A közelmúltban járta be a világot annak az ausztrál tengerésznek a története, akire 3 hónap hánykolódás után találtak a nyílt óceánon, hűséges társa, Bella nevű kutyája társaságában. Az ausztrál férfi felemelő történetét boldogan adogatta „kézről-kézre” a sajtó: arról, hogy mi történt Timothy Shaddock-kal, mások mellett, ebben a korábbi cikkünkben mi is beszámoltunk.
Az 51 éves, Sydneyben élő Tim és kutyája még áprilisban indult el Mexikóból Francia Polinéziába, ám hajóját néhány héttel később egy vihar rongálta meg. A bajba jutott férfit és kedvencét egy halászhajó mentette ki végül július elején. Joggal merül fel a kérdés, hogy bírhatta ki ilyen sokáig? Azon túl, hogy saját elmondása szerint nyers halak és esővíz segítségével, a rendkívül erős napsugarak elől pedig a hajó ponyvája alatt kucorogva,
kutyájának is minden bizonnyal sokat köszönhet.
Bellával kapcsolatban maga Shaddock úgy fogalmazott, az eb „sokkal bátrabb” volt nála a Csendes-óceánon töltött idő alatt. (A sors keserű fintora, hogy a tengerésznek az állatokra vonatkozó, nagyon szigorú ausztrál karanténtörvények miatt át kellett adnia útitársát a hatóságoknak.) Tim még 2020-ban találkozott Bellával, aki akkor Mexikó utcáin kóborolt. A kutya attól kezdve árnyékként követte. Bár Shaddock időről-időre megpróbált gazdát találni neki a szárazföldön, Bella a nyakán maradt.
A tények magukért beszélnek
Az, hogy a kutya az ember legjobb barátja, közhely, ám, mint tudjuk, pontosan ezért igaz. Ahogyan az is, hogy ez, a többezer éves háziasítás során kialakult, már-már misztikus kötődés ember és kutya között rendkívül erős. Mivel én is kutyás vagyok, ígérem, megpróbálom visszafogni magam, hogy bele se kezdjek bármilyen, személyes tapasztalataimon alapuló, szirupos ömlengésbe. (No nem mintha nem lennék rá képes: oldalakon keresztül tudnék írni azokról a pozitív hatásokról, amiket a mi kis négylábú, szőrös betyárunk hoz nap mint nap az életünkbe.) Ennél azonban sokkal érdekesebb, ráadásul tudományosan megalapozott tény, hogy
a kutyatartásnak általában – ahogyan természetesen más kisállatok tartásának is – léteznek a testi és lelki egészségünkre gyakorolt, kétségbevonhatatlan, pozitív hatásai.
Olyannyira, hogy ezeket, például az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (US Centers for Disease Control and Prevention – CDC) tanulmányokra hivatkozva tartja számon. Ahogyan listájukból is kiderül, egy társállatnak köszönhetően többet mozoghatunk, gyakrabban kijuthatunk a friss levegőre, ahogyan emberek közé is. A rendszeres sétáltatás, a vele való játék csökkentheti a vérnyomást, valamint a koleszterin- és a trigliceridszintet. Ám közel sem csak a testünknek tehetünk jót, a mentális egészségünk is jelentős mértékben javulhat, ha egy háziállat van mellettünk a mindennapokban. Négylábú kiskedvenceink ugyanis – szintén bizonyítottan – sokat segíthetnek a magány és a depresszió kezelésében, mivel társaságot nyújtanak.
Sokkal több mint vigasz a bajban
De kanyarodjunk még egy kicsit vissza a meghibásodott hajóján hónapokig az óceánon sodródó, ausztrál tengerész esetéhez. A Newsweek Tim Shaddock szerencsés megmenekülése kapcsán egy kutyatréner és állatviselkedés-szakértőt kérdezett arról, mit gondol, a kutyák javíthatják-e az ember túlélési esélyeit, egy, Timéhez hasonló, szorult helyzetben. „Az, hogy [Timnek] Bellára kellett vigyáznia, mialatt hosszú ideig a nyílt vízen hánykolódott. egyfajta célt és értelmet adhatott neki.
Arra ösztönözte, hogy a kilátástalannak tűnő, veszélyes helyzetén kívül másra is koncentráljon”
– fogalmazott Jacqui Zakar.
Korábbi kutatások ráadásul azt is igazolták, hogy a kutyák érzékelhetik az emberi érzelmeket, többek között a szaglásuknak köszönhetően. Arra azonban a szakemberek sem tudták pontosan a választ, hogy a stresszt is képesek-e érzékelni – vagy ha igen, azt hogyan.
