Monogramvésés, rodeózás, falfirka – csak néhány azon tevékenységek sorában, amiket előszeretettel űznek egyes turisták, komoly anyagi és eszmei károkat okozva, akár a leghíresebb történelmi műemlékekben is. A gyakori mentség ugyanakkor– hogy nem is sejtették, az milyen régi és értékes – meglehetősen gyenge lábakon áll.
Szerte a világon számtalan olyan tárgyat és műemléket találni, amely messze túlmutat saját „dologi” mivoltán: olyan pótolhatatlan mementói az emberiség történelmének, melyek elvesztése kimondottan fájdalmas lenne. Emlékezzünk például a párizsi Notre Dame leégésére, amit a fél világ elborzadva nézett 2019-ben. Míg ez egy szerencsétlen baleset volt, sok esetben sajnálatos módon szándékos rongálás áll a háttérben.
Az utóbbi években ezt a módszert egyébként a klímaaktivisták is – egyfajta taktikaként – kezdték el alkalmazni: tavaly civil aktivisták azzal igyekeztek felhívni a figyelmet a globális felmelegedésre, hogy híres festményekre locsoltak a paradicsomlevestől a krumplipürén át mindenfélét. Bár a műkincseknek nem esett bajuk, az extrém módon tiltakozók mégis több haragost szereztek, mint támogatót.
Mindemellett úgy tűnik, egy másik fajta jelenséggel is egyre inkább számolni kell, nevezetesen a turistákkal. Az emberiség legfontosabb történelmi ereklyéinek, ikonikus helyszíneinek megrongálása olyannyira megszaporodott az utóbb időben, hogy már kutatók is tanulmányozzák, mi állhat ennek a hátterében, és hogyan lehetne megállítani: például azt, hogy izgatott látogatók a nevüket véssék bele egyes műemlékekbe. A következőkben néhány olyan nevezetességet mutatunk be a teljesség igénye nélkül, melyeket turisták rongáltak meg – régebben vagy mostanság.
A Colosseum sokak kedvét meghozza
„Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is” – írta az óriási építményről Szent Béda középkori angolszász egyházi író, szerzetes. Az alig 2000 éves ikonikus épület még a műemlékekben gazdag Rómában is kiemelkedő jelentőséggel bír. A hatalmas Amphitheatrum Flavium, vagyis a Colosseum – amit Vespasianus kezdett el építtetni i.sz. 69-ben – az Örök Város egyik jelképe. Ezt a nevét pedig már a középkorban kapta Néró császár monumentális (colossus), 30 méteres szobráról, ami mellette állt. Az épületet gladiátor- és állatviadalok, valamint tengeri csaták színhelyéül tervezték, és a korhoz képest hatalmas méretű nézőtömeg befogadására volt képes.
Kétségtelen, hogy nem lehet mindenki az ókori épületek szakértője, a Colosseum ugyanakkor egyike a világ azon történelmi nevezetességeinek, melyek jelentőségével azt gondolhatnánk, még a laikusok is általában tisztában vannak. A jelek szerint ez azonban közel sincs így: egy brit turistát idén júniusban azon kaptak rajta, amint épp egy „Ivan+Hayley 23” feliratot vésett bele a történelmi falakba. Felelősségre vonása után a fiú vadul
állította, fogalma sem volt, valójában mit is rongált meg.
„A legmélyebb szégyenkezéssel ismerem be, hogy csak a sajnálatos események után szereztem tudomást arról, milyen régi is az emlékmű” – ragaszkodott hozzá a bíróságnak írt levelében. És közel sem ő volt az egyetlen, aki szó szerint nyomot akart hagyni az ókori köveken: 2023 júliusában két svájci és egy német tinédzser két különböző napon is a Colosseum falába véste a saját monogramját. 2020-ban pedig egy ír turista tette ugyanezt – ők pedig csak azok, akiket lebuktattak. Federica Rinaldi régész a CNN-nek elmondta, ezek a turisták nem csak fizikai kárt okoznak. „A monogramvésés amellett, hogy bűncselekmény, úgy tűnik, hogy azokat jellemzi, akik ki akarják sajátítani a műemléket. Csináljanak inkább egy szelfit!” – tette hozzá.
„Rodeó” a Spanyol lépcsőn
A díszes, 18. században kiépített, szabadtéri kőlépcsősor szintén egy ikonikus műemlék Róma belvárosában. A tavalyi évben azonban sajnálatos módon többszöri rongálásnak volt kitéve. A városi kulturális örökségvédelmi hivatal közleménye szerint „egy amerikai turistapár több ízben rodeózott végig rajta elektromos rolleren, s ha ez még nem lenne elég, egyikük le is hajította onnan a járgányt.
A Spanyol lépcsőre 2022-ben nagyon rájárt a rúd, szó szerint (Fotó: Getty Images)
A műemlék lépcső a koccanás közben rongálódott meg, az okozott kár nagyjából 26 ezer dollárra volt tehető. A 28 éves nőt és a 29 éves férfit a rendőrség utolérte, majd pénzbírságra büntették őket. A rómaiak nagy becsben tartják a lépcsőt, amit 2015-ben 1,5 millió euróért állították helyre.
