hamisított élelmiszerek

Hamisított élelmiszerek a polcokon – ezekkel a termékekkel legyünk óvatosak

Az üzletláncok még a legokosabb vásárlókat is megtéveszthetik az igényes csomagolással, jól irányzott marketinggel vagy a frissnek tűnő, élénk árnyalatokkal. A különféle tartósítószerek és színezékek használata nem titok, mi magunk is utánajárhatunk a címkéken feltüntetett adalékanyagoknak, de vajon elég szemfülesek vagyunk, hogy észrevegyük, a gyártók mely élelmiszerekkel trükköznek a leggyakrabban?

Időről-időre felkapott tartalommá válik az interneten a méz kapcsán, hogy milyen tulajdonságokból ismerhetjük fel, amennyiben hamisított verzióval van dolgunk (korábban mi is megírtuk, hogyan lehet kiszúrni a hamis mézet). A figyelmeztetés nem véletlen, ugyanis a méz az egyik leggyakoribb termék a hamisított élelmiszerek között – a csalási esetek 7 százalékát teszik ki az olyan méz jellegű árucikkek, melyek a helyettesítő anyagok, a nádszirup vagy a kukoricaszirup mellett ólommal és antibiotikumokkal szennyezettek.

Ez esetben árulkodó jel lehet a túl alacsony ár, a kristályosodás hiánya, felbontás után az illat, valamint a folyékonyabb állag – az igazi méz nem feloldódik, hanem lesüllyed a pohár aljára –, ezért ha biztosra akarunk menni, vásároljunk inkább helyi kistermelőtől. A megtévesztés azonban túlmutat az édes finomságok polcain. Az alábbi termékek esetében nem árt óvatosabbnak kell lennünk, mert az összetevők helyettesítése, hamisítása vagy a címkén szereplő félrevezető állítások különösen jellemzőek lehetnek. (Arról, hogy mennyi mindent hamisítanak, és miért hatalmas gond ez, itt írtunk korábban.)

Narancslé

A narancslé az egyik legnépszerűbb termék, amely gyanús összetevőket tartalmazhat, például répacukrot, kukoricacukrot, de nátrium-glutamát és kálium-szulfát – amit műtrágyaként is alkalmaznak – egyaránt kerülhet a narancspép mellé. A cukorral, tartósítószerekkel és szénhidrátokkal teli üdítő egészségünk szempontjából nem a legjobb választás, pedig ha belegondolunk, valójában alig kellene hozzávaló az előállításához. A „hamisított” narancslé esetében a költségek csökkentése miatt használnak olcsóbb anyagokat, adalékokat, ízfokozókat, édesítőszereket és kevert leveket, hogy utánozzák az eredeti ital ízét. 

Áfonya

A bogyós gyümölcsök, kiváltképp az áfonya valóságos szuperélelmiszerekké váltak az utóbbi években, ennélfogva gyakran hamisítják olyan termékekben, melyeknél arra utalnak, hogy valódi áfonyát tartalmaznak. Az ilyen termékekben az „áfonya” tulajdonképpen nem más, mint cukor és cukorszirup, keményítő, hidrogénezett olaj, mesterséges aromák és ételfestékek keveréke. Ha olyan péksüteményt, muffint vagy kenyeret, esetleg gabonapelyhet vásárolunk, ahol a csomagoláson igazi áfonyát említenek, gyanakodjunk, mert lehetséges, hogy hamisítvánnyal van dolgunk. 

hamisított élelmiszerek

Fotó: Canva

Tej

A tejhamisításnak különböző formái léteznek, de célja általában ugyanaz: a költségek csökkentése úgy, hogy az olcsóbb alapanyagokat vagy töltőanyagokat kis mennyiségű valódi tejhez keverik. Az egyik egyszerű módja a hamisításnak, hogy a tejhez vizet kevernek, így növelik a mennyiséget, de növényi alapú tejszármazékok, szója, mandula és rizstej is betöltheti a víz hígító szerepét. A hamisított tejben sajnos gyakran találhatók olyan adalékanyagok, például színezékek, ízfokozók vagy konzerválószerek, melyek, bár lehetővé teszik a hamisított tej hosszabb eltarthatóságát, az eredeti ízének utánzását, valójában károsak az egészégre. 

Olívaolaj

A hamis olívaolajüzletág rendkívül jövedelmező. A méz mellett az olívaolaj van leginkább kitéve az élelmiszercsalásoknak, a fogyasztók a címkén feltüntetettnél gyengébb minőséget kapnak vagy olcsóbb, nem olasz fajtát annak ellenére, hogy a terméket ennek megfelelően hirdették. Emellett gyakran hígítják mogyoróolajjal, kukoricaolajjal, napraforgóolajjal, földimogyoróolajjal, szójaolajjal, pálmaolajjal és dióolajjal is – híres példa az az 1981-es eset, amikor több mint hatszázan vesztették életüket, miután ipari repceolajat fogyasztottak, melyet olívaolajként árultak. 

Kávé

Nem meglepő módon a kávé is egyike azon élelmiszereknek, melyek az ételhamisítás áldozatául esnek. Gyakorlatilag jobban tesszük, ha egész kávébabot vásárolunk, és otthon őröljük meg, így kisebb az esélye, hogy reggelinket ismeretlen ízfokozókkal együtt fogyasztjuk el. A kávégyártók leggyakrabban az előre őrölt és instant kávékészítményekbe rejtenek adalékanyagokat, főként kávéhéjat, pörkölt árpát és szójababot, cikóriaport, rozslisztet, égetett cukrot, glükózt és különféle keményítőket.

Szerencsére tudatos vásárlással, megbízható forrásból beszerzett élelmiszerekkel, termelői piacok látogatásával elkerülhetjük a hamisított élelmiszerek kockázatait és velük együtt az átláthatatlan címkék rejtette egészségtelen hozzávalókat. 

Kiemelt kép: Getty Images