Senki sem tökéletes, ezért biztos, hogy néha-néha kicsúszik olyasmi a szánkon, amit nem gondolunk teljesen komolyan, viszont nagyon bántó lehet a másik számára. Egy hosszútávú kapcsolatban pedig óhatatlanul előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor úgy szúrunk oda a párunknak, hogy talán azonnal meg is bánjuk, de hiába: a sérülés már megtörtént, amit lehet, hogy csak kitartó munkával tudunk valamennyire helyrehozni.

Szakértők szerint ugyanis vannak olyan mondatok és kifejezések, amik, mint egy lassú méreg, ölik meg a legnagyobb szerelmeket is, és ha nem vigyázunk, akkor ezek használatával folyamatosan szögeket verünk be a kapcsolat koporsójába. Néha viszont nem olyan egyszerű felismerni, hogy melyek is ezek, hiszen sokszor egy toxikus kapcsolatban élve már fel sem tűnnek a vészjelzések. Dr. Cortney S. Warren pszichológus a cnbc oldalán összeszedte, hogy mely mondatokra kell figyelnünk – ha ezek gyakran elhangzanak, akkor gyakorlatilag garantálható a szakítás.

Kapcsolódó

6 hiba, amivel tönkretehetjük a kapcsolatunkat

Nők Lapja

„Nem érdemelsz meg engem”

A megvetést tükröző nyelvezet azt üzeni a partnerünknek, hogy szerintünk ő kevesebbet ér nálunk, ami ronthatja az önbecsülését. Ha azt mondjuk, hogy „szerencsés vagy, hogy egyáltalán elvisellek téged”, azzal semmi mást nem érünk el, csak őt döngöljük a földbe, amivel legfeljebb a saját egónkat tudjuk simogatni, de a kapcsolatunknak biztosan csak ártunk vele. Ha olyan a szituáció, akkor inkább próbáljuk nyugodtan megfogalmazni, mi is a problémánk. Például „jelenleg nehezen tudok partnerként tekinteni kettőnkre”, ezzel lehetőséget adva a párbeszédre. 

„Minden rendben van” (Amikor nincs)

Láthatóan van valami bajunk, de a partnerünk hiába kérdezgetni, mert neki azt „tudni kellene magától is” és legfeljebb annyit vetünk oda neki, hogy „semmi”– ismerős a helyzet? Viszont a hasonló passzív-agresszív nyelvezet megakadályozza, hogy a párok közvetlenül és nyíltan beszéljenek a problémáikról, ami megnehezíti a konfliktus megoldását, és mindkét felet elbizonytalaníthatja. Mondjuk inkább azt, hogy „nagyon feldúlt vagyok, de még nem állok készen arra, hogy beszéljek róla”. Ahelyett, hogy szőnyeg alá söpörjük a problémát, szánjunk inkább időt arra, hogy szembenézzünk velük és elgondolkodjunk rajtuk.

„Szánalmas vagy”

Az ilyen beszólások káros hatása nem igazán szorul magyrázatra. Ezzel a partnerünket egyetlen negatív tulajdonságra egyszerűsítjük le ahelyett, hogy értékelnénk személyiségének összetettségét, hiszen rengeteg tulajdonsága van, amelyek közül csak néhány nem tetszik nekünk, a többit szeretjük. Ráadásul ezzel (nagyon sértő módon) őt minősítjük, nem pedig a tetteit, ami megkérdőjelezi azt is, hogy ha ennyire nem tetszik, akkor miért vagyunk vele egyáltalán. Helyette mondjuk inkább ezt: „Nem tetszik, ahogyan kezelted ezt a helyzetet”, és fejtsük ki, mit tett, ami zavart bennünket, és miért.

„Utállak”

A szakértő szerint nagyon káros a pillanatnyi érzéseinket kivetíteni az egész kapcsolatra, hiszen a partnerünk joggal kételkedhet később a szavunkban, amikor már megnyugodva azt mondjuk neki: „szeretlek”. Mi a garancia arra, hogy azt sem csak a pillanat hevében mondjuk? Ráadásul természetes, ha egy kapcsolatban előfordulnak nehéz helyzetek, veszekedések, amikor nem bírjuk elviselni a másikat. Ilyenkor mondjuk inkább ezt: „Nehéz most a közeledben lennem”, és szánjunk egy percet arra, hogy megnyugodjunk, és csak azután szólaljunk meg.

