Európai egészségfelmérési adatok szerint a magyar lakosság közel 68%-a túlsúlyos, az elhízás globálisan pedig megháromszorozódott az elmúlt 50 évben. És valljuk be, a fogyasztói társadalomra gyakran jellemző, hogy bizonyos problémákat szemellenzőn keresztül vizsgál – jelen esetben a kollektív súlygyarapodás és túlzott kalóriafogyasztás okait, melyek részben a feldolgozott élelmiszerek busás kínálatának is köszönhetők.
Az elmúlt évtizedek során így számos olyan diétás hóbort bukkant fel, amelyek villámgyors megoldást ígértek az áhított karcsúságért, és valószínűleg arra az átgondolatlan időszakra is emlékszünk, amikor még az is gluténmentes diétát követett, aki egyáltalán nem szenvedett semmiféle ételérzékenységben. Persze van, hogy jól jönne a gyors és eredményes fogyás, csakhogy az egykori trendek közül nem mindegyik volt hasznos a szervezet számára hosszú távon.
A kifejezetten csábító diéták varázsa a gyors súlycsökkenésben rejlett, azonban éppen emiatt számítottak túlságosan szélsőségesnek és szigorúnak, már ami az elfogyasztható ételek számát illeti. Egy ilyen diétát nehéz tartósan fenntartani, hiszen kevésbé összpontosít a teljes értékű élelmiszerekre, és táplálkozási szempontból sem a leghatásosabb, amit számos nemzetközi kutatás be is bizonyított az elmúlt évek során – cikkünkben utánajártunk, hogy melyek voltak ezek.
Nyersétel-diéta
A Google szerint a nyers étrendre vonatkozó keresések száma 2010-ben érte el a csúcsot – mára azonban mindössze csak 18%-át teszi ki az ezzel kapcsolatos kereséseknek. Az alapvetően növényi alapanyagokra épülő trend követői szerint a sütés-főzés elpusztítja a hasznos tápanyagokat és vitaminokat, így ha lehet, szinte mindent nyersen fogyasztanak (ritka és szélsőséges esetekben még a húsokat is). Tény, hogy a főzés valamelyest valóban csökkenti a tápanyagtartalmat, ugyanakkor nem árt szem előtt tartani, hogy nemcsak könnyebben emészthetővé, de biztonságosabbá is teszi az ételek fogyasztását. Az idők során számos tanulmány rámutatott a nyersétel-diéta veszélyeire:
a trendet tartósan követők jellemzően alultápláltságban, B12- és D-vitamin, valamint vas- és kalciumhiányban szenvedtek
– így talán bátran kijelenthető, hogy joggal merült mára a feledés homályába.
Fotó: Getty Images
Paleolit diéta
Az egykor méltán népszerű paleolit diéta szerint akkor vagyunk a legegészségesebbek, ha úgy étkezünk, ahogyan annak idején őseink is tették a kőkorszakban. Mindez sovány húsok, halak, zöldségek, gyümölcsök és magvak fogyasztását jelenti – ami valljuk be, jól hangzik, azonban két igen fontos összetevő mégis kimarad: a rostban gazdag teljes kiőrlésű gabonafélék és hüvelyesek. A nyersétel-diétához hasonlóan a paleo is vitaminhiányhoz vezethet, a dietetikusok szerint a trend pedig figyelmen kívül hagyja, hogy az ősemberek különféle ételeket fogyasztottak kontinensenként (a történészek szerint gyakran még egymást is, de erről majd máskor…), és az evolúció során közel sem úgy alkalmazkodtunk, hogy csak néhány dolgot ehetünk.
Gluténmentes étrend
A cölikália, vagyis a gluténérzékenység egy létező autoimmun betegség, ami gluténmentes diéta betartásával sikeresen kordában tartható. A diéta azonban – ahogyan feljebb is említettük – nagy népszerűségnek örvendett a 2010-es évek közepén, mivel az időnkénti bélrendszeri zavarokban szenvedők a gabonafélékben természetesen jelenlévő fehérjét, a glutént kezdték okolni a panaszokért (pedig legtöbbeknél valójában a gluténtartalmú ételekben is megtalálható, nehezen emészthető cukrok okozták a problémát, amit egy későbbi placebo-kontrollált vizsgálatnak sikerült megállapítania), így boldog boldogtalan fejvesztve rohant a bioboltok aranyárban mért gluténmentes lisztjeiért. Szerencsére az őrület mára már lecsengett, és tisztában vagyunk vele, hogy
csak annak érdemes ezt az étrendet követnie, aki tényleg érintett a betegségben –
máskülönben nem gluténérezékenyként fontos mikrotápanyagoktól vonhatjuk meg a szervezetünket.
