Sokan még mindig azt hiszik, hogy ezt a betegséget nem lehet gyógyítani, ami nem igaz, viszont kezelés nélkül ma is súlyosak lehetnek a következményei. (Többek között késői stádiuma, illetve a higannyal történt kezelésének következményei is hozzájárultak a plasztikai sebészet fellendüléséhez.)

A fertőzést a Treponema pallidum nevű baktérium okozza, s a tünetek négy szakaszra oszthatók. A legkorábbira az érintkezés helyén jelentkező fájdalommentes seb vagy kiütés jellemző. A fertőzés kezelésének leghatékonyabb módja ma már az intramuszkulárisan adagolt penicillin. Vagyis a betegség könnyen kezelhető, a kezelés széles körben elérhető. Kezeletlenül hagyva azonban a szifilisz hosszú távú neurológiai, és szív- és érrendszeri betegségekhez is vezethet. 

Nő a szifiliszes esetek száma

2023 tavaszán az Egyesült Államok közzétette a szexuális úton terjedő fertőzésekről szóló legfrissebb adatait. Legnagyobb mértékben a szifilisz növekedett:

2020 és 2021 között az esetek száma egyharmaddal ugrott meg, és ezzel hetven év óta a legmagasabb bejelentett esetszámot érte el.

Nőtt a gonorrheában (kankó vagy tripper) megbetegedettek száma is, 4 százalékkal.

A jelenség a nagyvilágban is tapasztalható: az Egészségügyi Világszervezet, a WHO adatai szerint 2020-ban világszerte 7,1 millió új szifiliszes esetet regisztráltak. Az Egyesült Királyságban a szifiliszes megbetegedések aránya 2020 és 2021 között 8,4 százalékkal ugrott meg, és 2022-ben 1948 óta a legmagasabb szintet érte el – olvasható a BBC júliusi cikkében. Kanadában 2011 és 2019 között csaknem megnégyszereződött a szifilisszel megfertőződtek száma. Ausztráliában az esetszámok 90 százalékkal emelkedtek 2015 és 2020 között.

Szifiliszes beteg tenyere 1971-ben. A szifilisz másodlagos stádiumában papuloszkámiás bőrkiütések jelentek meg a tenyéren. (Fotó: Smith Collection/Gado/Getty Images).

A korábbi évtizedekben a legtöbb szifiliszes eset még a meleg, biszexuális és egyéb, férfiakkal szexuális kapcsolatot létesítő férfiak körében fordult elő. A világ egyes részein – Kanadában, az Egyesült Államokban – a férfiak körében már csökkenőben van a szifiliszes esetek száma, azonban emelkedik a nőknél. Ez egyben a veleszületett szifilisz magasabb arányához is vezet. Az Egyesült Államokban a veleszületett szifiliszes esetek száma – amikor az anya a terhesség alatt adja át a fertőzést gyermekének, gyakran azután, hogy a partnerétől elkapta – 2020 és 2021 között 32 százalékkal, 2016 és 2020 között pedig a három és félszeresére nőtt.

Az amerikai kontinensen 2021-ben 30 ezer esetben fordult elő szifilisz-átvitel terhes anyáról magzatra,

amit a szakemberek kiemelkedően magasnak tartanak. Ez súlyos következményekkel járhat: vetéléssel, halvaszületéssel, koraszüléssel, alacsony születési súllyal, a baba röviddel a születés után bekövetkező halálával. 

Miért van több szifiliszes?

A nemi úton terjedő betegségek, köztük a szifilisz fertőzöttség növekedése valószínűleg összefügg a megelőzésükre szolgáló forrásoknak a világjárvány idején bekövetkezett elapadásával is – véli Maria Sundaram, a wisconsini Marshfield Clinic Kutatóintézet munkatársa.

