Rettegett Iván apja, III. Vaszilij húsz évig várt a gyermekáldásra, de hába. Első felesége gyönyörű volt, okos és kedves, de meddő, így zárdába vonult, hogy exférje új feleséget kereshessen magának. A második házasság sikeresebbnek bizonyult. A 16 éves Elena két fiút is szült: Ivánt és Jurijt. Mivel utóbbi siket volt, így kizárták az öröklési sorból, és a helyzetet nehezítette, hogy a kis Iván mindössze három éves volt, amikor édesapja meghalt. A gyermek helyett édesanyja lett a régen – és fiatal kora ellenére egyáltalán nem volt rossz uralkodó.
Fegyverszünetet kötött a litvánokkal, új védőfalat épített Moszkva köré, és 1635-ben egy óriási reform keretében egységes valutát vezetett be Oroszországban. 28 évesen azonban megmérgezték – és mivel Iván ekkor még csak nyolc éves volt, a hatalmon civakodó orosz nemesek, a bojárok játékszerévé vált, akik nagyon csúnyán bántak vele.
Szinte állandóan bezárva tartották, nem volt rendes ruhája, gyakran éhezett, sokszor megverték, és ha valaki kedves volt hozzá, azt gyakran megmérgezték, míg végül a kis Iván megtanulta: nem szabad senkit sem szeretnie, senkiben megbíznia.
A brutális körülmények között a jelleme is eldurvult.
Iszonyatos düh gyűlt fel benne a világ és főként a bojárok iránt, akik időről időre, nagyobb ünnepekre elővették, megfürdették, szép ruhába öltöztették és bemutatták az alattvalóknak, hogy lássák, nincs vele semmi baj.
Tizenhárom évesen egy ilyen alkalommal azonban visszavette a hatalmát. Felállt az ünnepi asztalnál, és felségárulással vádolta meg a bojárokat, majd közölte, kik azok, akiknek azonnal megparancsolja a halálát. Legnagyobb meglepetésére, a jelen lévő katonák engedelmeskedtek neki, így sikerült eltávolítania legnagyobb ellenségeit, és 16 évesen cárrá koronáztatta magát. A titulust a római történelemből vette, a cézárok mintájára ő lett Oroszország „császára”.
Mivel tudta, hogy az ország jövője azon múlik, lesz-e örököse, azonnal nekiállt feleséget keresni. Méghozzá úgy, ahogyan azt a bizánci császárok udvarában csinálták. Elküldte a követeit minden nagyobb városba, és megbízta a helytartókat, hogy küldjék el neki a legszebb nemesi születésű hajadon lányokat. Több mint 1500 fiatal nő érkezett a palotába: közülünk választotta ki első feleségét, Anasztázia Romanovnát.
Az első igaz szerelem volt
Anasztázia a források szerint apró termetű, fekete szemű, gesztenyebarna hajú, gyönyörű, engedelmes, jószívű és vallásos lány volt, pont annyi idős, mint jövendőbelije: 16 éves. A két fiatal azonnal szerelemre lobbant, és Anasztázia szelídsége természetével lecsillapította IV. Iván temperamentumát. Megbízott benne, megfogadta a tanácsait, és bár kemény kezű uralkodó volt – felesége kérésére többször is kegyelmet adott a bűnösöknek.
Kifejezetten boldogan éltek egymással, és az asszony 13 év házasság (1547-1560) alatt hat gyereknek adott életet, ám házasságuk tragédiák sorozata kísérte. Két elsőszülött leánygyermekük még csecsemőként meghalt. 1552-ben azonban megszületett végre a várva várt trónörökös: Dimitrij. A cár annyira megörült ennek az áldásnak, hogy úgy döntött, családilag zarándokútra indulnak.
Többen is intették, hogy ne induljon hosszú útnak gyengélkedő feleségével és a kisbabával, de ő nem hallgatott a tanácsadóira.
Hogy pontosan mi történt, nem tudni, mert több változatban is mesélik a történetet. Annyi bizonyos, hogy a család hajóra szállt, és a gyermek a vízbe esett és mire megtalálták, megfulladt.
A következő leánygyermek, Eudoxia halva született, majd jött Iván, aki szerencsére erős és egészséges volt, majd az utolsó gyermek Fjodor, akiről azonban azt beszélik, gyengeelméjű volt. A hat gyermek közül csak ez a két fiú élte meg a felnőttkort – de édesanyjuk évről évre egyre gyengébb lett, és 29 évesen meghalt.