Míg tavaly, az írországi Queen’s University Belfast tudósai egy, kutyákkal és gazdáikkal végzett kísérletük során bebizonyították, a szőrös négylábúak képesek voltak kiszagolni, amikor a gazdájuk ideges volt. Mindennek az alapja pedig az, hogy testünk stresszreakciója megváltoztatja leheletünk és izzadságunk szagát, a kutyák pedig képesek észlelni ezt a változást.
Kiváló terapeuta (Forrás: Getty Images)
Covid, karantén és egyéb szélsőséges helyzetek
Az se a véletlen műve, hogy 2020-ban, a Covid-járvány – és az ennek nyomán foganatosított, kijárási- és egyéb korlátozások – beköszöntével világszerte jelentősen megnőtt a kutyatartás iránti érdeklődés. Nem csoda: a pandémia első évében ugyanis az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization – WHO) adatai szerint huszonöt százalékkal nőtt a szorongással és depresszióval küzdők száma – ahogyan erről mi is beszámoltunk ebben a korábbi cikkünkben. Megemlítve azt a kutatást, mely igazolta, a kutyusaink nagymértékben segítettek minket abban, hogy átvészeljük ezeket a nehézségeket.
A kutyák azon képessége, hogy nagy stresszhelyzet vagy veszély idején segíteni tudnak az embereken, a tudományos kutatásnak máig egy olyan területe, ahol érthető módon hiányosságok vannak. Egy 2019-es tanulmány azonban, amely a háziállatoknak a 2011-es japán földrengés és és szőkőár (ami több mint 18 000 ember halálát okozta) túlélőire gyakorolt pozitív hatásait vizsgálta, lenyűgöző felfedezésekre jutott. A kutatást a szakemberek arra alapozták, hogy összevetették a poszttraumás stressz zavar (PTSD) előfordulását a túlélők között, háziállat-tulajdonosok és a nem háziállat-tulajdonosok körében.
Kapcsolódó
Támad a szorongás: így küzdhetünk ellene
Bár közvetlen a természeti csapás után a PTSD-pontszámok magasabbak voltak az előbbi csoport esetében; közel négy és fél évvel a katasztrófát követően ezek az értékek már jóval alacsonyabbak voltak, mint azoknak az esetében, akiknek nem voltak háziállataik. Mindezek alapján a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a háziállat-tartás segíthetett az áldozatoknak a katasztrófa után visszaállítani a rutint – csökkentve ezzel a PTSD olyan tüneteit, mint a szorongás és az alváshiány. Összességében tehát arra juottak, hogy az állatokhoz való kötődés pozitív hatással lehet a túlélésre és a felépülésre, egy ilyen léptékű katasztrófahelyzet esetén is.
Ráéreznek, jelen vannak
A terápiás kutyák különösen jók abban, hogy ráérezzenek, ha szorult, nehéz helyzetben vagyunk. (Azon túl, hogy vannak olyan kutyafajták, melyek alkalmasabbak erre a többinél, ahhoz, hogy egy kutyából terápiás állat válhassson, előzetes szűrésen, illetve ha a követelményeknek megfelel, kiképzésen kell résztvennie.) Míg egy segítő kutya egy valakihez tartozik, a terápiás kutyák sokakon segíthetnek, ezért alkalmazzák őket egyre gyakrabban kórházakban, végstádiumban levő betegek mellett, hospice intézményekben és idősotthonokban egyaránt,
hogy jelenlétükkel segítsenek csökkenteni a stresszt és a szorongást.
„Egy kutya mindig gyógyító, akkor is, ha csak egyszerűen a társad, mert a kutyákban van egy olyan lelki tisztaság, ami minden hátsó szándéktól mentes” – fogalmazott egy, a lapunknak adott korábbi interjúban Till Attila. A szintén kutyatulajdonos műsorvezető, filmrendező egy terápiás és segítőkutyás alapítvány munkáját támogatja, így segítve a terápiás kutyák munkáját.
„A kutyák nagyon is jelen tudnak lenni az adott pillanatban. Rögtön érzékelik, ha valaki egy nehézséggel küzd, és pontosan tudják, hogyan viselkedjenek támogatóan ennek az embernek a társaságában” – idézi Dr. Ann Bergert, a marylandi Bethesdában található NIH Klinikai Központ orvosát és kutatóját az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (National Institutes of Health – NIH) hírlevele. Berger doktornő pedig szintén nem a levegőbe beszél, mivel rákos és más, gyakran halálos kimenetelű betegségben szenvedő emberekkel foglalkozik. – A mindfulness alapjai közé tartozik többek közt a figyelem, az együttérzés és a tudatosság. Az állatok esetében ezek mind veleszületett képességek” – teszi hozzá.
Kiemelt kép: Getty Images
