A feleségem ajánlott figyelmembe egy Nők Lapja cikket a minap, Vigyázat, csalók! címmel és ahogy a kezembe adta az újságot megjegyezte „Oké, értem, mi ez az egész, de engem az érdekelne, mit tegyünk ellene, hogyan védekezzünk?” Sokat hallott tőlem ezekről, különösen az utóbbi pár évben, mert egyre gyakoribbak az internetes csalások, egyre több átverés fordul elő, egyre több ember és cég esik tévedésbe, és veszíti el a pénzét. A sok-sok pénzét…
Mennyibe kerül ez? Hát, ha csak arra gondolok, hogy hányan fordultak hozzám segítségért, akkor a szám félelmetesen magas – valóban ez sok milliárd forint Magyarországon, de világszerte vannak áldozatok, akik ezen milliárdok sokszorosát veszítik az internetes csalások egyre ügyesebb és modernebb csapdáiban.
Miért esünk áldozatul?
Csalók mindig is voltak, csak talán most azonnal és gyakrabban hallunk róluk, és sokkal könnyebben találnak meg minket. Legtöbbször a tudatlanságunk miatt válunk áldozattá, de az sem segít, amikor az érzelmeink, a félelem, a hirtelen ijedtség, vagy – sajnos ez még mindig vezet – a nyereség reménye beködösíti a józan eszünket. Lami Juli cikke a pszichológiára hivatkozva helyesen rámutat arra, hogy általában azt gondoljuk, velünk jó dolgok történek, és nem eshetünk a csalók csapdájába. De azt is hozzá kell tenni, hogy
sokszor a saját kapzsiságunk okozza a problémát.
Még mindig ez áll ugyanis a legnagyobb bukások mögött, mert a gyors meggazdagodás reményében minden ésszerű szabályt – nem adjuk ki kártyaszámunkat, banki adatainkat és jelszavainkat – figyelmen kívül hagyunk.
Ha már előre tudjuk, hogyan kell digitálisan „tisztálkodni” és alapszabályokat fektetünk le magunknak még mielőtt megtörténne a baj, talán el is kerülhető azoknak a csalásoknak a nagy része, amiknek a megoldásán dolgozom évek óta.
Internetes csalások ellen: digitális higiénia
Az alapvető tisztálkodás fontosságát a COVID alatt táblákon hirdették világszerte. Hogyan mossunk kezet, hogyan használjunk maszkot, hogyan kerüljük el a fertőzéseket és a többi. Érdekes módon, egy olyan időszakban, mikor a digitális életünk hatalmasat nőtt, nem tanítottuk meg egymásnak, hogy hogyan kell védekezni az internetes világban – pedig ez az egyik legfontosabb védelem manapság.
Mint ahogyan ma értelemszerűen nem netezünk vírusvédelem nélkül, léteznek olyan alaplépések, amelyeknek betartásával védhetjük magunkat és családunkat a csalástól. Ezek az alábbiak:
Jelszógenerátorok és VPN
Leggyakrabban azt tapasztalom, hogy a jelszavak még mindig túl egyszerűek és könnyen feltörhetőek. Sokszor néhány variációt, vagy akár ugyanazt a jelszót használják az emberek mindenhol. Ha nem is adjuk ki senkinek, egy jelszó és login páros úgy is kikerülhet, hogy egy applikáció vagy internetes oldal rajtunk kívülálló okokból, de áldozata lesz egy csalásnak (hackertámadás miatt például), így az ott használt jelszavakat megszerzik olyanok, akik tovább próbálkoznak belépni az életünk egyéb online platformjain. Ha ugyanazt a jelszót máshol is használtuk, akkor nagy eséllyel azt a platformot is feltörik és kárt okoznak.
Használjuk jelszógenerátort mindig és mindenhol! Egy jelszóra kell emlékezni, ami hosszú és bonyolult (30 karakter akár), és minden más jelszót bízzunk a jelszógenerátorra! Több ilyen is létezik már, én pedig mindig azt javaslom, fizessünk valamennyit érte, hogy legalább az alapcsomag használatával biztonságban tudjuk jelszavainkat. Jelszógenerátorok vannak már beleépítve olyan alaprendszerekbe is, mint például az Apple. Ezek is megfelelőek, de talán jobb önálló rendszerben gondolkodni. Tanuljunk meg egy ilyet használni, és tanítsuk meg munkatársainkat, barátainkat és szeretteinket is a jelszógenerátor használatára! Amikor pedig valaki kéri a jelszavunkat, jegyezzük meg, hogy a jelszavaink csak ránk tartoznak, azokat csak mi ismerhetjük!
A digitális higiéniához az is hozzátartozik, hogy gondoljuk végig, mit kérnek tőlünk!
Egyre gyakrabban jelentkeznek a csalók úgy, mintha a bankunk hívna minket.
Ijesztő kijelentéseket tesznek, sürgetnek és kérik, hogy installáljunk applikációt vagy erősítsük meg személyes adataikat. Gondolkodjunk – miért adnánk meg kódokat és miért adnánk arra lehetőséget, hogy bárki láthassa a netbankunkat távoli hozzáféréssel?! Mindent, amit érzékeny adatnak gondolunk, tároljunk egy jelszógenerátorban! Míg oda belépünk, időt is nyerünk, gondolkodunk, és talán észrevesszük, hogy egyszerűen tilos kiadni másnak az adatainkat.
