A tálib kormány megtiltotta a nőknek, hogy a Bamiyan tartományban található Band-e-Amir nemzeti parkba látogassanak – adta hírül a BBC. Az afgán erény- és erkölcsügyi miniszter, Mohammad Khalid Hanafi a döntést azzal „indokolta”, hogy a nők nem teljesen tartják be a hidzsáb viselését a parkban. (A hidzsáb arab szó, jelentése: „takaró”, így nevezik a nők haját letakaró fátylat, amit a muszlim nők és lányok hordanak kamasz koruktól.)
Ezért arra szólította fel a papokat és a biztonsági szerveket, hogy – amíg erre nem találnak megoldást – tiltsák ki onnan a nőket.
„Egyáltalán nem kötelező a parkba járkálni turistáskodni”
– idézi a Tolo News afgán hírügynökség Hanafi minisztert.
A Band-e-Amir – ami 2009-ben az ország első nemzeti parkja lett – egy közkedvelt turisztikai látványosság, a családok kedvelt célpontja: évente többezren keresik fel. Az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) egy természetes módon kialakult, különleges geológiai képződményekkel és szerkezettel tarkított, egyedülálló szépségű tócsoporosulásként írja le a területet.
Bamiyan vallási elöljárói arra panaszkodtak, hogy sok nő hidzsáb nélkül, vagy azt nem az előírásoknak megfelelően viselve látogatta a parkot, akik szerintük minden bizonnyal más helyekről jöttek.
Mariam Solaimankhil volt afgán parlamenti képviselőt egy vers megírására ihlette a kitiltás, amit az X-en (Twitteren) tett közzé. Mellékelt posztjában úgy fogalmaz: „vissza fogunk térni, ebben biztos vagyok”.
Remembering my last visit to Band-e-Amir, treasured memories with @minasharif flood in. We'll return, I'm sure of it. Tonight, those feelings inspired this poem:
— Mariam Solaimankhil (@Mariamistan) August 27, 2023
Band-e Amir stilled,
by shadows dark and deep,
yet within Afghan women,
dreams refuse to sleep.
Their souls… pic.twitter.com/867TCcndqj
Fereshta Abbasi, a Human Rights Watch munkatársa pedig különösen felháborítónak nevezte, hogy a kitiltást épp a női egyenjogúság napján, augusztus 26-án vezették be, ami szerinte teljes tiszteletlenség velük szemben.
A mostani, konkrét intézkedéshez a Guardian szerint ugyanakkor az is hozzá tartozik, hogy a park tíz éve még a változások szimbolikus helyszíne volt, amikor is bejelentették, hogy elsőként az országban négy női parkőrt vesznek fel az intézménybe.
Ahhoz képest, hogy a tálibok két éve, a hatalomba történő visszatérésükkor még tanulási és munkalehetőséget, valamint aktív társadalmi szerepvállalást ígértek az afgán nők számára – igaz, mint 2021 augusztusában fogalmaztak, a saját kereteiken belül – mozgásterüket azóta folyamatosan szűkítik. Kitiltották őket az egyetemekről, számtalan lányközépiskolát zártak be, korlátozták a hozzáférést a nők számára megannyi fürdőbe, edzőterembe. Egy augusztus elejével életbe lépett rendelet értelmében pedig elrendelték a fodrász- és szépségszalonok bezárását szerte az országban.
Azzal, hogy a tálib hatóságok milyen, újabb és újabb, a nők jogait csorbító rendelkezéseket hoznak, ebben a korábbi cikkünkben mi is részletesebben foglalkozunk.
Kiemelt kép: Elise Blanchard for The Washington Post via Getty Images