Akasztják a hóhért. Hogyan sikerül rendet tartanod két kisgyerek mellett?
Természetesen egy egyéves és hároméves kicsi mellett nem lehet egész nap rendet tartani, de többségében szép rend van otthon. Nagy segítség, hogy a férjemet is zavarja a rendetlenség, ezért esténként mindig együttes erővel elpakolunk.
Én például sajnálom erre szánni az estéimet, lehet akkor ezért úszik nálunk mindig a lakás.
Rendetlenséget két dolog okozhat: ha túl sok munkába kerül elpakolni valamit, vagy ha nem egyértelmű, hogy minek hol a helye. Igazából nekünk nem nagy erőfeszítés az esti rendrakás, ugyanis minden holminknak megvan a maga helye. Alapszabály az is, hogy a konyha minden este legyen patikára rendbe téve. Reggel szinte minden család napja itt kezdődik, így egyáltalán nem mindegy, hogy káosszal vagy rendezettséggel indul-e az új nap. Ez alapjaiban meghatározza a nap további részét is.
Egyszer kell megtapasztalnod a tökéletes rend állapotát, és nem lesz más dolgod, mint hogy mindig visszatedd a dolgokat a helyükre. Ez pedig szokássá válik, amit könnyű fenntartani.
A gyerekeiteket mennyire és hogyan vonjátok be a feladatokba? Gondolom, az is alapszabály, hogy ha rendszerető felnőtteket szeretnénk nevelni, akkor azt már egészen kicsi korban érdemes elkezdeni.
Nekünk az vált be, hogy nagyon kevés játék van elöl. Ez a rend fenntartása szempontjából is lényeges, továbbá a gyerekek sincsenek túlstimulálva a sok játék által. Az is nagyon fontos, hogy itt is mindennek megvan a gyerekek által is jól ismert, dedikált helye, így ők is vissza tudják tenni a játékokat. Sokszor együtt pakolunk velük, hogy példát mutassunk és edukáljuk őket.
Hegyi-Nagy Lívia otthonszervezési tanácsadó
Ha például kiborítanak egy egész láda építőkockát, akkor mielőtt elővennének egy másik játékot, az előzőt el kell pakolniuk. Mivel még kicsik, nem tudják az egészet egyedül eltenni, de igyekszem mindig a maguk szintjén bevonni őket. Úgy látom, ők is egyre jobban élvezik ezeket a folyamatokat. Amikor a minap a nagyobbiknak megmutattam, hogyan rendszereztem egy kamrát, lelkesen nézte a képen a tárolóeszközök címkéit, és mondta is, hogy azok azért vannak ott, hogy mindenki a helyére tegye vissza a dolgokat. Én azt figyeltem meg, hogy a rendrakás és a selejtezés ragadós. Nagy hatással van a rendszerezés a tágabb családunkra is, mindenki csak pozitívan nyilatkozik az eredményekről.
Te már gyerekként is ilyen rendszerető voltál?
Igen, nagyon is. Arra biztosan emlékszem, hogy a tolltartómat mindig nagy élvezettel pakoltam újra és újra. A testvéreim után mindig elpakoltam a játékokat, vagy éppen a ruháimat mindig precízen hajtogatva tettem a szekrénybe. Azt, ahogy főzés vagy sütés után rendbe rakom a konyhát, azt anyukámtól is mindig így láttam. Ő éli a régi háziasszonyok velős mondását: úgy tevékenykedj a konyhában, hogy ne is lássék.
De ezt mondjuk egy rántott hús elkészítésénél hogy lehet betartani?
A konyhában a fókusz ne a könnyű használaton legyen, hanem a könnyű tisztán tartáson. Én, ha valamit már nem használok, azonnal elöblítem és visszateszem a helyére, a konyhapultot pedig mindig szárazra törlöm. Kicsi a konyhám, így erre azért is szükségem van, hogy legyen elegendő munkaterületem.
Mondok még néhány konyhai praktikát, amivel könnyebben fenntartható a rend: Semmit ne tarts a mosogató mellett, ami vízfoltot hagyhat. A mosogatószert és a szivacsot a mosogatótól távol tárold, pl. az alsó szekrényben. Ha állítva tárolod a konyhai eszközöket (pl. merőkanál), akkor a tárolóval együtt tedd a konyhaszekrénybe.
