A bélrendszer szervezetünk érzékeny indikátora. Ez nem meglepő, hiszen mikroorganizmusok millióinak ad otthont, melyek működését az utóbbi néhány évtizedben óriási érdeklődés övezte mind a tudományos szakértők, mint a laikusok körében. Nemrég a hangulatjavító egészséges élelmiszerek kapcsán mi is részleteztük az agy és a belek komplex kapcsolatát, de nem csupán a feldolgozott élelmiszerek miatt billenhet ki bélrendszerünk egyensúlya – komolyabb probléma is húzódhat a látszólag hétköznapi jelek hátterében. A legtöbben ugyanis azt gondoljuk, kizárólag az olyan panaszok, mint a puffadás vagy a székrekedés lehetnek a bélrendszer problémáinak elsődleges tünetei, ám olykor nem elég csupán ezekre figyelnünk. Íme öt meglepő jel, melyek egészségtelen bélrendszerre utalhatnak.
Állandó vágyakozás a cukor után
A cukor utáni túlzott vágyat részben a bélflóra baktériumai okozhatják. Bélrendszerünk szervezetei folyamatosan versengenek az erőforrásokért, sóvárgáskor pedig a bélmikrobák a túlélés érdekében saját előnyükre manipulálhatják étvágyunkat. A legjobb, ha nem hagyjuk, hogy átvegyék felettünk a hatalmat, vagyis fokozatosan csökkentjük a hozzáadott cukrok bevitelét és inkább természetes édesítőszerekkel, gyümölcsökkel helyettesítjük azokat. Érdemes elolvasni a termékcímkéket és az összetevők listáját, hogy minimalizáljuk a felesleges bevitelt, mivel néha olyan élelmiszerekben is találunk cukrot, melyekben egyébként nem számítanánk rá. Idővel ezek az apró változtatások segítenek helyreállítani a bélflóra egyensúlyát.
Ételintolerancia
Ételintolerancia akkor fordul elő, ha bizonyos élelmiszerek vagy összetevők emésztési nehézségeket okoznak. Az ételallergiával ellentétben nem okoz immunreakciót, de kellemetlen gyomor-bélrendszeri tüneteket, például hasmenést, hasi görcsöket igen. A kutatások azt sugallják, az ételintolerancia főként a bél mikroorganizmusainak változásából ered, ami speciális étrenddel korrigálható. A Case Reports in Clinical Nutrition című folyóirat 2021-es publikációjában osztott meg egy esetet, melyben
a székletben található mikrobióta transzplantációja hatékonyan kezelte a tejtermékek, glutén, tojás és szója ételintoleranciában szenvedő nőket.
Ahhoz, hogy azonosíthassuk a tüneteket kiváltó élelmiszereket, vezessünk naplót, az azonosítás után pedig kerüljük vagy próbáljuk meg helyettesíteni a problémás ételeket néhány hétig. Ezután kis mennyiségben, az adagokat lassan növelve építsük vissza a mindennapokba ezeket az ételeket, de csak a tolerált mennyiségig. A fokozatosság lehetővé teszi a bélbaktériumok alkalmazkodását, ami növelheti a toleranciát a kritikus összetevőkkel szemben.
Akaratlan súlygyarapodás
Ha akaratlanul szaladt fel néhány kiló és ez nem tulajdonítható valamilyen megváltozott egészségügyi állapotnak vagy új életmódnak, akkor a bélbaktérium lehet a tettes. A Cancer Epidemiology, Biomarkers & Prevention folyóirat szerint a bélben található mikroorganizmusok befolyásolják az energiafelhasználást és az élelmiszerből kivont kalóriák mennyiségét is. Ha sokféleségük csökken, akkor nő a testtömegindex, ami bizonyítható azzal is, hogy
akik elhízást tapasztaltak, azok esetében a bélbaktériumok kevésbé hatékonyan bontották le a táplálékot – ezért van az, hogy ugyanazon ételek elfogyasztásakor eltérő tápanyagmennyiséget szív fel a szervezetünk.
Ugyanígy bizonyos bélbaktériumok hajlamosak elősegíteni a gyulladásokat, ami hozzájárul az inzulinrezisztenciához és ezzel közvetetten a túlsúly gyarapodásához is. Nem véletlen, hogy az elhízás kezelésére irányuló új stratégiák már a bélrendszer baktériumait célozzák, de addig is, amíg ezek bizonyítást nyernek – hogy elősegítsük az egészséges bélflórát – jobb, ha ragaszkodunk a változatos, gyümölcsökből és zöldségekből, hüvelyesekből és teljes kiőrlésű gabonákból álló étrendhez.
Hangulat, szorongás és depresszió
A bélrendszert gyakran második agyként is emlegetik, a bélben élő baktériumok ugyanis kapcsolatban állnak az idegrendszerrel, a hormonokkal és az immunrendszerrel, befolyásolva a hangulatot. A szorongással és depresszióval diagnosztizált embereknél a kutatók úgy tartják, egyöntetűen megfigyelhető a kóros bélműködés, melyre a Frontiers in Neurology 2020-as tanulmánya is ráerősít: a probiotikumok fogyasztása csökkent depressziós tünetekkel jár, vagyis adott készítménytől függően az ilyen tápanyagok fogyasztása hangulatjavító hatással bír. Például a mediterrán étrend – főleg az omega-3 zsírsavak fogyasztása – bizonyítottan elősegíti a mikrobák egyensúlyát és sokféleségét, továbbá csökkenti a bélgyulladás kockázatát, így a mentális egészségre egyaránt pozitív hatással van.
Bőrirritáció
Saját magunkon is megfigyelhetjük, hogy bizonyos élelmiszerek hatására bőrünk látványosan megváltozik, amit a baktériumok elszaporodása okoz. A telített zsírsavakban, finomított cukorban gazdag feldolgozott élelmiszerek felborítják bőrünk egyensúlyát, és gyulladásokat, pattanásokat, ekcémát, de akár korpásodást is előidézhetnek. A gyulladásos bőrbetegségben szenvedőknél eltérőek a bélbaktériumok azokhoz képest, akiknek nincsenek ilyen problémáik, esetükben magasabb is a gyomor-bélrendszeri betegségek előfordulása. Ennek elkerülése érdekében ajánlott növényi eredetű ételekben gazdag diétát követni, de szintén nem hiányozhatnak az omega-3 zsírsavak, ellenben kerülendők a feldolgozott valamint állati eredetű élelmiszerek.
Kiemelt kép: Getty Images