A modern kori tudósoknak hála ma már van némi fogalmunk arról, hogy milyen érzés lehetett az ősi társadalmakban élni: egy olaszországi múzeum az ókori római ételek ízét alkotta újra, az őskori helyszínek méretarányos modellezésének hála pedig azt is tudjuk, milyen lehetett bizonyos helyek, például a Stonehenge akusztikája. És hogy igazán teljes legyen a kép, lassacskán az is kiderül, hogy milyen illat lenghette körül az ókori nemességet.
2021 őszén a hágai Mauritshuis művészeti múzeum Színes illatok címmel rendezett kiállítást, ahol a kurátorok illatadagolókat helyeztek el a 17. századból származó festmények mellett, megpróbálva visszaidézni ezzel a képen látható jelenetek, városok és emberek illatát – bizony még Amszterdam csatornáinak bűzét és a vidéki utak trágyával borított utcáit is.
A múltból érthető módon kevés illat bizonyult annyira csábítónak, mint amit Robert Littman és Jay Silverstein régészek fedeztek fel 2012-ben. A Hawaii Egyetem tudósai ugyanis egy ókori parfümgyár maradványaira, illetve beszáradt illatanyagokat tartalmazó üvegcséire bukkantak az egyiptomi Mendes mellett. Az illat rekonstruálását a téma magyar származású szakértője, Dora Goldsmith végezte Sean Caughlin egyiptológus közreműködésével – eredményeiknek köszönhetően mára pedig már az is sejthető, hogy a felfedezett illatanyagoknak nagy valószínűséggel Kleopátrához is (aki így nézett ki a mesterséges intelligencia szerint) köze lehetett.
„Sivatagi datolyaolaj, mirha, fahéj és fenyőgyanta használatával sikerült egy testes, fűszeres, enyhén dohos illatot létrehoznunk, ami valamennyivel erősebb, mint a mai modern illatok”
– nyilatkozta Jason Daley, a kutatás egyik munkatársa.
A letűnt civilizációk illatainak rekonstruálása minden, csak nem egyszerű (Fotó: Getty Images)
A Chanel No. 5 ókori megfelelője
VII. Kleopátra egyiptomi királynő idejében nagy hagyománya volt az illatszergyártásnak (az egyik legkorábbról fennmaradt parfüm receptje a legelső piramisok építésének idejéből származik). Míg a mai parfümök egyik fő alkotóeleme az alkohol, addig őseink az ókorban állati zsiradékot és növényi olajokat használtak (talán ezért is lehetett a mai parfümökhöz képest jóval intenzívebb illatuk). Kleopátra idejében a régészek által említett főzetet mendesi parfümként ismerték, ami az egyiptomi nemesség körében óriási népszerűségnek örvendett. A tudósok a Chanel No. 5 klasszikus megfelelőjeként emlegetik, és hogy tényleg köze lehetett-e az egyiptomi uralkodónőhöz, azt csak sejteni lehet – mindenesetre a parfüm újraalkotóinak hála közel kerültünk az igazsághoz (az egyedülálló illatot a meglévő történelmi források, az ősnövénytan és a modern technológia ötvözésével állították elő).
Kiemelt kép: Getty Images
