A hitvesi életutakat előszeretettel nyomon követő Sofia Coppola – Marie Antoinette életrajzát követően – most Elvis Presley egykori házastársát, Priscilla Presley-t helyezi a középpontba az Elvis és én című memoár alapján. Bár sokan megkérdőjelezték egy újabb Presley film létjogosultságát Baz Luhrmann Elvise után, a rendező hangsúlyozta, az általa vászonra álmodott történet Marie Antoinette palotában töltött életével hozható párhuzamba, vagyis úgy véli, Versailles és Graceland mindkét nő számára egyszerre jelentette a börtönt és a fényűző otthont.

Ám a filmtörténet során nem ez a két híres rezidencia volt az egyetlen, melynek beleshettünk a kulcslyukain, hogy az ikonikus férfiak mellett társaik szemszögéből is megismerhessük az eseményeket. Sőt mi több, a híres feleségek saját történetei révén inspiráló életrajzi filmekkel is gazdakodtunk. 

Priscilla 

A már említett Elvis és én című memoár megjelenésekor az egyik legnagyobb port kavaró biográfia volt (ebben a cikkben is megemlítjük még további botrányos sztáréletrajzok mellett), melyben Priscilla vallja, Elvis „az évek során az apámmá, férjemmé és szinte istenemmé vált….” Ahogy az 1985-ös kötet, úgy a még idén megjelenő Priscilla című film is az Elvisre csodálattal tekintő kislány elveszettségét, megalkuvását, a szerelem nevében tett áldozatait és a későbbi felnőtt nő öntudatra ébredését, kiteljesedését tárja elénk. Priscilla felnövéstörténetét 15-től 27-éves koráig követjük majd nyomon, miközben természetesen Elvishez fűződő kapcsolata és a hírnév ellentmondásos pillanatai is terítékre kerülnek. 

A dán lány

Lili Elbe festőművész, ismert nevén Einar Wegener életében olyan rendkívüli feleséget választott, aki sikerei mellett Einar nemi identitásának változásait is szeretetteljesen végig kísérte – Lili volt ugyanis az első dokumentált transznemű nő, akin nemi megrősítő műtéteket is végezték. Gerda Gottlieb, aki korának kiváló portréfestője volt, támogatta Lili sorsfordító felfedezőútját és törekvéseit, hogy fizikailag is nővé alakulhasson, ezen felül néhány híres festményt, illusztrációt is készített Liliről pályafutása során. Gerda feltétlen szeretetének és támogatásának köszönhetően elképesztő bátorsággal ruházta fel házastársát, és azzal a rendíthetetlen hittel, mely végül segített, hogy merje vállalni valódi önmagát. 

Marie Antoinette 

Franciaország utolsó királynéjának neve aligha hitvese, XVI. Lajos francia király nevéről ugrik be, hiszen legendás, egyben megosztó karaktere és tragikus sorsa számtalan alkotást inspirált. Marie Antoinette tizennégy évesen került politikai megegyezés miatt a francia palotába, ahol aztán már egészen fiatalon megpróbáltatások egész sorával kellett szembenéznie. Kezdetben a nép a szívébe zárta, a támogatás pedig jól jött az osztályellentétek és a politikai instabilitás közepette megfelelni próbáló királynénak. Népszerűségének a francia forradalom előtti időszak vetett véget, pazarló életstílusa és kiadásai – a nép haragja okán – férjével egyetemben a guillotine pengéje alá űzték. 

Colette

A tapasztalatlan, vidéken nevelkedett Sidonie-Gabrielle Colette 1893-ban ment feleségül Henry Gauthier-Villars hírhedt francia íróhoz, aki hamar felfedezte felesége rendkívüli irodalmi tehetségét. A bezárt szobában alkotó Colette a négy fal között hívta életre Claudine magával ragadó történetét, melyet aztán négy regényen keresztül szövögetett a férje neve alatt. Colette 1906-ban aztán megelégelte sorsát, kilépett Henry árnyékából és saját karrier építésébe kezdett. 1909-ben íródott önéletrajzi szerzeménye, a Kóborélet jelentette számára az első önálló áttörést. A prózakiadványért – mely megalapozta későbbi irodalmi elismertségét és foglalkoztatottságát – Goncourt-nagydíjat is kapott, nem mellesleg ő volt az első nő, akit a Goncourt akadémia meghívott soraiba. 

A másik Boleyn lány

VIII. Henrik brit király uralkodása alatt vált le az anglikán egyház a katolikus egyházról, záratták be a kolostorokat Angliában, illetve ami ennél is jobban megfogja az embereket, hogy hat felesége körül kettőt is kivégeztetett. Howard Katalin előtt második felesége, Bolyen Anna is erre a sorsa jutott. Boleyn Anna udvari szolgálóból lett a brit történelem egyik legismertebb, legbefolyásosabb alakja, majd a későbbi I. Erzsébet angol királynő édesanyja. Házasságuk Henrikkel az anglikán egyház megalapításához vezetett, de Anna aktív szerepet vállalt a politikai és kulturális életben is, emellett személyes befolyásával és véleményével nagy hatást gyakorolt a király döntéseire. Házasságuk 1536-ban ért véget, amikor Annát árulás és hűtlenség vádjával kivégezték, ám személyét később szentté avatták, élete pedig jelentős hatással volt az angol történelemre és a reformációra.

Távol Afrikától

Meryl Streep emlékezetes filmje arról a Karen Blixen nevű írónőről szól, aki miután 1912 telén eljegyezte magát Bror Blixen báróval, meg sem állt Kenyáig, ahonnan kalandjai után a huszadik századi memoárirodalom nagyasszonyaként tért haza. A hatalmas birtokon megismerte a kelet-afrikai kikuju, szomáli, maszáj embereket és kultúrájukat, miközben megtapasztalta egy viharos szerelmi viszony szélsőségeit is. Már Dániába visszatérve született lírai visszaemlékezése sorsfordító élményekkel és lenyűgöző természeti leírásokkal, mely alapján Sydney Pollack hét Oscar-díjas filmje is készült Meryl Streeppel és Robert Redforddal a főszerepben.

Jackie

Az amerikai történelem egyik legfiatalabb elnökfelesége mindössze harmincegy éves volt, amikor John F. Kennedyt beiktatták, és még mindig csupán harmincnégy, amikor közvetlenül mellette ülő férjét dallasi látogatásukkor lelőtték az őket szállító autóban. Amerika rajongásig szeretett first ladyje méltósággal viselte a tragédiát, és felülemelkedett személyes gyászán, hogy tovább vihesse férje szellemi örökségét. Hivatali ideje alatt és azon túl is a művészetek támogatására, a történelmi helyszínek megőrzésére törekedett, továbbá sokat tett a Fehér Ház pozitív megítéléséért is.

Kiemelt kép: A fotón sorrendben: Priscilla Presley, Marie Antoinette, Jackie Kennedy, Karen Blixen és középen Sidonie-Gabrielle Colette; Wikipédia Commons, nőklapja.hu