2009-ben maradványai alapján rekonstruálták, hogyan is nézhetett ki Anasztázia Romanovna cárnő, Rettegett Iván első felesége. (Fotó. Wikimedia Commons)
Férje mérgezésre gyanakodott, és a legújabb kutatások azt bizonyítják, nem tévedett. Anasztázia testét ugyanis néhány éve exhumálták, és az elvárhatónál sokkal több arzént és ólmot találtak a szervezetében. Rettegett Iván összeroppant a tudattól, hogy anyját és feleségét is megölték, és elveszítette a bizalmát az egész világban. Bosszúhadjáratot indított a bojárok ellen, és ennek során rengeteg embert megkínoztatott és kivégeztetett. Ettől kezdve nem bízott meg senkiben, még feleségeiben sem. Elhatalmasodott rajta az őrület, a paranoia, és nem csak uralkodóként, férjként is egyre kegyetlenebbé vált.
A második egy boszorkány
Anantázia a halálos ágyán megeskette férjét, hogy nem vesz el pogány lányt, de férje nem tartotta be ígéretét. Ismét egy 16 éves lányba szeretett bele – talán mert azt remélte, sikerül ismét megtalálnia azt a boldogságot, amit előző felesége oldalán. Egy muszlim hercegnőt választott, aki gyönyörű volt ugyan, de nem találta a helyét az udvarban. Bár Mária Tyemrjukovna áttért a keresztény hitre, nem ismerte az orosz szokásokat, ezért az udvarhölgyek kigúnyolták és ellenségesen viselkedtek vele. Bár sikerült teherbe esnie, és fiút szülnie, a gyermek Vaszilij csak pár hétig élt. Talán ezért lett végül olyan gonosz a mostohafiaival és lett belőle megkeseredett, indulatos nő, aki a legrosszabbat hozta ki férjéből is.
Nyolc évnyi házasság után, 1569-ben megmérgezték – de az is lehet, hogy TBC végzett vele, de a pletykák szerint férje ezt kicsit sem bánta. Inkább örült annak, hogy a halála körüli pletykák lehetőséget adnak arra, hogy bosszúért kiáltva kivégeztesse ellenségeit.
A harmadikat a saját anyja ölte meg
Bár Rettegett Ivánnak két fia is volt, csak az egyiket tartotta uralkodásra alkalmasnak, ezért, hogy biztosra menjen, szüksége volt legalább még egy örökösre. A tét ekkor már óriási volt. Az ortodox egyház ugyanis mindössze három házasságot engedélyezett akkoriban. Úgy tartották, hogy az első házasság jogszerű, a második kivételes engedmény, a harmadik épphogy törvényes, de a negyedik már istentelen állatiasság lenne.
Igazságügyi orvosszakértők rekonstruálták Márta Szobakina, a tragikusan korán meghalt harmadik feleség arcvonásait koponyája alapján. (Fotó: Wikipedia)
Így hát a cár újabb szépségversenyt hívott össze, és immáron nem ragaszkodott a nemesi származáshoz, csak ahhoz, hogy a menyasszony termékeny legyen. A „döntőbe jutott” lányokat ezért orvosai is megvizsgálták. A 19 éves Márta Vasziljevna Szobakina bár csak egy kereskedő lánya volt, de tökéletesen alkalmasnak tűnt. Széles volt a csípője, ragyogó a bőre, dús a haja és egészségesen tiszta a vizelete. Ám ahogy közeledett a mennyegző napja, látványosan lefogyott és egyre gyengébbé vált. A templomba már be se tudott menni a saját lábán, ketten támogatták, és 16 nappal azután, hogy 1571-ben kimondta az igent meghalt. Hogy mi volt a gond? A pletykák szerint édesanyja termékenységfokozó elixírt adott neki, ám túladagolta. Iván fejébe azonban most is csak annyi jutott el: ez már a harmadik felesége, akit mérgezés visz el, és ismét kivégeztette udvaroncai nagy részét.
