Egy tűzoltó talicskával szerszámokat szállít a szlovéniai Crna na Koroskem egyik utcáján 2023. augusztus 9-én

Így élnek a szlovéniai árvíz károsultjai – egy helyszíni segítővel beszélgettünk

Egész Európa egy emberként aggódik Szlovéniáért: múlt hét csütörtök óta, egy teljes hete sújtják már heves esőzések az ország északi területeit. Egy nap alatt kritikus mennyiségű eső esett, és mivel ezt nem tudta elég gyors tempóban felszívni a föld, a víz összegyűlt, és villámárvízként öntötte el a hegyi területeket. Ez az özönvíz a hegyi patakokon keresztül a völgyekbe zúdult és mindent elmosott, ami az útjában állt: házakat, hidakat, infrastruktúrát, de tönkretette az ivóvíz- és a telekommunikációs hálózatot is, valamint legalább hat ember életét követelte.

Az Ökumenikus Segélyszervezet a katasztrófa első napját követően bejelentette, hogy szolidaritását fejezi ki a bajbajutottakkal és az őket emberfeletti küzdelemben segítőkkel, melynek jegyében 5 millió forintos gyorssegélyt utalt át az ítéletidő által érintett közösségek támogatására, majd 2023. 08. 08-án, kedden két teherautónyi adományt is vittek az árvízkárosult szlovén települések bajbajutott lakosai számára.

Az élelmiszert, ivóvizet és higiéniai eszközöket tartalmazó segélyárut a Szlovéniai Evangélikus Egyház humanitárius szervezetével (Evangeličanska Humanitarna Organizacija – Podpornica) szoros együttműködésben juttatták el Dravograd és Gornji Grad lakosaihoz. Ötven, a helyiek kérése alapján összeállított segélycsomagot egy helikopter szállított el a közúton nehezen megközelíthető Gornji Gradba, a szállítmányok liszt, tej, konzervek, élesztő, tisztítószerek és pelenka mellett több száz liter palackos vizet is tartalmaznak, hiszen a természeti katasztrófa következtében

sok helyen szennyezetté vált a vezetékes víz, rengeteg lakó maradt ivóvíz nélkül.

A közlekedési nehézségek miatt a boltokban akadozik az utánpótlás, ezért egyes árvíz sújtotta településen áruhiánnyal küzdenek. Szlovéniában soha korábban nem történt ilyen szintű természeti katasztrófa, a szlovén miniszterelnök, Robert Golob a pusztítást történelmi léptékűnek nevezte.

Mi lesz Szlovéniával az árvíz után?

Kelemen Tamás, az Ökumenikus Segélyszervezet nemzetközi kommunikációs munkatársa

Kelemen Tamás, az Ökumenikus Segélyszervezet nemzetközi kommunikációs munkatársa (Fotó: Ökumenikus Segélyszervezet)

Felsejlik azonban egy kis reménysugár, ahogyan Kelemen Tamással, az Ökumenikus Segélyszervezet nemzetközi kommunikációs munkatársával beszélgetünk. Ő ugyanis kérdésünkre azt mondja, hogy az özönvíz által végzett pusztítás ellenére pozitív benyomásokkal tért haza a helyszínről. „Óriási összefogás alakult ki, mindenki részt akar venni a segítségnyújtásban. Soha korábban nem történt ilyen léptékű katasztrófa Szlovéniában, ők mégis képesek voltak összefogással reagálni erre. Mindenki segít; aki máshogy nem tud a közös célért tenni, az nekiáll takarítani és szemetet szedni – magyarázza Kelemen Tamás. – A folyók már visszaléptek a medrükbe, mindent össze kell szedni viszont, ami utánuk ott maradt.”