Nem könnyű úgy kommunikálni, hogy az mindenkinek jó legyen – de nem is lehetetlen (Fotó: Getty Images)

„Rossz szülő vagy”

A partnerek ismerik egymás bizonytalanságait – az ezeket a sebezhetőségeket kihasználó nyelvezet nemcsak bántó, hanem alá is ássa a bizalmat azzal, hogy a másik gyengeségét használjuk fel arra, hogy magunkat jobb színben tüntessük fel. Ha például a párunknak nehézséget okoz a gyermekünk fegyelmezése, ne dorgáljuk le azzal, hogy biztosan csak azért kényezteti el, mert az ő anyja is elkényeztette őt kiskorában. Helyette tisztelettel ismerjük el az érzékeny területeket, és kommunikáljunk úgy, hogy ne érezze úgy a párunk, mintha a személyiségét támadnánk. Valahogy így: „Azt hiszem, ez a helyzet a múltadból származó problémák miatt okoz nehézséget. Hogyan dolgozhatnánk fel ezeket együtt?”

„Te megőrültél”

Az ehhez hasonló nyelvezetet, amely manipulálja vagy kiforgatja a valóságot azzal a szándékkal, hogy a partnerünk kételkedjen önmagában, aláássa a valóságérzékelését, gaslightingnak nevezik. Veszekedés közben könnyen kicsúszhat a szánkon ilyesmi: „Te téveszmés vagy, ez a probléma csak a fejedben létezik”. Ezzel viszont nem tartjuk tiszteletben a másik érzéseit. Helyette fejezzük ki konstruktív módon, hogy mi nem tetszik a partnerünk viselkedésében, ahelyett, hogy megpróbálnánk manipulálni, hogy úgy viselkedjen, ahogy azt mi szeretnénk.

„Megfojtasz”

Amikor olyan kifejezéseket használunk, amelyek szerint a partnerünk idegesítő, fojtogató a jelenléte vagy általában véve zavar bennünket, az azt sugallja, hogy az ő igényei nem számítanak. Helyette inkább ismerjük el, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy mit szeretne, de nekünk jelen pillanatban szükségünk van némi egyedüllétre. Így nem lesz ő sem figyelmen kívül hagyva, és a mi kívánságunk is teljesül anélkül, hogy megbántanánk a másikat, vagy veszekedésbe torkollna az egész szituáció.

„Elegem van”

A kapcsolat végével való fenyegetőzés– mint például „elhagylak”, „végeztem veled” vagy „szakítani akarok” – instabilitást és bizonytalanságot okoz. (Ha valóban szakítani akarunk, akkor ne dobálózzunk ezekkel a kifejezésekkel, mert egy idő után súlytalanná válnak. Ha valóban véget akarunk vetni a kapcsolatnak, akkor mondjuk azt, és tartsunk ki a döntésünk mellett, ne váljon zsarolás tárgyává az, hogy maradunk-e a párunk mellett vagy sem.) Ha folyton farkast kiáltunk, akkor a párunk nehezen fog megbízni bennünk, ami korlátozza az intimitást a kapcsolatban (ami viszont tényleg szakításhoz fog vezetni előbb-utóbb). Mondjuk inkább ezt helyette: „most nagyon ideges vagyok, és szükségem van egy kis szünetre”, vagy „komolyan el kell beszélgetnünk a kapcsolatunkról”. 

Kommunikáció egy egészséges kapcsolatban

Dr. Warren szerint a kommunikáció olyan készség, amely gyakorlást és tudatos erőfeszítést igényel, de nem lehetetlen elsajátítanunk a „művészetét”. Ő ezt a három dolgot emelte ki, amit tartsunk észben:

• Használjunk „én” kijelentéseket: Ahelyett, hogy a partnerünkre koncentrálnánk, és rámutatnánk a hibáira vagy hiányosságaira, beszéljünk a mi érzéseinkről, észleléseidről, tapasztalatainkról és megfigyeléseinkről. Ne azt mondjuk, hogy „te olyan bunkó vagy”, hanem helyette próbáljuk meg így: „Nagyon rosszul esik, amikor ezt és ezt csinálod”.
• Mondjunk köszönetet: Minél gyakrabban mondjuk el a párunknak, mik azok a dolgok és tulajdonságok, amiket igazán szeretünk benne.
• Vállaljunk felelősséget: Ismerjük el, és kérjünk bocsánatot a párkapcsolati konfliktusokban játszott szerepünkért, és törekedjünk arra, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból. A partnerünk, a kapcsolatunk, és mi magunk is megérdemeljük.

Ha ennél is konkrétabb megoldásokra lenne szükség, akkor ebben a korábbi cikkünkben összeszedtük azt a hat mondatot, amitől viszont szárnyra kap a kapcsolatod.

Kiemelt kép: Getty Images