A kor előrehaladtával számtalan változást észlelünk testünkön attól függően, épp milyen életszakaszba lépünk, és ezek jórészével tisztában is vagyunk, hiszen az öregedés természetes folyamat, és mindenkit egyformán érint. Az egyértelmű változások mellett, mint az őszülő haj – melyet néhány egyszerű tippel csillogóvá és selymessé varázsolhatunk–, a ráncok és redők megjelenése vagy a bőr elvékonyodása, vannak olyan kevésbé érthető eltérések is, mint például az, hogy alacsonyabbak leszünk.
Környezetünkben biztosan észleltük már ezt a jelenséget, ha magunkon még nem is, rokonokon, ismerősökön láthattuk, hogy egy bizonyos életkor felett mintha valamivel alacsonyabbá váltak volna. De vajon milyen biológiai folyamat áll a dolog hátterében és milyen tényezőktől függ a változás mértéke?
Két ok miatt is alacsonyabbak lehetünk
A szakértők szerint a 3-6 cm-es magasságcsökkenést tekinthetjük normálisnak, ami ennél több, az már komolyabb mögöttes problémákra utalhat. Ennek megfelelően a férfiak évente átlagosan 0,02%-ot, míg a nők 0,1%-ot veszítenek magasságukból, de természetesen itt is lehetnek egyéni eltérések, a lényeg, hogy a zsugorodás általában normális folyamatnak tekinthető, és el is mondjuk, hogy miért.
Ahogy öregszünk, izmaink folyamatosan veszítenek rugalmasságukból és tömegükből, emiatt gyengébbek lesznek, ami megnehezíti a gerinc függőleges irányú megtartását.
Az egyik ok tehát az előre görnyedés, ami az idő múlásával egyre inkább jellemzővé válik, s mivel nem tudunk teljes mértékben kiegyenesedni, alacsonyabb magasságot mérhetünk.
A csontvesztés a zsugorodás egy másik kiváltó tényezője. Eredendő magasságunkat a csigolyatestek biztosítják, amelyek a gerincünket alkotó csigolyák belső részét képezik. Ahogy idősödünk, ezek a csigolyatestek elgyengülnek és deformálódnak, vagy rosszabb esetben megroppannak, eltörnek, emiatt pedig alacsonyabbá válunk. Megeshet, hogy nem is szerzünk tudomást ezekről a kompressziós törésnek nevezett esetekről, ugyanis sok csigolyatest halad a gerinc alsó részétől a koponyánkig, emiatt a csigolyatörésben szenvedők kétharmada nem is érez különösebb fájdalmat.
Fotó: Canva
A porckorongok is veszítenek magasságukból
A porckorongok vagy másnéven csigolyaközi lemezek a magasságváltozás kirakósának további darabjai, mivel lengéscsillapítókként funkcionálnak két csont között. A 40-es éveinktől kezdődően a korongok veszítenek folyadéktartalmukból, ami kihat a méretükre és közvetve a testmagasságunkra is. A degeneráció következtében 60-70 éves korig körülbelül 10-13 mm-ről 1-2 mm-re csökkenhet a lemez hossza, ami jelentős magasságvesztést eredményezhet. A folyadékcsökkenés ráadásul hozzájárulhat a porckorongsérv kialakulásához is, ugyanis amikor a porckorong sérül, a kiütköző belső anyag nyomást gyakorolhat az idegekre és fájdalmat okozhat.
A kulcsszó a megelőzés
Fontos, hogy rendszeresen ellenőriztessük a csontsűrűséget – különösen, ha valamilyen gerincproblémánk van – és azonnal kezeltessük, amennyiben felmerül a csontritkulás gyanúja. Bár a teszt nem akadályozza meg a zsugorodást, olyan problémákra figyelmeztet, melyek súlyosbíthatják azt. Nők esetében például a menopauza is növeli a kockázatot.
A hormonális változások, a csontok egészségét biztosító ösztrogén hormon csökkenése lelassítja a csontképzést, és így fokozódik a csontritkulás veszélye.
Az egészséges étrend, a kalciumban és D-vitaminban gazdag ételek, egyes esetekben a hormonális terápia, valamint a rendszeres mozgás, például a súlyzós edzés (itt írtunk róla, hogy miért volna „kötelező” minden nőnek 40 év fölött így edzeni) és a csonterősítő gyakorlatok segíthetnek egészségünk megőrzésében. A magasságcsökkenés tehát nem betegség, de figyelmeztethet azokra a jelekre, melyek mögött komolyabb problémák húzódhatnak. A jó hír, hogy a legtöbb esetben megfelelő életmóddal, ha nem is állíthatjuk meg, de lassíthatjuk ezeket az öregedéssel járó folyamatokat, legalábbis ami a magasságunk nagy mértékű csökkenését illeti.
Kiemelt kép: Getty Images