Jelentős mértékben bonyolítja a helyzetet azonban, hogy míg a helyreállításhoz szükséges eszközök közül rengetegnek híján vannak a helyi segítők, a különböző segítőpontokon óriási mennyiségű segélyáru halmozódott fel. „Nagyon pozitív, hogy mindenki vagy visz valamit, vagy segít az irányításban. Olyat is hallottunk az ottaniaktól, hogy már szinte túl sokan vannak, nehéz ennyi embert irányítani – idézi fel az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársa. – Dravogradban egy önkéntes elmesélte nekem, hogy mikor péntek hajnalban kezdett eldurvulni a helyzet, őt arra kérték, hogy ne hagyja el a házát, hiszen nincs veszélyben, mindeközben viszont neki

nehéz volt azt látnia a tévében, hogy mások háztetőkön keresztül próbálnak menekülni,

és hogy a víz közben hogyan ragadja el minden holmijukat. Nagyon akart volna segíteni”. 

A segítségnyújtást viszont igencsak megnehezíti, hogy a katasztrófa által leginkább sújtott területen több olyan elzárt település van, melyeknek összesen 10-15 ezer lakosát csak helikopterrel tudják elérni a segélycsapatok. És hogy addig mi történik a túlélőkkel? „Jelenleg nyolcezer evakuáltat tartanak számon Szlovéniában, ők részben tornatermekben és közösségi felajánlás szerint, például szomszédoknál kerülnek elhelyezésre.

Az egész ország összefogott, 

lenyűgöző, hogy ők ezt ott helyben így képesek megoldani – mondja Kelemen Tamás. – Egyelőre úgy tűnik, nem sok ház rongálódott meg véglegesen, vagy úgy, hogy ne lehessen helyreállítani, de a kárfelmérések még most is zajlanak. Mivel földcsuszamlások alakultak ki a hegyoldalban, nem tudni, hogy az ott lévő ingatlanok biztonságosak-e, így még most is rengetegen várnak arra, hogy a katasztrófavédők megállapítsák, visszatérhetnek-e otthonaikba vagy sem.”

Mindeközben még mindig fennáll az esélye annak, hogy egy újabb esőzés éri el ezeket a területeket, így azok a lakosok sem érezhetik magukat teljesen biztonságban, akiknek háza eddig nem károsodott.

Az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai szlovén árvízkárosultaknak címzett segélycsomagokat pakolnak egy autóba

Segélycsomagokból szerencsére nincs hiány. (Fotó: Ökumenikus Segélyszervezet)

Az Ökumenikus Segélyszervezet országos pénzadománygyűjtést indított a károsultak megsegítésére. Aki csatlakozni kíván a szolidaritási akcióhoz, a

1353-as adományvonal tárcsázásával (500 forint/hívás), illetve a www.segelyszervezet.hu oldalon bankkártyával, vagy átutalással a 11705008-20464565-ös számlaszámon “Szlovénia” megjelöléssel

tud segíteni.

Az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai szlovén árvízkárosultaknak címzett segélycsomagokat pakolnak egy autóba

Fotó: Ökumenikus Segélyszervezet

Európa-szerte nagy a baj

Nem csak Karintiában, az osztrák-szlovén határ vidékén, hanem Európa számos más területén is nagy gondokat okoz a szélsőséges időjárás. A napokban Georgia (Grúzia) északi részén, egy igen népszerű turistaövezetben okozott földcsuszamlást az özönvízszerű esőzés: a Racsa-hegységben lezúduló víz házakat, autóutakat és hidakat is elsodort – valamint értesülések szerint a katasztrófa legalább hat emberi életet is követelt. Mindeközben Portugáliában erdőtüzek tombolnak, az MTI értesülései szerint már több ezer hektárt perzseltek fel a lángok, és mintegy 1400 embert kellett kitelepíteni az ország déli részéről.

Tavaly részletes cikkben írtunk az emberiséget az éghajlatváltozás miatt fenyegető veszélyekről. Előrejelzések szerint a közeljövőben az extrém hideg időjárási periódusok száma és hossza jelentősen csökkenni fog, míg a hőhullámok, a zivatarok és orkán erejű szélviharok egyre gyakoribbá válnak Magyarországon is.

Kiemelt kép: Egy tűzoltó talicskával szerszámokat szállít a szlovéniai Crna na Koroskem egyik utcáján 2023. augusztus 9-én – Fotó: Matej Povse/Getty Images