Az eset ráadásul csak néhány héttel azok után történt, hogy egy szaúdi turista egy bérelt Maseratival hajtott le a lépcsőn, ami bár elakadt rajta, de még így is alaposan megrongálta: több részen is letört a korlát és a lépcsőfokok egy része. A Spanyol lépcső, a Colosseum és számos más, történelmi nevezetesség megrongálása kapcsán az olasz kormány 2023 tavaszán a korábbinál sokkal szigorúbb intézkedéseket vezetett be a vandalizmus megfékezésére. Áprilisban jóváhagyták a Gennaro Sangiuliano kulturális miniszter által támogatott törvényjavaslatot,
amely 10 000 eurótól 60 000 euróig (3,8 millió-23 millió forintig) terjedő bírságot szabna ki azokra, akik műalkotásokat vagy kulturális helyszíneket rongálnak meg.
Ahogyan Sangiuliano miniszter fogalmazott, „a műemlékek elleni támadások mindenki számára gazdasági kárt okoznak”, a megtisztítás és a restaurálás pedig magas költségekkel jár, hiszen ahhoz magasan képzett szakemberek és költséges eszközök szükségesek. Bárki is követi el ezeket a tetteket, az anyagi felelősséget is vállalnia kell” – fűzte hozzá.
A Stonehenge sokáig szabad préda volt
A körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból összeálló, monumentális őskori építmény körülbelül 5000 éve áll az angliai Salisbury síkságon, kiépítése Kr. e. 2500 körül kezdődött, és 2100 körül fejeződött be. Bár az embereket jó ideje foglalkoztatja, hogy milyen céllal emelték a Stonehenge-t (legfrissebb álláspont szerint egy olyan emlékmű, mely az addig jórészt háborúskodásban élő törzsek egységét jelképezi), ez nem jelentette azt, hogy a monumentális kőgyűjteménnyel kegyesen bántak volna, sőt: az 1600-as évek előtt a helybéliek,
akiknek ház vagy híd építéséhez kőre volt szükségük, egyszerűen csak elemelték onnan.
Sokáig bárki hazavihetette egy darabkáját… (Fotó: Getty Images)
A később megjelenő turisták azonban még nagyobb károkat okoztak: a kövekből kirakott ősi kör sokáig egyfajta ingyenes ajándékboltként szolgált mindazoknak, akik saját vésővel érkeztek a helyszínre. Ám annak se kellett aggódnia, aki nem hozott magával szerszámot, számukra a helyszínen biztosítottak egy eszközt, kölcsönbe. A The Antiquary című régészeti magazin egyik 1871-es száma arról tudósít, hogy a Stonehenge egyik látogatója arról panaszkodott, az állandó farigcsálás és kopácsolás megtöri a hely csendjét.
Az egyik kőbe még a híres 17. századi építész, Christopher Wren, a Szent Pál-székesegyház tervezője is belevéste a nevét. A véséseket végül 1900-ban tiltották be, majd a 20. század folyamán változtatásokat vezettek be a helyszínen azzal a céllal, hogy megvédjék a hatalmas sziklákat a több millió látogatótól: többek közt őrséget állítottak és korlátokat telepítettek, hogy a turistákat több méterrel távolabb tartsák az őskori műemléktől. Ennek ellenére 2008-ban két férfi vésővel és csavarhúzóval pattinthatott le egy pénzérme nagyságú kődarabot. Gyanús viselkedésüket a térfigyelő kamera rögzítette. A régészeti helyet és környékét az UNESCO 1986-ban a világ kulturális örökségének jegyzékébe vette fel.
A Luxori templom se úszta meg
2012 év vége, 2013 eleje táján valaki egy bizonyos „Ding Jinhao itt járt” feliratot vésett kínai jelekkel a 3500 éves egyiptomi Luxori templom falára, amit az ott dolgozók nem is nagyon tudtak eltávolítani.
Az ókori kövekbe véste, hogy ott járt (Fotó: Getty Images)
Az első bocsánatkérés nem is magától az illetőtől, hanem egy másik kínai turista részéről érkezett, aki nyaralás közben vette észre honfitársa rongálását és posztolt róla a kínai Weibo közösségi oldalon: „A legszomorúbb pillanat Egyiptomban. Annyira szégyellem magam, hogy legszívesebben elbújnék. Azt mondtam az egyiptomi idegenvezetőnek: nagyon sajnálom..”
A Chinese kid carved his name on the wall of the 3000 year old Luxor Temple in Egypt
A felület felhasználói nem kímélték az elkövetőt, akiről kisvártatva kiderült, hogy egy középiskolás. A közösségi média hatalmas felháborodására végül a fiatal szülei reagáltak: „Szeretnénk bocsánatot kérni az egyiptomiaktól és mindazoktól, akik Kína-szerte felfigyeltek erre az esetre” – mondta Ding édesanyja egy a helyi lapnak, a Modern Expressnek, amit akkor a China Daily idézett.
Kiemelt kép: Getty Images
