Legtöbbször eszünkbe sem jut megkérdőjelezni ezeket, hiszen annyi helyről hallottuk már, hogy fel sem merül bennünk, esetleg tévedés, csúsztatás vagy félreértés van a dolog mögött.

10 olyan, az emberi testtel kapcsolatos tévhitet hozunk, amit mi magunk is egészen mostanáig készpénznek vettünk. 

Az ujjak ropogtatása ízületi gyulladáshoz vagy kézremegéshez vezet

Az emberek két nagy csoportra oszthatók. Azokra, akik szeretik és tudják is ropogtatni az ujjaikat, és azokra, akik nem, ráadásul a világból is kiszaladnának tőle. A két tábort kibékíteni nem tudjuk, az aggódó anyukákat, nagymamákat ugyanakkor megnyugtathatjuk: kutatások szerint nem alakul ki nagyobb eséllyel ízületi gyulladás a kezüket ropogtatóknál, és a meglévő gyulladást sem súlyosbítja ez a bizarr hobbi. A hanghatást egyébként az okozza, hogy az ízületek eltávolodnak egymástól, közéjük pedig a másodperc törtrészére apró légbuborék pattan.
Ezzel együtt sem biztos azonban, hogy jól járunk a ropogtatással, mert ha rendszeresen szadizzuk a kezünket, az hosszú távon a fogóerőnk csökkenéséhez vezethet, és a túl hevesen végzett mozdulat (amikor megrántjuk az ujjunkat) sérülést is okozhat.

Körmünk és hajunk halálunk után is nő

Biztosan te is hallottál erről a nyugtalanító és bizarr elméletről. Nagyon fura, nem? Megnyugtatunk: a dolog egész egyszerűen nem igaz. Mint ahogy a mítoszok és városi legendák nagy többsége, egyszerűen azon alapul, hogy egy tudományosan is megmagyarázható jelenség keltette látszatból téves következtetést vonunk le. Halálunk után testünk fokozatosan kiszárad, bőrünk elveszíti rugalmasságát, a körömágy és az ujjak bőre is visszahúzódik, és ettől a köröm hosszabbnak tűnhet. Innen terjedt el a legenda, hogy a köröm a halál után is nő, ebből pedig azt is kikövetkeztették, hogy akkor bizonyára a haj is. Pedig az sem. 

A nagyobbnak tűnő köröm nem szép látvány, ezért egyes temetkezési szolgáltatók külön figyelmet fordítanak a nyugtalanító jelenségre, és a felravatalozott személyre kesztyűt adnak, vagy speciális krémmel kenik be a kezét, hogy ellensúlyozzák ezt a zavarba ejtő hatást.

Agyunknak csak 10%-át használjuk

Az agyunkat jellemző komplexitás szinte felfoghatatlan: valahol ijesztő, hogy ez a kétökölnyi szerv felel az összes életfunkciónk szabályozásáért, gondolkodásunkért, öntudatunkért, de még az érzelmeinkért is. „Lehet, hogy még ennél is sokkal többre képes?” – merül fel sokakban a kérdés.

A mítosz, miszerint agyunk kapacitásának csak kis részét használjuk ki, a huszadik század elejére nyúlik vissza, azokra az időkre, amikor a mainál jóval kevesebb eszköz állt rendelkezésre az agy vizsgálatához, az egyes agyi területek aktivitását pedig még aligha tudták mérni. Bár arra természetesen nincs mód, hogy a többmilliárdnyi agysejt működését egyenként vizsgáljuk, és kijelentsük, hogy agyunk kapacitását minden pillanatban az utolsó neuronig kihasználjuk, az MR és egyéb modern képalkotó vizsgálatok igazolják, hogy az agy minden egyes területe mutat valamilyen aktivitást a nap folyamán.

A borotválástól vastagabb lesz a szőrzet

Téged is riogattak már azzal, hogy ha rendszeresen borotválod, megerősödik majd a lábadon vagy intim területeiden a szőrzet? Esetleg azzal biztattak, hogy gyér hajkoronád majd dúsabb lesz, ha rendszeresen visszavágatod? Mindkettő tévhit. Hacsak nincs valamilyen egészségügyi problémád, mely intenzívebb szőrnövekedést idéz elő, a borotválástól, vágástól se nem sokasodik, se nem vastagszik a szőrzet. A csalóka érzetet az adja, hogy míg vágás nélkül a szőrszálak vége kissé csúcsos, borotválva tompább, laposabb a szál vége, emiatt vastagabbnak tűnhet, amikor kiserken. Mikorra viszont megnő, ugyanolyan vékony/vastag lesz, mint volt.