Tiszta otthon, rendes hát (Fotó: Hegyi-Nagy Lívia)
Említetted, hogy a férjed még nálad is rendszeretőbb. Eleve ilyen ember volt, vagy egymást formáltátok ilyenné?
Miután összeházasodtunk, nagy élvezettel vetettük bele magunkat a közös háztartás felépítésébe. Már ekkor törekedtünk arra, hogy rendszereket alakítsunk ki, mondjuk a spájzban. Az esküvőnk után, amikor eldöntöttük, hogy szeretnénk gyereket, elkezdtem egy harminc napos minimalista kihívást, ami által sikerült rengeteg felesleges holmit elengednem. Első nap egy, a második nap kettő, a huszonötödik napon huszonöt tárgyat száműztünk hazulról. Tudtam, hogyha gyerekeink lesznek, számtalan új tárgy kerül majd be a háztartásba, és úgy éreztem, hogy szükségem van egy alaposabb tisztogatásra. Érdekes volt megtapasztalni, hogy nagyon jólesett mindkettőnknek, hogy letisztultak a tereink, lettek üres polcaink. A holmijaink számának csökkentésével lényegében méregtelenítjük az otthonunkat.
Mik a legfontosabb szabályok még, amiket ha betartunk, nem kell állandóan pakolnunk és mégis folyamatosan azt éreznünk, hogy mindig rendetlenség van?
A siker titka: ha nem apránként, hanem egy szuszra raksz rendet a lakásban, azzal gyökeresen megváltoztathatod a gondolkodásmódod. Rögtön kézzelfogható eredményt tapasztalsz, ami további cselekvésre ösztönöz. Nagyon fontos, hogy egy fenntartható alaprendszer kialakítására időt kell szánni. Ez nem két nap, inkább hónapok, és ehhez a rendszerhez is rugalmasan kell állni. Ugyanis ha valami változás történik az életünkben, ahhoz kell alakítani a meglévő rendszert.
Például ha egy kutyus érkezik a családba, akkor kell egy kijelölt hely az ételeinek, a játékainak, nem tárolhatjuk a lakás minden pontján össze-vissza a felszereléseit. Ezt egyszer és mindenkorra kell jól kitalálni, megmutatni a család minden tagjának, esetleg címkézni és ezután begyakorolni az új rendszert. Állítólag huszonegy nap szükséges, hogy valami szokássá váljon. Ezt rá kell szánni, mert ha kialakul a rutin, akkor onnantól már erőfeszítés nélkül, automatikusan működik a rendszer.
Néha olyan apróságok is segítenek, mint például egy lépcsős polcrendszerező a gyógyszerek, vitaminok közé, vagy éppen a hűtőt rendszerező tárolóeszközök, amiket ráadásul ki is lehet húzni, így kisebb eséllyel fordul elő, hogy a polc hátsó részén megromlik egy fej saláta.
A megfelelő rendszerezők sokkal átláthatóbbá tehetik a környezetünket.
Senkitől nem várható el, hogy kitalálja a gondolatainkat a rendszereinket illetően, ezért támogatom az ügyfeleimet is a címkék használatában. Így a férjünk, családtagjaink is nagyobb eséllyel teszik vissza a helyükre a dolgokat, ezáltal a családi viták is jó eséllyel csökkennek a rendetlenséget illetően. Kedvenc trükkjeim közé tartozik, hogy a már használt, de még nem szennyes ruháimnak egy külön tárolót neveztem ki, így ezek a ruhák nem a fotelben, széken, ágyon és mindenhol hevernek, hanem egy szép tárolóban várják a következő használatot.
Egy rendezett szekrényben sokkal átláthatóbbak a ruhák is (Fotó: Hegyi-Nagy Lívia)
Az a befektetett idő és energia, amit a selejtezéssel, tárolással, rendszerezéssel töltöttünk, a hétköznapokban elkezd megtérülni. Nagyon hamar többlet időnk keletkezik a kupis múlthoz képest, és még az idegeinket sem fárasztja le a folyamatos káosz. Nem is beszélve arról az időpazarló tényről, hogy az átlagos ember naponta majd’ fél órát tölt el a dolgai keresgélésével.
