A program mind a tíz résztvevője pozitív változásokat könyvelhet el már csak az előző beszámoló óta is,  de nem tagadják azt sem, hogy akadnak nehézségek, személyes küzdelmek. Szerencsére a nehezebb időszakokban is megtalálják a kapaszkodókat.

Horváth Andrea

„A programot a diétával kezdtem, a mozgást csak másfél hónap után iktattam be, amikor megmozdult a mérleg nyelve. Kisebb tömeggel a sport is élvezetesebb. A Gyerünk, anyukám! programba való felvétellel kezdtem el a tornát. Rövid időn belül rá kellett jönnöm, hogy a pilatest nem nekem találták ki, nem tudtam a nyüzsgő habitusommal összeegyeztetni, ellenben az erősítő gyakorlatokat kedvelem! Az edző személyisége nagyon megnyerő, tetszik a humora.

Horváth Andrea

Botorság lenne azt állítani, hogy minden nap tornázom, vannak a munkahelyemen nehezebb napok, melyek elsősorban pszichésen terhelnek meg, ilyenkor csak arra vágyom, hogy hazaérve, a kertem csendjében töltődjek. Kétnaponta mindenképp végzek valamilyen edzést, fókuszálva a problémásabb területeimre, úgymint has, comb, csípő. Elsősorban a saját testsúlyos edzési formákra és az intervall (HIIT) edzésre esküszöm, ezek az anyagcserét is jól felpörgetik. Ezekhez a gyakorlatokhoz – a hatékonyság növelése érdekében – többféle segédeszközt is igénybe veszek, például gumiszalag, súlyzók. A nehezített hulahopp karika – mely 1,5 kg súlyú – pörgetését egyszerűen imádom. Tévénézés közben repül vele az idő, a kezdeti 5 percet már 15 percre emeltem. A felsorolt edzésformák közül mindig az éppen aktuális kedvemnek megfelelőt választom, így kizárom annak lehetőségét, hogy kényszerűségként éljem meg azt. Az edzések végén mindig végzek egy max. 10 perces meditációt, ezzel úgy érzem, mindent megtettem a fiatalságom megőrzéséért, a testi-lelki jóllétemért.”

Szabó Dorottya

Szabó Dorottya

„Régen kézilabdáztam és atletizáltam, az egyetemi éveim során is odafigyeltem a mozgásra, de a gyerekek érkezésével a sport egyre inkább kimaradt az életemből. Körülbelül egy éve kezdett el nagyon zavarni, hogy a várandósságok után rajtam maradt túlsúlyra alattomosan kúsznak fel a további plusz kilók. Ekkor kezdtem el a helyi anyukákkal heti háromszor tornázni. Nagyon megszerettem, mindenki gyerekekkel jön, így nekik is szuper program. A Gyerünk, anyukám! oldalon is szorgosan csinálom az éppen aktuális tornákat, amikor időm engedi. Szuper ez a lehetőség, hiszen akkor szakítok időt a mozgásra, amikor tudok. Rendkívül jók a gyakorlatok, nagyszerűen felépített a program, ami szintén sokat segít az életmódváltásban. Nagyon tetszenek az összehasonlító adatok és fotók, amiket meg kell adni a program elején, felénél és a végén. Ez kitűnő összehasonlítási alap, jó érzés látni a javulást. Korábban a mozgást sokszor kötelességként éltem meg, most viszont nagyon élvezem, és szabályosan hiányzik, ha egy-egy nap kimarad.”

