viagra
A Pfizer gyógyszergyár kutatói eredetileg a szív- és érrendszeri betegségek, különösen a magas vérnyomás és az angina (szívbetegség) kezelésére próbáltak gyógyszert fejleszteni. Az első klinikai vizsgálatok azonban felfedték, bár a gyógyszer növelheti a szívbe és a tüdőbe juttatott vér mennyiségét is, szedése a férfi kísérleti alanyok számára váratlan mellékhatásokkal jár. Ez a felfedezés jelentős áttörést hozott a merevedési zavar kezelésében. A Pfizer 1998-ban engedélyt kapott a Viagra forgalmazására, mely világszerte hatalmas népszerűségre tett szert – becslések szerint több mint 2 milliárd dollár bevételt termel a gyártónak, évente.
Frizbi
A frizbi története az 1940-es évek közepére nyúlik vissza. Az akkor már napi 80 ezer pitét előállító, Connecticutban található Frisbie Pie Company üzeme jellegzetes, lapos pitetányérokat csomagolt édességei mellé, melyeket az egyetemi hallgatók szórakozásból dobálni kezdtek. A játék nagy népszerűségre tett szert a campusok környékén, a hallgatók pedig gyakran frizbiként emlegették azt egymás között. A Wham-O játékgyártó cég hamar tudomást szerzett a véletlen találmányról, és 1957-ben megvásárolta a frizbi név jogait. Az első hivatalos terméket már 1958-ban bejelentették, ami azonnal népszerűvé vált a fiatalok körében.
Kiemelt kép: Getty Images, nőklapja.hu