A HIV elleni antiretrovirális terápia megjelenésével a HIV-fertőzés kockázata már nem ösztönzi az embereket óvszerhasználatra vagy a nemi úton terjedő betegségek elleni egyéb megelőzési stratégiák alkalmazására,

ezért is nőhet ennyire a szifiliszes esetek száma – érvel Leandro Mena, az amerikai CDC (Centers for Disease Control and Prevention – Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ) szexuális úton terjedő betegségek megelőzésével foglalkozó részlegének igazgatója.  

Japán kutatók napjaink szexuális gyakorlatának megváltozásában vélik felfedezni az okokat. Vizsgálatukban arra a következtetésre jutottak, hogy a társkereső alkalmazások használata és a védekezés nélküli alkalmi szex gyakorisága markánsan összefügg a szifilisz előfordulási gyakoriságával. 

Paul Ehrlich immunológus, mikrobiológus, a kemoterápia úttörője 1909-ben. Az ő laboratóriumában dolgozták ki a szifilisz első hatásos gyógyszerét (Fotó: Bettmann/Getty Images)

Vérbaj, szifilisz, bujakór

A betegség elnevezése, a szifilisz egyébként az 1478–1553 között élt veronai orvostól, Girolamo Fracastorótól származik: „Syphilis” eredetileg 1530-ban, latin nyelven írt versének címe volt, amely egy Syphilus nevű pásztorról szól, aki megsértette a napistent, aki egy betegséggel büntette, amit egy birkától kapott el. Ezt a szerző „francia betegségnek” (morbus gallicus) nevezte, a franciák inkább olasz betegségnek hívták, de minden nemzet megtalálta, hogy számára mely nemzet betegsége lehet. A hollandok spanyol, az oroszok lengyel, a törökök keresztény, a japánok pedig portugál betegségnek hívták.

Régi, illetve népies magyar elnevezése a szexuális úton való terjedésre utal (ld. bujakór), illetve magyarul francnak is nevezték, amely a már említett „francia betegségből” ered.

Voltak feltételezések, amelyek szerint Európába Kolumbusz Kristóf hozhatta be, de több középkori európai lelet is azt bizonyítja, hogy bizony már azelőtt is létezett az öreg kontinensen. Egy 2008-as szegedi tanulmány például azt állítja, hogy Magyarországon a 15. század közepén is jelen volt a kór. A genetikai kutatások szerint a baktérium ma ismert törzse Dél-Amerikában alakult ki, és csak onnan érkezhetett Európába. Korábbi európai változata némileg különbözött a későbbitől: ekkor még nem volt feltétlenül halálos, és nem is szexuális úton terjedt.

A kb. 1900-ból, Németországból származó színezett litográfia a nemi betegségek fertőzésének allegóriája. A betegséget egy meztelen és csábító fiatal nő szimbolizálja, aki szifiliszes betegséget terjeszt, egy másik áldozatot pedig a halál karjaiba kísér. (Fotó: Fototeca Gilardi/Getty Images)

A történelem során sok híresség szenvedett tőle, és sokan haltak bele közvetlenül, de sokan csak közvetve, mert a betegség által legyengült immunrendszerük miatt végzett velük valamilyen kór. Például Munkácsy Mihály fiatal korában elkapott szifilisze következtében halt meg 56 évesen,  de Semmelweis Ignác is megfertőződött, ő is fiatalon, egy boncolás során. Szifiliszes volt egyébként John Keats, Charles Baudelaire, Heinrich Heine, Dosztojekvszkij, Al Capone, Guy de Maupassant, Oscar Wilde, és Karen Blixen. Sőt, egyes források szerint Adolf Hitler is szifiliszes lehetett. És ne feledjük költőóriásunkat, Ady Endrét, aki 41 évesen hunyt el tüdőbajban, amelyet a szifilisz miatt legyengült szervezete már nem volt képes legyőzni.

Kiemelt kép: Getty Images
Forrás: az A-Lab Pharma Egészségügyi Monitor, Wikipedia, National Library of Medicine