Minden családban öröklődnek azok a mondatok, melyeket a legtöbbször hallottunk anyukánktól vagy valamelyik felnőtt rokonunktól, és korunkból adódóan aztán sosem kérdőjelezzük meg valódiságukat (ugyanígy a gyerekek testi fenyítésével kapcsolatban is rengeteg a káros tévhit). Ezek az idő múlásával tényekké változnak és szép lassan azon kapjuk magunkat, hogy mi ugyanezekkel a mítoszokkal rettentjük el vagy próbáljuk megóvni gyerekeinket. Ideje feltárni a generációkon keresztül életben tartott hiedelmeket és elválasztani a tényeket a fikciótól – kezdjük is az alábbi népszerű mítoszok megdöntésével. 

A cukros ételek hiperaktivitást okoznak a gyerekeknél

Számos tanulmány kimutatta, hogy a cukros ételektől nem lesznek hiperaktívak a gyerekek, ez a képzet a szülők fejében keletkezik, akik akkor is felfokozottnak látták a kicsiket, amikor igazából nem is kaptak édességet. A cukor valójában nem befolyásolja a viselkedést, ugyanakkor kimutatták, hogy a magas cukortartalmú reggeli csökkenti a koncentrációkészséget, egy másik tanulmány pedig arról számolt be, hogy az édességet fogyasztó gyerekeknek magasabb volt az adrenalinszintje. Valószínűleg ez magyarázza a hiperaktivitásnak látszó tüneteket.

A rágógumi évekig a gyomorban marad

Még manapság is sok gyermeket ijesztgetnek azzal, hogyha lenyelik a rágót, akkor az évekig a gyomrukban marad, vagy még rosszabb, összegyűlik és elakad a bélrendszerben. A legtöbb rágógumi azonban nem emészthető, ami azt jelenti, hogy két-három napon belül mindenféle különösebb gond nélkül áthalad a szervezetünkön, tehát jobb, ha ezt a tévhitet sem híreszteljük tovább. 

Étkezés után nem szabad a vízbe menni

A strandszezonban még inkább megüti a fülünket a parton egy-egy figyelmeztető mondat, például, hogy evés után egy órával tilos a vízbe menni, mert veszélyes és egészségtelen. Az úszás előtti normál étkezés igazság szerint nem okoz görcsöket végtagjainkban, ellenben fáradtnak és kimerültnek érezhetjük magunkat egy kiadósabb mennyiségű étel után. 

Fotó: Canva

Csak az agyunk 10 százalékát használjuk

Ez legalább olyan előszeretettel hangoztatott iskolai tévhit, minthogy Einstein megbukott matematikából, de valójában az agy teljes területét használjuk, nem beszélve arról, hogy szinte minden része állandóan aktív. A mítosz egy 1900-as évekbeli motivációs előadói trükkre vezethető vissza, mellyel arra akarták ösztönözni az embereket, hogy teljes mértékben kihasználják képességeiket.

Lenyeljük a pókokat álmunkban

Az egyik legismertebb és leggyakrabban felmerülő tévhit, ami időről-időre végigsöpör az interneten, az az állítás, hogy évente legalább nyolc pókot lenyelünk álmunkban. Ez pusztán egy régi legenda, melyet semmilyen tanulmány nem támaszt alá.

A pókok természetüknél fogva kerülik az emberi testet, ráadásul nem érzékelik annak testnyílásait, mivel számukra ugyanolyan hatalmas, egybefüggő mászófelület vagyunk, mint bármi más.

Emellett reflexeink álmunkban is tökéletesen működnek és megakadályozzák, hogy véletlenül bármilyen kisebb dolgot vagy tárgyat lenyeljünk, amíg alszunk. 

A reggeli a nap legfontosabb étkezése

Persze mindannyian hallottuk ezt anyukánktól, amikor nem akartuk megenni a sokadik bekészített szalámis szendvicset, de a reggeli valójában csupán egy a három legfontosabb étkezésünk közül és semmivel sem különbözik az ebédtől vagy a vacsorától. Szervezetünknek egész nap éltető tápanyagokra van szüksége, de a reggeli az, amit a leggyakrabban elhanyagolunk, ennek nyomán alakulhatott ki ez a téves állítás. 

Megfázunk, ha vizes hajjal megyünk ki a szabadba

A vizes hajjal való szabadban tartózkodás nem egyenlő a megfázással, mert azt vírusok okozzák, amiket nem lehet csak úgy elkapni, ellenben növelheti az érzékenységünket, ami aztán megfázáshoz vagy más légúti megbetegedésekhez vezethet. A megfázás tehát egy vírus okozta megbetegedés és nem kapcsolódik közvetlenül ahhoz, hogy valaki vizes hajjal kiment-e a hidegbe vagy sem. (Aludni viszont ne menjünk vizes hajjal.)

Kiemelt kép: Getty Images