Egy a Human Reproduction című lapban közölt, új ausztrál tanulmány szerint az in vitro megtermékenyítés (IVF) akkor a legsikeresebb, ha az ahhoz felhasznált petesejteket nyáron szívják le. A kutatásból az is kiderül, nem az számít, hogy a lefagyasztott embriót végül mikor ültetik be az anyaméhbe, a sikerességet csak az befolyásolja, hogy eredetileg mikor gyűjtötték be őket felhasználásuk és esetleges lefagyasztásuk előtt. Ha a petesejteket nyáron nyerik ki, az élve születési arány 31 százalék; ha viszont ősszel, az élve születési arány 26 százalékra csökken. A télen és tavasszal gyűjtött petesejtekből történő élve születések aránya a kettő érték között helyezkedik el.

Míg a korábbi IVF-kutatások szerint az évszakok nem befolyásolják következetesen a beültetés sikerességét, a terhességet vagy az élve születési arányt, a petesejtek begyűjtése az új kutatás megvilágításában már más kérdésnek tűnik. „A legtöbb tanulmány, amely az IVF sikerességét vizsgálta, pusztán a friss embrióátültetéseket vizsgálta – magyarázza Sebastian Leathersich, a King Edward Memorial Hospital szülész-nőgyógyásza. Ez lehetetlenné tette, hogy a kutatók elkülönítsék a környezeti tényezők – például az évszakok és a napsütéses órák – lehetséges hatásait a petesejtek fejlődésére, valamint az embrió beágyazódására és a korai terhesség kialakulására” – tette hozzá.

A kutatók most nyolc év, és 3657 lefagyasztott embrió beültetésének adatait elemezték egy perthi termékenységi klinika adatbázisa alapján. Az embriók közül

a több mint 10 órányi napsütéssel megáldott nyári napokon gyűjtött petesejtekből fogant embriók beültetése 28 százalékkal nagyobb valószínűséggel vezetett élve születéshez,

mint azoké, amelyeket akkor vettek le, amikor a nap kevesebb mint 7 órán át mutatta magát. Érdekes ugyanakkor, hogy e kutatás szerint a levegő  hőmérséklete nem volt hatással a termékenységre. Utóbbi azért is meglepő, mert egy hasonló, 2022-es, viszont az északi féltekén végzett tanulmány szerint a petesejtek kinyerésének időpontjában jellemző évszak és a hőmérséklet is jelentősen befolyásolja a későbbi élve születési arányt.

Egyre inkább hétköznapi beavatkozás. ( Fotó: Getty Images)

A Bostonban nyáron begyűjtött petesejtek 42 százalékkal nagyobb valószínűséggel vezettek élve születéshez, mint a télen begyűjtöttek, a legmelegebb napokon begyűjtött petesejtekből fogant embriókból pedig 34 százalékkal nagyobb valószínűséggel születtek is meg a babák, mint azokból, amiket a leghidegebb napokon szívtak le. Az eredmények azt sugallják, hogy az évszakok fontos hatással lehetnek a nők petefészek működésére, bár nem feltétlenül a méh állapotára vagy a magzat korai fejlődésére. A két tanulmány azonban nem ért egyet abban, hogy a környezeti hőmérséklet vagy az erős napsütés időtartama a fontosabb tényező esetleg a D-vitamin vagy a melatonin termelésén keresztül. Talán egyik sem.

„Lehetséges, hogy a különböző évszakokban egy adott nő aktivitása, a táplálkozása és az életmódja terén olyan különbségek vannak, amelyek az élveszületési arányokban megfigyelt különbségek hátterében is állhatnak, bár ilyen adatokat ebben a tanulmányban nem gyűjtöttünk” – ismerik el a szerzők. Az is lehetséges, hogy más környezeti tényezők – például a levegőben lévő szennyező anyagok évszakonként változó koncentrációját – befolyásolhatják a klinikai eredményeket.” – folytatták.

Bár még rengeteg kérdés vár megválaszolásra, a kutatók szerint az eredmények ismeretében érdemes lehet a petesejt begyűjtésének időpontjára is figyelemmel lenni a folyamatban. 

A meddőségi kezelésekkel kapcsolatos hazai szabályozás változásairól, a jelenleg érvényes gyakorlatról ebben a korábbi cikkünkben írtunk részletesen. 

Kiemelt kép: Getty Images