Egy új kutatás szerint az Egyesült Államokban egyre többen élnek egyedül – írja a CNN. A népszámlálási adatok szerint a mintegy 332 millió lakosú országban közel 38 millió amerikait érint ez, ami rekordmagas érték. Szakértők szerint ez a szám a következő évtizedekben valószínűleg tovább fog emelkedni, ahogy az úgynevezett baby boomer (más néven boomer) generáció – azaz az 1946 és 1964 között születettek nemzedéke – elöregszik.
A kutatók ennek számos okát vizsgálták már, amelyek között szerepelt az úgynevezett „szürke válás” is. A jelenség elnevezése az ősz, azaz szürke hajból származik, és arra utal, hogy becslések szerint az Egyesült Államokban az összes válás körülbelül egyharmada 50 éves vagy annál idősebb embereket érint. A kutatók szerint ebben a generációban az elváltakon kívül sokan vannak özvegyek és olyanok is, akik soha nem házasodtak meg – végeredményben pedig ez magyarázhatja, hogy miért él egyre több amerikai egyedül.
A Bowling Green State University kutatói 2012-ben már egyenesen a „szürke válás forradalmáról” beszéltek – írtuk egy korábbi cikkünkben. Tanulmányuk szerint az 50 éves és annál idősebb amerikai felnőttek körében a válási arány 1990 és 2010 között megduplázódott, a 65 év felettiek esetében pedig még ennél is nagyobb mértékben nőtt. A szürke válások számának robbanásszerű növekedése nem csak az Amerikai Egyesült Államokra jellemző: ugyanez a tendencia figyelhető meg Kanadában, az Egyesült Királyságban, Japánban, Európában, Ausztráliában és Indiában is.
A válás sokszor pénzkérdés is
„Az egyik legfontosabb tényező abban, hogy hányan élnek egyedül, az, hogy megengedhetik-e maguknak – magyarázza Bella DePaulo kutató és pszichológus a CNN-nek. – Visszatekintve a történelemre azt láthatjuk, hogy amint megjelent a társadalombiztosítás, valamint a pénzügyi stabilitást biztosító eszközök, hirtelen több idős ember döntött úgy, hogy egyedül akar élni.” Vagyis
sokan egyszerűen nem engedhették meg maguknak korábban, hogy egyedül éljenek, így inkább az adott kapcsolatban maradtak – legyen az bármilyen is.
Manapság viszont a nyugati világban már általánosságban véve nagyobb jólétben élhetünk – emiatt is lehet tehát, hogy az ENSZ adatai szerint 2016-ban a 45–49 éves korosztályban a nők 86%-a és a férfiak 76%-a volt már házas, de kevesebb mint 60%-uk élt házastársi kapcsolatban a felmérés időpontjában. Ezek szerint a nők mintegy harmada, a férfiak ötöde válik el vagy özvegyül meg 50 éves kora előtt – és később sem házasodik újra.
60 felett egyedül – hogyan tovább?
Arról, hogy az egyedüllét és a magány miért hatalmas probléma, főleg az idősek számára, már mi is többször írtunk. A Chicagói Egyetem munkatársai (együttműködve más egyetemek kutatóival) például megállapították, hogy a társadalmi elszigeteltség és magányosság érzése összefüggésbe hozható a gyengébb immunrendszerrel és a szervezetben lezajló gyulladásos folyamatokkal, méghozzá olyan módon, hogy a magányosság okozta stressz gyakorlatilag átírja egyes emberi gének működését.
Egy másik kutatásban a Brigham Young Egyetem elemzői több korábbi tanulmányt tekintettek át a magányossággal és az elszigeteltséggel kapcsolatban, és hatalmas, több százezer emberre vonatkozó adataik azt mutatták, hogy a társadalmi elszigeteltség akár 50%-kal megnövelheti az idő előtti elhalálozás esélyét. Ezen adatok szerint ráadásul a magány és a társadalmi elszigeteltség összefüggésbe hozható a magas vérnyomással, a magasabb koleszterinszinttel, a depresszióval, és ha ez nem lenne elég aggasztó: a kognitív képességek csökkenésével és akár az Alzheimer-kórral is.
Fontos azonban megjegyeznünk, hogy az egyedül élés és a magány között hatalmas a különbség, és az is
teljesen érthető, ha valaki egy rossz házasságból szabadulna, függetlenül az életkorától.
Mi is beszámoltunk a világ legidősebben felbontott házasságáról: az akkor 99 éves Antonio C. és a 96 Rosa T. Olaszországban adta be a válókeresetet nem kevesebb mint 77 közös év után, a férj ugyanis ekkor fedezte fel, hogy a felesége hatvan évvel korábban viszonyt folytatott egy másik férfival. Mint ahogy a cikkben Lami Juli is írja, nemcsak a „déli temperamentum” és a hirtelen felindulás az ilyen késői válások oka a fentebb (és ebben a korábbi cikkünkben is) részletezettek mellett, hanem végső soron a boldogságkeresés, ami nincsen életkorhoz kötve.
A mai ötvenesek, hatvanasok és még idősebbek már egyáltalán nem olyanok, mint néhány évtizeddel korábban. Sokan közülük kiskorú gyermekeiket nevelik, dolgoznak és aktív életet élnek nyugdíj után is, ami összeköthető azzal a tendenciával, hogy manapság mindent egy kicsit későbbre halasztunk: az önálló élet elkezdését, a párválasztást, a gyerekvállalást – és, úgy tűnik, a válást is. Érthető hát, hogy nem szeretnének lemondani a szerelemről és a párkapcsolatról sem, ennek eredményeképp pedig a társkereső oldalakon is egyre többen bukkannak fel közülük.
Azt azonban érdemes tudatosítanunk magunkban, hogy nem a párkapcsolat a teljes és boldog élet egyetlen forrása, sőt. Bármilyen életkorban sokkal fontosabb (ismét) megtalálnunk, hogy pontosan mi is okoz számunkra örömöt, és lehetőleg ilyen tevékenységeket folytatni (már csak azért is, hogy ne kergessük az őrületbe magunkat életünk közepe után sem). Hiszen végeredményben a legfontosabb emberi kapcsolatunkat önmagunkkal ápoljuk.
Kiemelt kép: Getty Images