A zseni átlátja a káoszt, de arról már nem szól a fáma, hogy közben mondjuk mennyire feszült.
Szerintem dolgozni például nem lehet a rendetlenség közepén. Még akkor sem, ha valaki úgy gondolja, hogy bárhova leteszi a laptopját, az működni fog. Manapság nagyon sokan otthonról dolgozunk, ezért muszáj nyugodt, nyugtató teret kialakítani magunk körül, ahol valóban a munkára tudunk koncentrálni, és nem arra, hogy ott van a gép mellett egy koszos pohár meg egy szennyes tányér.
Az ún. vizuális zaj jelenség leterheli, fárasztja az agyad, hiszen a sok holmi között folyamatosan próbálja kiszűrni a számodra lényeges dolgot, adott esetben a laptopod képernyőjét.
Ha letisztult, nyugodt az otthonod, kevesebb frusztráló tényező vesz körül, akkor te is nyugodtabb leszel, és az agyad a lényegre koncentrálhat.
Nálunk a gyerekekkel a dackorszak és testvérféltékenység kellős közepén, egy nagyon nehéz időszakban, amikor egyszerűen már nem tudtuk mihez nyúljunk, mit változtassunk, jött az ötlet, hogy kipróbáljuk, ami egyszer már működött, hogy otthonunk rendszerezését és a rend megtartását komolyabban vesszük. Elkezdtük a szelektálást, valamint új, a gyerekek számára is érthető és elérhető rendszerek kialakítását. Megváltunk egy halom felesleges ruhától, játéktól, könyvtől, irattól. Azt vettük észre, ha nincs rend körülöttünk, mi felnőttek idegesebbek voltunk és ez a gyerekeinkre is negatív hatással volt. Amint erre elkezdtünk odafigyelni, nagyon hamar ki is simultak a szálak egyébként. Még minket is meglepett, hogy mennyivel jobb lett az egész családunk életminősége.
Gyerekkel rendszeresen át kell gondolni a lakás, a szobák optimalizálását. Például a három éves lányom már tud és szeretne is egyedül öltözni, kiválasztani a ruháit, ezért ennek a feltételeit meg kellett teremteni. Az új rendszerrel a reggeli indulás is sokkal gördülékenyebb, mint amikor még én próbáltam ráerőltetni a kiválasztott szettet.
Sok embernek nemcsak a saját otthonát kellene elrendezni, kiselejtezni, hanem egy rámaradt hagyatékot is rendbe szedni, hogy a sokszor igen értékes ingatlan eladható vagy kiadható legyen.
Én azt látom, hogy senkinek nincs rá ideje, hogy a saját háztartása működtetésén túl még egy plusz házat vagy lakást is kipakoljon, kiselejtezzen, eladja a még értékes ingóságokat, elszállítsa a hulladékot, stb. Telnek a hónapok, évek, a lakás lassan tönkremegy, mi pedig ülünk a kupac (és az örökségünk) tetején, és elképzelni sem tudjuk, mikor lesz ennek vége, hogyan lesz ebből kiút.
Szerencsére ma már könnyebben kérnek segítséget az emberek az otthon rendszerezéssel kapcsolatban. Sok kisgyerekes anyuka, háziasszony, home office-ban dolgozó, vagy éppen költözés előtt és után álló fordul hozzám.
A legtöbb embernek ugyanis égető szüksége van rá, hogy rendet tegyen az otthonában, azonban túl elfoglaltak vagy egyszerűen nincs kedvük hozzá.
Akár egy garázs, akár egy kamra vagy egy gyerekszoba rendszerezéséről van szó, a módszereimben egyszerre van jelen a minimalizmus, a fenntarthatóság és a környezettudatosság. Csupa olyan huszonegyedik századi érték, amitől nem csak a közvetlen környezetünk lesz szebb és élhetőbb, hanem hiszek benne, hogy a minket körülvevő világ is.
Szöveg: Hekler Melinda
Kiemelt kép: Getty Images