Léböjtkúra
A szervezet méregtelenítése csábítóan hangzik, amit a Google adatai szerint sokan meg is tettek 2014 és 2015 között. A kutatókat az évek során azonban kevéssé nyűgözte le a salaktalanító kúra, a szervezet ugyanis olyan természetes mechanizmusokkal rendelkezik, melyek feleslegessé teszik a kizárólag méregdrága gyümölcslevek és természetes hashajtók fogyasztását, illetve a szigorú és kalóriamentes étrend betartását. (Magyarán méregtelenít magától is.) Ha egészségesek vagyunk, teljesen felesleges napokig tartó léböjt-kúrával kínozni magunkat: bőven elég, ha rendszeresen sportolunk, elegendő folyadékot fogyasztunk (hogy mennyi az annyi, arról itt írtunk korábban), és kiegyensúlyozott étrendet folytatunk.
Fotó: Getty Images
Ketogén diéta
Az eredetileg epilepsziás betegek kiegészítő kezeléseként alkalmazott ketogén étrend követői a kalóriák kevesebb mint 10%-át fogyasztják szénhidrátból, további negyedét fehérjéből, a többit pedig zsírból, ami arra készteti a szervezetet, hogy a glükóz (cukor) helyett a ketontestek (vagyis a zsír) lebontásából származó energiával működjön tovább. Mindez állítólag csökkenti az étvágyat, illetve a szervezet anyagcseréjét is felgyorsítja. Ugyan tudományosan is igazolt, hogy a diétával mindkét cél elérhető, de nem árt szem előtt tartani, hogy
ez az étrend bizony nem való mindenkinek: magas vérnyomás, anyagcsere-betegségek, cukorbetegség, illetve várandósság és szoptatás ideje alatt nem ajánlott alkalmazni.
Ugyan az alacsony kalóriatartalmú ketogén diéta hosszú távon valószínűleg valamivel több fogyást eredményez, mint a hagyományos alacsony kalóriatartalmú étrend, azonban sokkal nehezebb betartani, ami megmagyarázza, miért veszített népszerűségéből az elmúlt évek során. Mivel a szigorú diéta nem javasolja a magasabb szénhidráttartalmú zöldségek, gyümölcsök és hüvelyesek fogyasztását, a szervezet olyan rostoktól eshet el, ami kifejezetten hasznos az emésztőrendszer működése szempontjából, így mindenképp érdemes dietetikussal konzultálni, ha kipróbálnánk.
Bor és tojás (meg egy kis kávé)
A 60-as évek elején nagy népszerűségnek örvendő diétás hóbort nemcsak szörnyen hangzik, de még kifejezetten veszélyes is. Helen Gurley Brown A szex és szingli lány című könyvében írt a bizarr diétáról, ami szupergyors karcsúságot kínál: reggelire főtt tojás egy pohár fehérborral és feketekávéval leöblítve, ebédre ugyanez, vacsorára grillezett steak citromlével + a maradék üveg fehérbor és a kávé – szigorúan két-három napig, amennyiben már a hétvégén estélyibe bújnánk. Bár a tojás hasznos fehérjeforrás lehet, a modern táplálkozási szakértők hangsúlyozzák, hogy a gyümölcsök, zöldségek és szénhidrátok teljes hiánya miatt rengeteg vitamintól, ásványi anyagtól és rosttól esik el a szervezet, arról nem beszélve, hogy
nem létezik olyan diéta, ami napi egy üveg bort írna elő.
Egészségedre?! (Fotó: Chaloner Woods/Getty Images)
+1 ráadás: etetőcsöves gyorsdiéta – az egyik legradikálisabb hóbort
A leginkább esküvőre készülő menyasszonyok körében elterjedt gyorsdiéta pontosan olyan szörnyű, mint amilyennek hangzik. A szondát a diétázó orrán keresztül, szigorúan orvosi felügyelet mellett vezetik be, ami szénhidrátok helyett csak fehérjéket, zsírokat és némi hashajtót juttat a szervezetbe, mivel az ily módon „elfogyasztott” tápanyagok székrekedést is eredményezhetnek – amellett, hogy elveszik az étvágyat. A szakemberek veseelégtelenségre, tüdőfertőzésekre, valamint az orr és a torok szöveteinek rongálódására figyelmeztetnek, nem beszélve az étkezési zavarok kialakulásáról, amivel minden villámfogyást ígérő diéta összefüggésbe hozható.
Dióhéjban tehát, ha tényleg fogyni szeretnél, mindenképp konzultálj szakemberrel,
és tedd le a voksodat egy kevéssé szélsőséges étrend mellett, ahol az önsanyargatás és villámfogyás helyett a mértékletesség, a testi-lelki kiegyensúlyozottság és az egészség a cél.
Kiemelt kép: Getty Images