A negyedik nem lett terhes, az ötödik is meddőnek bizonyult
A negyedik feleségnek, Anna Alexejevna Koltovszkajának még az ötlete is istenkáromlás volt, ám a cár meggyőzte az ortodox vallási vezetőket, hogy mivel harmadik felesége beteg volt és nem hálta el azt a házasságot az valójában érvénytelen. A végső érve azonban az volt, hogy nem is magának akar feleséget – hanem két kicsi fiának anyát. Az egyház szigorú feltételeket szabott: a cárnak egy évig kellett böjtölnie és bűnbocsánatot tartania vétkéért, amiért negyedszerre is oltár elé vonult 1572-ben.
A kiválasztott lány az előző szépségverseny második helyezettje lett, de egyes források szerint bár külsőre tökéletes volt, a származása elég problémás. Édesanyja kurtizán volt, akit gazdag nemesemberek tartottak ki. Bármi is az igazság, nem ez okozta a vesztét, hanem, hogy négy év után sem lett terhes, ezért férje zárdába küldte, ahol 42 évig élt még ezután.
Az ötödik házasságra már nem került egyházi áldás, ezért sokak szerint a fiatal lány, Anna Vaszilcsikova nem is lett hivatalos feleség (1575-1576 között) – csak afféle ágyas. Sok mindent nem tudunk róla, mert a cárnak fogyott a türelme, és mivel nem lett terhes egy év után, őt is kolostorba küldte, (oda, ahová a negyedik feleségét is). Az asszony nem sokkal később meghalt – egyesek szerint a cár parancsára, de erre nincs bizonyíték.
A hatodik talán megcsalta
Most belépünk a legendák birodalmába, mert a hatos és hetes számú feleség létezésére nincs bizonyíték. Nincs meg a koporsójuk, és korabeli források sem említik őket – de mindkét házasság olyan tragikus, hogy az sem lett volna csoda, ha maga a cár törölte volna ki őket a történelemből.
Az nyilvánvaló, hogy a hatodik házasságnak már nem volt esélye sem az egyházi áldásra, de azt mondják, hogy Vaszilisza Melentyeva (1579) volt az első nő, akit Rettegett Iván valóban megszeretett első felesége halála után. Nagy kár, hogy az asszony ezt nem viszonozta, és megcsalta a cárt, mert az szörnyű bosszút állt: a nő szerelmét karóba húzatta, és arra kényszerítette, hogy ezt nézze is végig, majd zárdába küldte, ahol hamarosan meghalt. A történetet 1867-ben Alexander Osztrovszij örökítette meg egy színdarabban – de hogy honnan vette az ötletet, nem tudjuk.
Hogyan nézhetett ki az asszony, Vaszilisza Melentyeva, aki megcsalta Rettegett Ivánt? Ez a kérdés mindig is izgatta az emberek fantáziáját. Nyikolaj Vaszilijevisz Nevrev 1886-os festményén életre keltette. (Fotó: Wikipedia)
A hetedik talán sose volt
A hetedik feleség, Marina Dolgorukaja (1580) létezésére sincs bizonyíték, de ha létezett, azt mondják nagyon jó családból származott. Apja I. György kijevi nagyfejedelem volt. Sokáig úgy gondolták, hogy a történet, miszerint a cár a nászéjszakán rájött, hogy a leány már nem szűz, ezért dühében megfojtotta, biztosan nem lehet igaz. Elsősorban azért, mert bármilyen kegyetlen is volt az előző feleségeivel egyikkel sem saját kezűleg végzett.
Az utóbbi években azonban előkerült néhány olyan irat, ami arra utal, hogy talán mégiscsak van valami igazság a történetben, csak épp igyekeztek eltusolni azt. Valójában ha végignézzük a történelemkönyveket és azt, hogy a cár hány várost felégetett és mennyi embert mészároltatott le, akkor valójában az sem olyan meglepő, hogy saját kapcsolatában is erőszakosabbá vált. Azért sem elképzelhetetlen, hiszen nem sokkal később saját fiával és unokájával is végzett.