Dr. Gál Andrea

Dr. Gál Andrea

„Továbbra is sikerül odafigyelnem a táplálkozásra, és a mozgás is egyre hangsúlyosabb szerepet kap a mindennapokban. Ahogy az erőnlétem javul, egyre több sikerélményem van az edzésben, ami új lendületet ad. A gyerekeim születéséig ugyan nem versenyszerűen, de mindig sportoltam valamit, jártam csoportos aerobik órákra, úsztam. A gyerekek mellett ez már nehezen kivitelezhető műveletnek tűnt, és a Covid sem segített, így jöttek be a képbe az otthoni online edzések, majd sajnos ki is kerültek belőle. Idén kezdésnek megcsináltam egy gerinctréning kurzust; a hátam és a derekam legnagyobb örömére. Most, hogy a kisfiam majdnem kétéves, már nincs több kifogás, simán el tudunk vele menni kisgyerekes csoportos edzésre, ahol a többi gyerekkel vígan elmatat, és hála a Gyerünk, anyukám! programnak, bebizonyosodott, hogy bizony este tízkor vagy hajnal ötkor is képes vagyok nekiállni edzeni! Külön boldogság, hogy ugyan néha nehéz elkezdeni, de mindig jó érzés utána, hogy tettem az egészségemért.”

Vérten Gizella

„A mozgás különböző intenzitással minden életszakaszomban jelen volt az életemben. Felnőtt koromban megkedveltem a futást, a legjobb formában a betegségem előtt voltam, a barátnőmmel róttuk a köröket, ment a 10 kilométer is.

Vérten Gizella

Amikor jött a diagnózis, és elkezdődtek a kezelések, akkor sem hagytam abba, de az intenzitás nyilván nagyon lecsökkent. Ha jobban voltam, mentem az erdőbe, sokszor csak sétálni, de igyekeztem rendszeresen mozogni. A testemnek is, de legfőképpen a lelkemnek tett jót. Lett egy kedvenc fám, mindig „hozzá” jártam ki, örültem, ha találkozhattam „vele”, mert akkor biztosan jól éreztem magam, nem voltam legyengülve. Abban az időben formálódott nagyon sokat az élethez való viszonyom, örültem a legapróbb dolgoknak is, például a néhány száz méter sétának, ha több nem ment. Egy időben konditerembe is jártam súlyzós edzésre, és a jóga is elég régóta az életem része, szükségem van a lelki oldalára, egy kis elcsendesedés sosem árt. Jelenleg hetente kétszer jógázom, és itthon tornázom. A Gyerünk, anyukám! nagy változást hozott az életembe, korábban nagyon nem ment nekem az online torna, még a karantén alatt sem, egyszerűen nem sikerült magam rávenni. Most viszont minden gond nélkül csinálom! Nagyon szimpatikusak az edzők, és már nem jelent gondot az itthoni edzés.”

Dr. Magyarné Szilva Monika

„Jól érzem magam a bőrömben, sokat fogytam, ami nagyon motivál. Folytatjuk az új receptek kipróbálását, sokszor veszem az ötleteket az életmódváltós csoportunkból, a múlt héten a Dóri-féle káposzta szeleteket készítettük el és holnap az Andi által ajánlott paradicsomos csicseriborsó fetával lesz a menü. Egyre többen veszik észre a változást, ami hihetetlenül jólesik, és annak is örülök, hogy a férjemnek is több, mint 4 kilót sikerült fogynia. Végre sokkal jobban alszom, ami a másnapi hangulatomra, teherbírásomra is pozitívan hat. Gyerekkoromban balettoztam, később úsztam, karatéztam, lovagoltam, szertornáztam, végül a társastánc, majd a mazsorett mellett kötöttem ki és tollaslabda sportoktatói szakképesítést is szereztem. A gyermekeim születése után kevesebbet sportoltam, de ahogy nőttek, egyre többet jártam, aerobikozni, jógázni. Sajnos az étkezésre képtelen voltam megfelelő figyelmet fordítani és a heti 1-2 edzés is kevésnek bizonyult, így elkezdtek felkúszni rám a kilók.

Dr. Magyarné Szilva Mónika

Amikor a kardiológiai vizsgálat kimutatta, hogy a teherbírásom egy 80 éves emberének felel meg, akkor döbbentem rá, hogy ennyi mozgás édeskevés és hogy ezen sürgősen változtatnom kell! Férjemmel a napi tornát 50 percre emeltük, a gyaloglás megmaradt, és hétvégén nordicwalkigozunk vagy biciklizünk. Én továbbra is járok jógázni és napi néhány percet hulahoppozok. Az iskolában tornaórán a gimnasztikát mindig csinálom a gyerekekkel. A Gyerünk, anyukám! programot is együtt csináljuk a férjemmel, és megállapítottuk, hogy rengeteget erősödtünk.