Kapcsolódó

Most akkor lehet szőrös egy nő, vagy sem?

Lami Juli

A vakbélnek nincs funkciója

Szegény vakbélről az a hír járja, teljesen haszontalan testrész, de tudva, hogy a természetben semmi sincs ok nélkül, legalábbis furcsa, hogy az emberi testben egy teljesen funkció nélkül alkatrész tengődjön. Most sincs szó ilyesmiről. A valóságban a vakbél hasznos baktériumok gyűjtőhelye, és az itt felhalmozódó jó mikroorganizmusok nagyon fontos szerepet töltenek be olyankor, ha például egy betegség megtépázza mikrobiomunkat. Emellett életünk első éveiben a vakbél segít a fehérvérsejtek és bizonyos típusú antitestek termelésében, azaz az immunrendszer kiépítésében is. A vakbél emellett pótalkatrészként is használható; a sebészek bizonyos esetekben a húgyvezeték pótlására használják fel a belőle nyert szövetrészeket. 

A sárgarépa javítja az éjszakai látást

A sárgarépa valóban rengeteg A-vitamint tartalmaz, ami pedig tényleg segít fenntartani az egészséges éjszakai látást, arra viszont nem képes, hogy egy éjszakai ragadozó látásélességével ruházzon fel bennünket. Az ezzel kapcsolatos mítosz állítólag a második világháború idején alakult ki, amikor is a brit pilóták meglepően jól teljesítettek egyes éjszakai hadműveletekben.

Ennek oka azonban nem a nagyüzemi répafogyasztás, hanem a fejlettebb radartechnika volt.

A nagyobb lábú férfiaknak nagyobb a péniszük is

A férfiasság méretével kapcsolatban sok megkérdőjelezhető elmélet tartja magát, a szóban forgót viszont tudósok döntötték meg. Egy londoni kórház urológusai egy 2002-ben közzétett tanulmányukban 104 férfi péniszének hasonlították össze a cipőméretükkel, és nem találtak semmilyen összefüggést a két számadat között.

A cukor hiperaktívvá teszi a gyerekeket

A közhiedelemmel ellentétben nincs összefüggés a gyerekek által elfogyasztott cukor mennyisége és izgalmi szintjük között. Bár ettől függetlenül is sok jó ok van arra, hogy ne terheljük túl a gyerekeket cukorral, legalább egy tucat vizsgálat igazolta, hogy cukorfogyasztás és túlpörgés közt nincs közvetlen összefüggés. A Kentucky Egyetem egy 1994-es tanulmánya ezzel szemben azt találta, hogy azok a szülők, akik azt hitték, hogy gyermekeik cukros italokat fogyasztottak (még akkor is, ha valójában nem kaptak), hajlamosak voltak túlpörgöttnek minősíteni őket. 

Megfázol, ha kimész az esőbe

A megfázás és a nátha vírusfertőzés, a vírust pedig sem az esőcseppek, sem a hűvös szél nem hordozzák. Nem kaphatsz influenzát attól, hogy vizes hajjal mész ki a szabadba, vagy ha bőrig ázol egy romantikus randevú után,

ugyanakkor az alacsonyabb testhő a vírusnak kedvez: könnyebben elszaporodik, és ez okozhatja a meghűlés kifejezésben rejlő félreértést.

Minden ízt a nyelved más területén érzel

A nyelvtérkép címen elhíresült, a nyelvet eltérő színnel jelölt területekre osztó ábra David P. Hänig német tudós 1901-es tanulmányából származik. Hänig azt vizsgálta, hogy egy-egy íznek milyen erősnek kell lennie ahhoz, hogy a nyelv különböző részein észleljük azokat. A tanulmányt kísérő illusztráció viszont azt a benyomást keltette, mintha a nyelv különböző részei felelősek lennének a különböző ízek érzékeléséért. Ezt azonban már többször megcáfolták, és a tudósok megállapították, hogy a száj minden ízlelőbimbókat tartalmazó területe képes érzékelni minden ízt (beleértve az umamit is, ami ma már széles körben elfogadott az eredeti négy mellett). Továbbá azt is megerősítették, hogy az ízlelősejteken található specifikus receptorfehérjék azok, amelyek képesek azonosítani az egyes ízeket, és ezen receptorok mindegyike az egész szájban megtalálható, így ha nem is feltétlenül egyforma intenzitással, de egész szájüregünkben érezzük az összes ízt. 

Kiemelt kép: Getty Images