A nyolcadik, aki fiút szült
A nyolcadik kézfogó idején, 1581-ben a cár már ötven éves volt, és nagyon türelmetlen. Amikor a 28 éves felesége, Maria Nagaja fél év után sem esik teherbe, Iván követet küld I. Erzsébet angol királynőhöz, és megkérdezi, nem adná-e hozzá az egyik udvarhölgyét feleségül, ha sikerülne elválnia. A válasz nemleges – de nem ez menti meg a feleség életét, hanem az, hogy közben várandós lesz. Ráadásul fia születik, aki a Dimitrij nevet kapja. Ugyanazt a nevet, amit a cár elsőszülött, rég halott fia – ez a tény pedig megkavar mindent. Mária ugyanis ettől kezdve mindent megtesz, hogy az ő fia kerüljön a trónra, és ezért szándékosan viszályt szít Rettegett Iván és a fia között, méghozzá úgy, hogy annak feleségét támadja.
Ifjabbik Iván, a trónörökös ekkor már 29 éves és a harmadik feleségét fogyasztja – igaz, nem saját jószántából. Mivel az első kettő egy éven belül nem lett terhes, az apja mindkettőt zárdába küldte – a harmadiknak azonban szerencséje volt, és várandós lett.
Ám a nyolcadik feleség nem akar vetélytársat – addig suttog a férje fülébe, míg Rettegett Iván megharagszik a terhes asszonyra.
Azt mondja, túlságosan kihívóan öltözködik és elkezdi ütlegelni a nőt, és mikor fia megpróbál közbelépni, felkap egy botot és fejbe veri Iván cárevicset. A trónörökös a sérülés következtében meghal, felesége, azaz Iván menye pedig a verés és a sokk miatt elvetél. Így veszítette el Rettegett Iván egyetlen napon a saját fiát és unokáját is – méghozzá saját hibájából.
Ilja Jefimovics Repin: Rettegett Iván és fia 1581. november 16-án (Fotó: Wikipedia)
A dinasztia vége
Rettegett Iván két évvel később, 53 éves korában sztrókot kap és meghal. Két fiú marad utána: a félkegyelmű Fjodor és a kiskorú Dimitrij. Egyik sem alkalmas az uralkodásra. Az ország ismét a bojárok kezébe kerül. Az özvegyasszonyt kolostorba kényszerítik gyermekével együtt, ahol a fiú gyanús gyorsasággal balesetet szenved. A leírások szerint évesen epilepsziás rohamot kap, és eközben egy kezében tartott késsel nyakon szúrja magát. Percek alatt elvérzik. A hivatalos vizsgálat szerint baleset történt – az anyja szerint gyilkosság. De semmit nem tud tenni.
Vége mindennek.
I. Fjodor 14 évig uralkodik Oroszország felett – pontosabban hagyja, hogy uralkodjanak helyette. Nem születik gyermeke, így amikor negyven évesen szívelégtelenség miatt életét veszti, kihal vele Rurik dinasztia, amely a 10. század óta uralkodott Oroszország felett. Legalábbis mindenki ezt hiszi…
Konstantin Makovszkij : Rettegett Iván halála, metszet a 19. század végéről (Fotó: Getty Images)
Ekkor azonban előkerült egy férfi, aki azt állította magáról, ő a nyolcadik feleség halottnak hitt gyereke, Dimitrij, akit édesanyja időben elrejtett, mert sejtette, hogy meg akarják majd ölni. Az asszony, mindenki legnagyobb meglepetésére elismerte, hogy mindez igaz. De mindketten hazudtak.
A „hamis Dimitrij” sajnos nem bizonyult okos diplomatának. Bár 11 hónapig képes megtartani a hatalmat, végül magára haragítja a népet, amikor egy katolikus lányt vesz feleségül, aki át akarja téríteni az ő hitére az ortodox oroszokat, majd állítólagos anyja támogatását is elveszíti, amikor ki akarja hantolni a rég meghalt igazi Dimitrij csontjait, mert azt mondja, nincs helye a templomban egy csalónak. A feldühödött nép agyonveri.
Mivel a trónnak nem volt örököse, Ororszország ezután egy tíz éven át tartó belső háborúba zuhant, aminek az vetett véget, hogy a bojárok megegyeztek abban, ki legyen a következő cár. Előszedték hát Rettegett Iván első feleségét, Anasztázia Romanovnát, akit az egész ország nagyra becsült. Az ő egyik bátyjának az unokáját kérték fel uralkodónak, így kerültek hatalomra 1613-ban a Romanovok.
Kiemelt kép: Viktor Vasnyecov: Rettenegett Iván – Sovfoto/Universal Images Group via Getty Images / Wikipedia / Canva
