A hőhullámok a klíma, mára már tagadhatatlan változásával párhuzamosan egyre jobban felerősödnek: hosszabb ideig tartanak, gyakoribbá válnak és egyre magasabb hőmérsékletekkel csapnak le. Sokan felteszik a kérdést, hogy vajon mikor lesz túl meleg ahhoz, hogy a normális mindennapi tevékenységeinket elvégezzük. Mit bír ki az egészséges, fiatal szervezet?
Kutatók szerint a válaszhoz nem elég csak a hőmérsékletet figyelembe venni. A hőség és a páratartalom ugyanis együttesen jelent nagyobb kockázatot, és ha magas páratartalom és magas hőmérséklet egyszerre van jelen, az sokkal hamarabb okoz gondot, mint gondoltuk.
Határaink
A tudósokat ezért régóta aggasztja, hogy egyre gyakoribb a magas páratartalommal párosuló extrém hőség. Gyakran hivatkoznak egy, 2010-ben közzétett tanulmányra, amely valószínűsíti, hogy a 35 °C-os, enyhén nedves hőmérséklet lenne a biztonság felső határa: ezen túl az emberi test már nem képes magát a verejték elpárologtatásával hűteni. Ezt a határértéket viszont csak a közelmúltban tesztelték embereken, laboratóriumi körülmények között,
ezek eredményei pedig még nagyobb aggodalomra adnak okot.
A július elején publikált tanulmányban a „mennyire forró a túl forró?” kérdés megválaszolására fiatal, egészséges férfiakat és nőket vizsgáltak speciális hőkamrákban, hogy ellenőrzött körülmények között tapasztaljanak hőstresszt. Ezek a kísérletek betekintést nyújtanak abba, hogy a hőmérséklet és a páratartalom mely kombinációi károsak a legegészségesebb emberek számára is.
Minden résztvevő lenyelt egy speciális, telemetriás (hőmérséklet mérésére alkalmas) kapszulát, amely folyamatosan nyomon követte belső, úgynevezett maghőmérsékletüket. Ezután a speciális kamrákban szimulálták a mindennapi élet, minimális mozgással járó tevékenységeit, például a zuhanyozást, a főzést és az étkezést.
A kutatók több száz különálló kísérletben lassan növelték a kamra hőmérsékletét vagy a páratartalmat, és figyelték, hogy mikor kezd veszélyesen emelkedni az alanyok maghőmérséklete. A hőmérséklet és a páratartalom azon kombinációját, amelynél a személy maghőmérséklete folyamatosan emelkedni kezd, kritikus környezeti határértéknek nevezték el. E határértékek alatt a szervezet hosszú időn keresztül képes, viszonylag stabil maghőmérsékletet fenntartani. E határértékek felett viszont a maghőmérséklet folyamatosan emelkedik, és a hosszan tartó hőhatás esetén megnő a hővel kapcsolatos megbetegedések kockázata.
Amikor a test túlmelegszik, a szívnek keményebben kell dolgoznia, hogy a vért a bőrbe pumpálja a hő elvezetése érdekében, miközben a fokozott izzadás kiszáradással is fenyeget. A legsúlyosabb esetben a hosszan tartó hő- és párakitettség hőgutát eredményezhet, ami életveszélyes probléma: azonnali és gyors hűtést és orvosi kezelést igényel.
A fiatal, egészséges férfiakkal és nőkkel végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy ez a felső környezeti határérték még az elméletileg feltételezett, 35 °C-nál is alacsonyabb. Az 100 százalékos páratartalom mellett körülbelül 31 °C-os hőmérsékletnél következik be.
Száraz vagy nedves környezet
A helyzet annál is aggasztóbb, mert itt szélső értekről, tűréshatárról van szó, de még az alacsonyabb hőmérséklet és a páratartalom is megterhelheti a szívet és egyéb szerveinket. Egy, nemrégiben készült tanulmány például kimutatta, hogy a szívverés tempója már jóval azelőtt emelkedik, hogy elérnénk a szélső értéket, és bár még a határértékek túllépése sem feltétlenül jelenti a legrosszabb forgatókönyvet, a hosszan tartó hő- és párahatás a veszélyeztetett népességcsoportok, például az idősek és a krónikus betegségekben szenvedők számára katasztrofális lehet. A további kutatások középpontjában ezért most az idősebb férfiak és nők kell, hogy álljanak, mivel az idősödés önmagában is csökkenti az emberek hőtűrő képességét. A szívbetegségek, légzőszervi és egyéb egészségügyi problémák, valamint bizonyos gyógyszerek használata
még nagyobb veszélynek teheti ki őket,
emiatt nem csoda, hogy a 65 év felettiek teszik ki a hőhullámok áldozatainak mintegy 80-90%-át.
Maradjunk biztonságban!
A nagy hőségben fontos, hogy folyamatosan jól hidratáljuk magunkat, és keressünk olyan helyeket, ahol akár rövid időre is lehűlhetünk. Bár az elszálló energiaárak és környezetvédelmi megfontolások miatt sokan nem használnak otthon légkondicionáló berendezést, vannak olyan módszerek, amelyekkel légkondi nélkül is enyhíthetjük az otthoni forróságot. Jártunkban-keltünkben pedig egy-egy pláza vagy irodaház hűvöse jelenthet enyhülést.
Kiemelt kép: Getty Images