Többen félnek attól – jogosan –, hogy lekövethetőek vagyunk az interneten. A weboldalak megnyitásakor elfogadott sütikről (cookie) mind hallottunk, de szokásainkra a mobiltelefonunk és sokszor még a hűtőszekrényünk is kíváncsian figyel. Ezek mind jogos félelmek – de nem feltétlenül jelentenek akkora veszélyt, mint amennyire gondoljuk. Ettől függetlenül az internetes műveleteinket érdemes elrejteni a rossz szándékú bűnözőktől. Ezért javaslom, hogy használjon mindenki VPN-t, azaz Virtual Private Network-ot. A VPN egy olyan szolgáltatás, ami lehetővé teszi, hogy számítógépünkön vagy a telefonon elvégzett műveleteinket nehezebben lehessen azonosítani velünk. Ez is egy pajzs, ami a tevékenységünk követését megakadályozza, és a csalók figyelmét valamelyest távolabb tartja.
Még két utolsó, egyszerű, de fontos gondolat a telefonos biztonságról: az újraindítás és a frissítés. Sok veszélyt elkerülhetünk, ha a legújabb frissítéseket a megjelenésük után azonnal telepítjük. Engedjük a telefonunkat, tabletünket frissülni akár automatikusan! Egy újraindításkor a telefonok/tabletek gyári beállításai visszaállnak, és ez lassítja, vagy éppen megakadályozza a hackerek tevékenységét. Általában legalább heti két-három teljes kikapcsolást és újraindítást szoktam javasolni.
Internetes vársárlás
Ha ezek után elindulunk az internet világába, bekapcsoltuk a VPN-t, és kellőképpen hosszú és bonyolult jelszavakkal megvédtük magunkat, nagyságrendekkel biztonságosabb környezetben érezhetjük magunkat. De cseng a telefon, és kérik az adatainkat, vagy nagy pénzkeresési lehetőséggel kecsegtetnek. Fontos, hogy gondolkodjunk. Mit kérnek tőlünk? Miért kell most azonnal reagálni? Nézzünk körül, mielőtt elindítunk bármit is a gépünkön!
Próbáljunk meggyőződni arról, hogy valós dolgot állítanak-e, ellenőrizzük le az állítást több forrásból, mielőtt bármit is lépünk.
Online fizetéskor pedig vannak jó módszerek a védelemre, sok online bank például lehetőséget ad ideiglenes digitális bankkártya használatára egy adott tranzakcióhoz. A kártya csak arra a műveletre él, vagyis csak annyi pénzt tehetünk rá, amennyire az adott tranzakcióra szükség van. Nem kell minden internetes boltban megadni a bank- vagy hitelkártyaszámunkat!
Online műveleteknél is gondolkodjunk! Milyen adatokat kérnek tőlünk – tényleg szükség van erre? Észszerű kérdéseket tesznek fel nekünk? A csalók akár több próbálkozáson keresztül teszik össze azt az információt, ami ahhoz kell, hogy csapdába ejtsenek. Legyünk nagyon figyelmesek arra, hogy milyen információkat erősítünk meg vagy adunk ki egy adott embernek.
Visszakapjuk a pénzünket internetes csalások után?
A helyzet nem jó, mert a rendőrség Magyarországon és külföldön is nagyon limitált eszközrendszerrel rendelkezik. Angliában és Amerikában is léteznek internetes csalások bejelentésére fenntartott vonalak, de ezeken rendőrrel valószínűleg nem is találkozhatunk, kevés erőforrás van ugyanis erre.
Az ügyek felderítésében az is nehézséget okoz, hogy a csalók sokszor nem egyedül dolgoznak. Egy kibercselekményre felkészült bűnözői csapat magától nem feltétlenül tudja, hogyan kell a lopott pénzhez hozzáférni: szükségük van banki kapcsolatokra, bankszámlákra és pénzmosó tevékenységekre, amiken keresztül hozzáférhetnek az elcsalt pénzünkhöz.
Tapasztalatunk szerint legtöbbször a határon túlra küldik a pénzt,
mert ott már nehezebb a pénzt megállítani vagy onnan visszaszerezni. Azt is tapasztaljuk, hogy olyan „szolgáltatói” körök jöttek létre, amelyek szintén bűnözőknek segítenek – például azáltal, hogy eladják az elcsent jelszavakat, a banki szolgáltatásokat, az erre a célra felállított hamis cégeket és így tovább.
Fotó: Getty Images
Sajnos az is tény, hogy ma az egyébként túlszabályozott környezetben sem képesek a hatóságok hatékonyan fellépni a csalók ellen. Az ilyen típusú bűnözőkre kifejlesztett törvényi környezet, a nemzetközi szabályozás és a felelősségre vonás sokkal lassabban veszi fel a versenyt a bűnbandák kreativitásával, gyorsaságával és trükkjeivel.
Védjük hát magunkat, amennyire lehet, ugyanis senki más nem fog helyettünk gondolkodni!
Szerző: Nicholas Sarvari
Kiemelt kép: Illusztráció – Getty Images