Én a jógán vettem észre, hogy sokkal jobban bírom egyenesen tartani a hátam, és a gyakorlatokat pontosabban, nagyobb intenzitással, hajlékonysággal végzem.

Természetesen nekem is vannak olyan napjaim, amikor nagyon fáradt vagyok, de akár este 11-kor is ráveszem magam, hogy csináljak egy tornát, és végül örülök neki, mert nagyon jólesik. Azért jó, hogy ketten csináljuk a férjemmel, mert húzzuk egymást. Azt gondolom, hogy a mozgás terén kb. 90% az élvezet és 10% a kötelesség, amit az aktuális állapot, fáradtság nagymértékben befolyásol.”

Erdőháti Melinda

„Most kicsit megtorpantam, a kilók stagnálnak, a hangulatom ingadozik. Több egészségügyi problémával küzdök, antibiotikumot és nagyon erős fájdalomcsillapítót írtak fel, ami ellen általában tiltakozni szoktam, de most úgy éreztem, enélkül nem fog menni. Ha arra gondolok, hogy gyerekkoromban szertornára jártam, szaltóztam a gerendán, és talajtornán nyertem is, olyan mintha nem is én lettem volna. Gimnáziumban kézilabdáztam, sokan versenyeztem. Akkor még senki sem futott vagy kocogott, maximum aerobikozott. A tánc volt az a mozgás, ami örömmel töltött el és nagyon jól karbantartott, de már régóta nem táncolok rendszeresen. Aztán évekig pilatesre jártam, remekül éreztem magam tőle, és az úszással felváltva nagyon jól karbantartott. Most egyelőre a séta az – lépésszámlálóval – amit beiktattam az életembe, de a séta a „slow life” eszköze, és nem fogok azonnal olyan eredményeket produkálni, mintha köredzésre járnék vagy súlyokat emelnék. Általában hajnalban kelek, akkor vagyok a legéberebb és legaktívabb. Ilyenkor leginkább 10 perces mozgást végzek, de nem tudok 45 percen keresztül tornázni, a fejem már a munkámon, a teendőimen jár. Délután hamar elfáradok, és sokkal lágyabb mozdulatokra és mozgásra van szükségem, olyankor nyújtani szoktam. Nagyon remélem, hogy most kitör végre a nyár és az uszoda vize már reggel 6-kor is kellemes lesz, akkor visszamegyek úszni, eddig ez az, amit a legélvezetesebbnek tartok, nem fájnak tőle az ízületeim, a tempós mozgás ellazít és erősít is egyszerre.”

Sümeginé Hamvas Enikő

Sümeginé Hamvas Enikő

„Most, hogy betöltöttem az ötvenet, még jobban rákapcsoltam a mozgásra. A születésnapomon nagyon sok meglepetés ért, a családom, a barátaim elhalmoztak figyelmükkel, szeretetükkel, ez meg is hatott. A barátnőimtől kaptam egy Tisza-tó kerülő ajándékot, amin a múlt hétvégén voltunk. Szombaton körbetekertük a tavat, a hozzá való felszerelést is biztosították. A biciklis szoknya-nadrág kicsit rövid, de már fel mertem venni, mert izmosodik a lábam a Gyerünk, anyukám! tornának köszönhetően. A 65 kilométer elsőre kicsit soknak tűnt, de sikerült, szuper túra volt, gyönyörű helyeken jártunk. Még egy szénabálára is felmásztam, (ilyet még gyerekkoromban sem tettem), de azt a tanácsot kaptam, hogy 50 évesen már nyugodtan legyek bátor, és próbáljak ki új dolgokat! A mozgás, a torna hatását érzem, formálódnak az izmaim, ez nagyobb önbizalmat, bátorságot ad. A hónap végén zumba táborba megyek, majd júliusban jön a Balaton-átevezés. A heti három edzést a Gyerünk, anyukám! programban  mindig rendesen elvégzem, már van kedvenc edzőm! Előfordul, hogy este kilenckor állok neki, mert addigra végzek az egyéb teendőkkel, de nem hagyom ki!”

