A legtöbben szeretünk visszagondolni a játékkal töltött nyári szünetekre, iskolai csínytevésekre és gondtalan pillanatokra a barátokkal, ám ezek felidézésekor különös jelenséget tapasztalhatunk – csak bizonyos életkortól kezdődően rémlenek korai élményeink. A jó hír az, hogy ez teljesen normális, és hivatalosan gyermekkori amnéziának hívjuk.
Ez azt jelenti, hogy hiába olyan a gyerekek agya, mint a szivacs, felnőttkorra kevés emlék lesz maradandó azokból az élményekből, melyek 8-10 éves kor előtt történtek. Elsőre azonban nem biztos, hogy az jut eszünkbe, ennek így is kell lennie, elfojtott traumára vagy valamilyen problémára gondolunk, pedig valójában egy teljesen természetes folyamat ad magyarázatot a felejtésre.
Ezért nem emlékszünk kicsi gyerekkorunkra
Gyerekkorunkban minden arról szól, hogy felfedezzük magunk körül a világot, beleértve az olyan, sokszor fájdalmas tanulságokat is, minthogy a gyertyaláng megéget, vagy hogy a magas helyekről leeshetünk. De ha ezekre tisztán emlékszünk, miért nem tudjuk felidézni a tapasztalatokhoz vezető kalandokat? Nem, nincs gond a memóriánkkal (bár még néha felnőttként is megtréfálhat és olyan dolgokra is emlékezhetünk, melyek meg sem történtek), az igazság az, hogy a legtöbb ember nem képes felidézni ezeket a dolgokat, melyre agyunk fejlődése ad magyarázatot. A kutatások bizonyították, hogy a patkány agya az emberi agyhoz hasonló módon fejleszti a memóriát, vagyis
ezek az állatok is anélkül emlékeznek gyermekkori tanulási tapasztalataikra, hogy pontos részleteket tudnának felidézni belőlük.
A gyermekkori amnézia tehát azzal magyarázható, hogy agyunk ekkor még olyan fejlődési folyamatokon megy keresztül, melyek kihatnak emlékeink kialakulására, és azok hosszabb távú elraktározását is befolyásolják. Az emlékezet jelentős része az életkor előrehaladtával kezd kialakulni és stabilizálódni, ez adja az indokot, hogy az emberek többsége nem emlékszik a csecsemő- vagy korai gyermekkori élményeire. Például arra, hogyan tanult meg járni, vagy mi volt az első szava. A gyermekkori amnézia 5 éves korunkban zárul le, ilyenkor már elérjük azt a nyelvi és biológiai fejlődést, ami segít rendszerben gondolkodni, és a szervezett iskolai környezet is segíti ezt.
Fotó: Canva
Nem csak trauma okozhatja
Sokan, akik aggódnak a gyermekkori amnézia miatt, attól tartanak, agyuk próbál elnyomni valamilyen rossz élményt, hogy megóvja őket, ami Sigmund Freud szerint – aki elsőként foglalkozott ezzel a jelenséggel – indokolt is lehet. Az egyik legelterjedtebb lehetséges ok az, hogy így rejtjük el korai negatív érzelmeinket, ami az elfojtott memória elméletére vezethet vissza. Ez népszerű teória volt az 1990-es években, a terapeuták emiatt gyakran abba a hibába estek, hogy azonnal gyermekkori bántalmazás jeleit keresték. Viszont ha egyáltalán nem emlékszünk semmilyen rossz élményre vagy másra, ami gyanúsnak tűnhet, akkor valószínűleg nem elfojtjuk az emlékeket, hanem egyszerűen más áll a jelenség hátterében.
Az emberi emlékezet, különösen a gyerekeknél többnyire olyan eseményekre összpontosít, melyek nagy hatást gyakoroltak, tehát valószínűleg nem fogunk emlékezni arra, milyen ajándékot kaptunk a születésnapunkon, cserébe biztosan rémlik majd, amikor összefirkáltuk a nappali falát, és édesanyánk mérgében kikelt magából. A másik ok az agyunkban lévő szinapszisokban keresendő, ugyanis ezeken keresztül jut el az ingerület az egyik sejtből a másikba.
Becslések szerint 2 éves kor előtt az agyunkban másodpercenként 40 000 új szinapszis jön létre, nem csoda, hogy ekkora változások közepette nem lesznek maradandóak a körülöttünk zajló történések.
Ha mégis úgy döntünk, tudatosan szeretnénk gondolatban visszarepülni a boldog gyermekkorba, csak dolgoznunk kell rajta. A tanulmányok azt mutatják, hogy a korai emlékek részben visszahozhatóak, de legalábbis erősebbek lehetnek néhány egyszerű gyakorlattal: beszélgessünk a múltról, nézegessünk képeket, keressük fel újra a régi helyszíneket, de memóriagyakorlatokkal, például nyelvtanulással vagy rejtvényekkel is visszaidézhetjük a szívünknek kedves illatokat, élményeket, pillanatokat.
Kiemelt kép: Getty Images
