lottó

Így nyerhetett négyszer kaparós sorsjeggyel a világ legszerencsésebb nője

Bár valószínűleg az is közrejátszott, hogy Joan Ginther statisztikából doktorált a Stanford Egyetemen.

A sorozatos nyertes szerencséjét látva többen úgy vélik, a puszta véletlen valószerűtlennek tűnik, márpedig Joan Ginther egyszerű kaparós sorsjegyekkel nyert az utóbbi 20 évben 4 milliárd forintot. Első szelvényéből még feltételezhetően hagyományos módon tett szert a főnyereményre, ami 1993-ban 5,4 millió dollárnyi értékkel bírt, ám az ezt követő, szűnni nem akaró szerencse, mely révén mostanra óriási vagyont halmozott fel, már megosztotta a közvéleményt. Sokak szerint, bár a kaparós sorsjegy végsősoron szerencsejáték, a logisztika lehetővé teszi az esélyek növelését, és az éles elméjű játékosok egy idő után megtalálhatják a kiskapukat (mint például az a férfi is, aki hétszer nyert a lottón egy sajátos stratégiával).

Joan Ginther azonban sosem árult el részleteket módszeréről, nem hajlandó interjút adni, nyilvánosan szerepelni, továbbá fényképek készítését sem engedélyezi a kíváncsiskodóknak. De nem ez az egyetlen furcsaság a történetében, melyből az is kiderül, milyen lehetséges trükkökkel gazdagodhatott meg tíz év alatt.

Matematikatanárból milliomos

A világ legszerencsésebb nőjeként emlegetett Joan Ginther élete nagy részét Texasban töltötte, majd a szerencsejátékok fővárosába, Las Vegasba költözött, mégis érdekes módon nyerő szelvényei közül hármat is egyazon helyen, a többezer kilométerrel odébb található Bishop városában vásárolt. Ami még meglepőbb, hogy a sorsjegyek királynője a Stanford Egyetemen doktorált, méghozzá statisztikából, ezt követően kisebb kihagyással matematikát kezdett tanítani, ám egy napon az élete gyökeresen megváltozott. A nyereményéről szóló szalagcímek elárasztották az amerikai sajtót.

Az akkor 63 éves nő az Extreme Payout nevű kaparós sorsjegynek hála 10 millió dollárt tett zsebre, ám amikor utánajártak történetének, kiderült, 1993-ban, 2006-ban és 2008-ban szintén milliókat sikerült lekaparnia.

Pedig a szakértők szerint annak az esélye, hogy valaki négyszer egymás után ekkora összegre tegyen szert, úgy 1 a 200 millióhoz, de Ginther még ezt is tudta fokozni: további 24 alkalommal nyert kétmilliónál kevesebb összeget, vagyis 28 alkalommal lehetett ő a legszerencsésebb, a jól megválasztott sorsjegyeknek hála. Vagy mégsem ezen múlott? A vélemények eltérőek, van, aki szerint Joan statisztikai zseni, és valószínűleg megfejtette a rejtélyt, amely meghatározza a nyertes sorsjegyek településenkénti elosztását. Mások szerint egy külső segítőnek és nem mellesleg magasszintű matematikai tudásának köszönhette szerencséjét. De vajon hogyan csinálta? 

Fotó: Creative Touch Imaging Ltd./NurPhoto via Getty Images

Költséges, de jövedelmező módszer

Az amerikai lapok úgy vélik, Joan Ginther megközelítőleg háromezer darab sorsjegyet vásárolt évente, melyekre több mint három millió dollárt költött, vagyis mondhatjuk, hogy a nagy számok törvényét hívta segítségül megoldókulcsként.

Ahhoz, hogy ezt 28 alkalommal sikerüljön véghez vinnie, becslések szerint legalább 800 000 jegyet kellett, hogy vásároljon,

csakhogy a beszámolók némiképp tovább árnyalják a zseniális módszert, és az időzítés is rejtélyes: az első nyerő szelvénye húsz évvel ezelőtt került a birtokába, míg az utóbbi háromról több mint egy évtized után, kétéves időközönként derült ki, hogy milliókat érnek. A helybéliek beszámolói szerint – akik jól tudták, Joan Ginther Bishop melyik üzletében vásárolta a jegyeket –, a nő összebeszélt a bolt tulajdonosával. Minden újabb sorsjegyszállítmánykor Ginther a bolthoz sietett, felvásárolta a számára félretett csomagot, és elhajtott egy közeli motelba. A brit Daily Mail napilap szerint azonban ennél többről volt szó. 

Valószínűbb, hogy megfejtette az algoritmust

A szerencsejáték társaságok előszeretettel hangoztatják, hogy a sorsjegyek működése a vakszerencsén alapszik, és csupán a véletlennek köszönhető, ha kaparás közben egy nyertes darabra bukkanunk. Ám a valóságban természetesen még a szerencse mögött is kell, hogy legyen valamilyen rendszer, mely alapján a vállalatok szabályozni tudják a nyertes szelvények számát. Egy számítógépes algoritmus határozza meg,  hogy az adott kaparós sorsjegy szériában hogyan oszlanak meg a nyeremények, biztosítva ezzel azt, hogy időről időre megegyező arányban kerüljenek nyertes sorsjegyek a különféle régiókba.

A véletlenszám-generátor látszólag találomra osztja ki a sorozatokat, de könnyen lehet, hogy ezek valójában kiszámítható értékek, és Joan Ginther felfedezte a generátor működésének szabályát: azt, hogy milyen minta alapján rendeződnek a jackpotot érő kártyák. Ebből kiszámolva az algoritmust meghatározhatta, hogy a legutóbbi nyertes szelvényeket árusító hely alapján hol fog felbukkanni a következő, milliókat érő sorsjegy. A spekulációk erre a módszerre engednek leginkább következtetni, és Joan Ginther, aki a nyolcvanas évekig matematikai kutatások statisztikai szakértője volt – bár azt senki nem tudja, 1993-as első nyereményéig mivel foglalkozott –, nagy valószínűséggel titokban egy sokkal jövedelmezőbb pályafutáson dolgozott. Mint látható, igyekezete kifizetődött. 

Kiemelt kép: clarin.com, nőklapja.hu