Semmi kétség, az internet legnépszerűbb és legcukibb sztárjai az állatok, akik szerencsére nincsenek híján a jókedvnek. Bár a kutyák és a macskák messze a legnépszerűbbek, a quokkák, vagyis a kurtafarkú kenguruk egyre nagyobb térhódítást nyernek a cukisági versenyben. Ha nem hallottál még róluk, talán nem is annyira meglepő, hiszen Ausztrália távoli és aprócska szegletén, a Rottnest-szigeten élnek.
Bár hivatalos kutatás egyelőre nincs a témában, kétség sem fér hozzá, hogy a világ legboldogabb állata címmel ezek a növényevő emlősök büszkélkedhetnek – megelőzve a kutyákat, kecskéket, majmokat és macskákat, akik a szakértők szerint a leglátványosabban képesek örülni az állatvilágban. A kicsi, macskaméretű erszényesek kifejezetten kedvelik a társaságot, és vidám, mosolygós arckifejezésükről, kíváncsi természetükről ismertek – olyanok, mintha életre kelt plüssök lennének. Rokonaikhoz, a kengurukhoz hasonlóan ugrálva közlekednek, a nőstények pedig erszényben hordják a kicsinyeiket.
Valószínűleg a legkorábbi utalás arra, hogy ők a világ legboldogabb állatai, a Huffington Post 2013-as cikkéből származik, bár igazán 2019-ben figyelt fel rájuk a világ, miután Chris Hemsworth ausztrál színész szelfizett egy quokkával – amit valljuk be, napestig tudnánk nézegetni (ha Hemsworth nem veszi nagyon zokon, ez esetben a quokka miatt).
De vajon tényleg boldog a quokka?
Mint azt oly sokan tapasztaltuk már, hajlamosak vagyunk emberi tulajdonságokkal felruházni a háziállatainkat, és nincs ez másként vadonban élő rokonaikkal sem – gondoljunk csak a lajhár, a delfin és a rája szintén mosolygó arcára, ami pusztán csak anatómiai adottság, és egyáltalán nem tükrözi az állat aktuális hangulatát. Az igazság pedig az, hogy a kurtafarkú kenguruk „mosolyának” is több köze van a sajátos arcszerkezethez, mint ahhoz, amit valójában éreznek. Bár a kutatók elismerik, hogy
esetükben mégis van benne némi igazság, és talán tényleg ők lehetnek a vadvilág legkiegyensúlyozottabb képviselői, hiszen aligha érezhetik magukat fenyegetve.
A quokkák fokozottan védett fajként szerepelnek a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, elkerülvén, hogy a galambalakú dodók sorsára jussanak. A dodó ugyanis könnyű prédának számított: feljegyzések szerint kifejezetten kereste az emberek társaságát, és még akkor sem rohant el, amikor a beérkező hajósok tizedelni kezdték őket – ami végül a faj kihalását eredményezte.
Mint minden állattal, velük is tisztelettel kell bánnunk
Bár populációjuk az illegális állatkereskedelem és erdőtüzek miatt indult csökkenésnek, természetes ellenségük aligha akad a szigeten, hiszen viszonylag elzártan élnek, és igencsak ritkaságnak számít, ha nagyobb ragadozóval, például rókával találják szembe magukat – így tényleg lehet némi igazság abban, hogy átlagon felül kiegyensúlyozottak. A Rottnest-szigeten élő quokkák a dodókhoz hasonlóan barátságosak és kíváncsiak, más állatokkal is jól kijönnek, és mivel hozzászoktak az emberek jelenlétéhez, gyakran önként sétálnak bele egy-egy turista szelfijébe (igazából csak a kamera, a telefon és fényképezőgép érdekli őket).
Ráadásul kifejezetten tanulékonyak is, hiszen a kirándulók jelenlétének köszönhetően hamar rájöttek arra, hogy egy kis cukiskodásért cserébe jutalomfalat jár, így viszonylag gyakori jelenségnek számít, hogy lakóházak, kempingek és turistaútvonalak mellé települnek.
Mindezek ellenére tilos etetni és simogatni
Mivel fokozottan védett és sebezhető fajnak számít, az ausztrál hatóságok akár 2000 dolláros bírságot is kiszabhatnak arra, aki szándékosan megérinti, megeteti vagy háziasítani próbálja az erszényeseket, amire számtalan tábla és felirat emlékeztet a szigeten. Azt ugyan nem lehet elkerülni, hogy a quokka odajöjjön, illetve hozzánk érjen (emiatt például háziállatot sem vihetünk magunkkal a szigetre),
önszántunkból azonban tilos keresni a társaságát, és akkor sem szabad felemelnünk, illetve megsimogatnunk, ha az ölünkbe mászik.
Ezzel a törvénykezéssel pedig nemcsak az állatokat, de részben az embereket is védik, hiszen cuki pofi ide vagy oda, ha a quokka valami miatt fenyegetve érzi magát, nem fél kiereszteni a karmait. Az ausztrál kormány pedig tényleg komolyan veszi a természetvédelmet: az állatok bántalmazása a szigeten több mint 300 000 ausztrál dollárig terjedő pénzbírságot, illetve 5 év szabadságvesztést vonhat maga után.
Kiemelt kép: Getty Images