Polgárné Pintér Edit

Polgárné Pintér Edit

„A program kezdete óta szépen lefogytam, látványos a változás, most mégis úgy érzem, hogy elégedetlen vagyok. A diétát nagyon jól tudom tartani, viszont a sporttal kicsit hadilábon állok. A program elején nagy lendülettel vetettem magam a mozgás világába, szorgalmasan csináltam a Gyerünk, anyukám! tornákat, sokat gyalogoltunk, bicajoztunk, mostanra viszont úgy érzem, hogy elfáradtam. Ebben nyilván nagy szerepe van annak is, hogy új a munkahelyem, nagyon kell figyelni, sokat tanulni, és mire hazaérek semmihez nincs kedvem. Remélem, ez csak átmeneti időszak. Egyenlőre a biciklizés a fix, esténként nagyon jólesik az az egy óra tekerés. A családom is látja rajtam a megtorpanást, ösztönöznek, mondják, hogy ennél sokkal többet kellene mozognom.”

Antal Bernadett

Antal Bernadett

„Mivel a mozgás régen napi szinten, része volt életemnek, nem volt könnyű ebből az aktivitásból visszavenni, amikor a pandémia ezt az ajtót bezárta előttem. Úgy voltam vele, hogy amit tudok, megteszek, hogy a hiányt valahogy pótoljam, de bevallom nem volt egyszerű. Nagyon sokszor győzött a kényelem és a kifogások keresése. Amikor aztán kezdett meglátszani már ennek a következménye és fizikailag is negatívan hatott rám, akkor észbe kaptam és rájöttem ezzel csak magamnak teszek rosszat, úgyhogy erőt véve magamon beiktattam a gyakori sétákat, városi „nézelődős” utakat és vettem egy lépésszámlálót is! A baj, csak azzal volt, hogy nem nyújtott ugyanolyan élvezeti faktort, mint a tánc. Ezért örültem nagyon, amikor a program részeként, a Gyerünk, anyukám online tornával megismerkedtem és elkezdtem újra itthon a tánclépés alapú, könnyed mozgás órákat. Jó hangulatú, pörgős oktatókkal, ami az étrend mellé tökéletesen passzolt! Kezdtem azt érezni, hogy na ez az ami hiányzott és jó újra latin ritmusokra mozogni egy kicsit.”

Vinkóné Kovács Mária

„Nagyon jónak, és számomra hasznosnak tartom a Gyerünk, anyukám! programban a Seniora videotár gerinctréningjeit, az életmódjavító tornákat és a kezdő pilatest. Legutóbb a gyógytornász meg is dicsért. Egy-egy erősebb gyakorlat után megméri a pulzusomat, de nagy változást egyelőre nem tapasztal. Meg szokta kérdezni a kifáradásom mértékét, én általában közepes mértékben érzem magam fáradtnak a torna végére. Bár a tornák óta este az eddigieknél korábban kezdek ásítozni, pedig mindig későn fekvő voltam. Az a véleménye, hogy ha eleget sétálnék, még így, 76 évesen is megindult volna már a fogyás a tornák és az egészséges étkezés mellett. Sajnos a gerinc-és térdproblémák ebben még most is akadályoznak. Nekem egyelőre azzal is meg kell elégednem, hogy a súlyom stagnál, nem gyarapszik. Örülnöm kell annak is, hogy újra igényem lett a mindennapi mozgásra, tornára, hogy örömmel végzem a Seniora gyakorlatait, és sokkal jobban érzem magam a bőrömben!”

Kiemelt kép: Getty Images/nőklapja.hu