Egy új tanulmány végre magyarázatot adhat arra, miért is olyan nehéz egyes embereknek lefogyni és megtartani a súlyukat. A Yale Egyetem kutatói egy cső segítségével glükózt (cukrot), zsírokat, azaz lipideket vagy kontrollként vizet juttattak harminc a testtömegindexe alapján normális testalkatúnak vagy soványnak és ugyanennyi elhízottnak minősített kísérleti alany gyomrába közvetlenül, majd mágneses rezonanciás képalkotó eljárással (MRI) megfigyelték agyi aktivitásukat.
„A száj megkerülése (az MRI által) a bél-agy kapcsolatra helyezte a hangsúlyt, és megmutatta, hogyan reagált az agy csupán a tápanyagra, az étel látványától, ízétől és illatától függetlenül” – magyarázta Dr. Mireille Serlie, a tanulmány vezető szerzője, a Yale School of Medicine endokrinológus professzora a CNN-nek.
A képalkotás kimutatta, hogy a sovány vagy normál súlyú embereknél lelassult az agyi aktivitás, és megnőtt a dopamin felszabadulása, ami egy olyan kémiai anyag, amely az ételek által kiváltott „jutalom” érzését váltja ki. Az elhízottnak tekintett embereknél azonban nem volt megfigyelhető az agyi aktivitás lassulása és a dopamin felszabadulása – áll a Nature Metabolism című szaklapban megjelent tanulmányban. Azaz az elhízott emberek agyából egyszerűen hiányoznak azok a kémiai reakciók, amik azt mondják: „rendben, már eleget ettél”. Pont emiatt borzasztóan nehéz lefogyni és/vagy később megtartani az ideális testsúlyunkat.
Visszafordíthatatlan károkat okoz az agyban
A kísérlet során az elhízottak csoportjába tartozó résztvevőket ezután egy 12 hetes súlycsökkentő programba vonták be, majd azokat az embereket, akik ennek során a testzsírjuk legalább 10%-ától sikeresen megváltak, újra megvizsgálták MRI-vel, és azt találták, hogy a súlyvesztés nem változtatott az agyuk reakcióján.
„Semmi sem változott: az agy továbbra sem ismerte fel a jóllakottságot, és nem érzett elégedettséget
– mondta Serlie. – Az is lehet, hogy három hónap nem volt elég hosszú idő, vagy hogy nem fogytak eleget. De a kutatás arra akkor is magyarázatot adhat, hogy miért van az, hogy egyes emberek, miután sikeresen lefogytak, néhány év múlva az összes leadott súlyukat visszahízzák. Az elhízás agyra gyakorolt hatása talán nem annyira visszafordítható, mint szeretnénk.”
A sovány és normál testalkatúaknak máshogy működik az agya, mint a túlsúlyosoké. (Fotó: Getty Images)
Egyre kövérebbek vagyunk
Az elhízással pedig valamit mindenképp kezdenünk kell, ugyanis számos egészségi problémát okozhat, például cukorbetegséget, magas vérnyomást, de még mozgásszervi problémákat is. A WHO 1997-ben globális járvánnyá nyilvánította az elhízást, mert a túlsúlyos (BMI: 25–30) és az elhízott (BMI: >30) emberek aránya a háromszorosára nőtt 1975 óta – és ez a szám sajnos ma sem jobb.
2016-ra a Föld felnőtt népességének 39%-a, azaz közel 2 milliárd ember volt túlsúlyos, míg 13%, vagyis 650 millió felnőtt elhízott. Az 5–19 évesek korosztályában 340 millióan túlsúlyosak vagy elhízottak.
Magyarországon jelenleg a felnőtt lakosság 26,4%-a elhízott,
ezzel világviszonylatban a 42. helyen állunk (Európában csak az Egyesült Királyság előz meg bennünket), miközben például Japánban az elhízottak aránya mindössze 3,6%.
Kiemelt kép: Getty Images
