Az önkielégítés egy teljesen normális dolog, ami ma már szerencsére egyre kevésbé számít tabunak. Jótékony hatásait számtalan kutatás bizonyította már, miszerint nemcsak az önismeretben és relaxációban, de még a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében is hasznos segítség lehet – többek között.
Persze a viktoriánus erkölcs teljesen mást diktált, így a 19. században nem rajongtak annyira a „magányos bűnként” emlegetett tevékenységért. Sőt, egy idő után már nemcsak a romlott lelkek vétkeként, de testi-lelki gyógykezelést igénylő betegségként aposztrofálták.
Dr. John Harvey Kellogg
A 19. század végi, illetve a 20. század eleji Egyesült Államok egyik legaktívabb maszturbációellenes szószólójának neve minden bizonnyal ismerősen cseng (ha valaki nem jött volna még rá, hogy honnan, akkor csak várja ki a végét). A hetednapi adventista családba született John és testvérei soha nem részesültek formális, iskolarendszerű oktatásban. A kis John azonban mindig is aktív érdeklődést mutatott az emberi test működése iránt, így önszorgalom útján sikerült felküzdenie magát az egyetemig, ahol aztán 1875-ben orvosi diplomát szerzett.
A mélyen vallásos orvos sikeres sebészeti praxisa mellett a Good Health című egyházi magazint is szerkesztette, ami az adventista vallás egészséges életmóddal kapcsolatos nézeteit – például a vegetáriánus étrendet, az aktív testmozgást, az alkohol, a cigaretta és a koffein mellőzését – népszerűsítette. Ami idáig teljesen rendben is van. Csakhogy bőszen támogatta emellett az eugenetikát is, vagyis azt a faji megkülönböztetésen alapuló áltudományos irányzatot, ami a genetika tökéletesítését támogatta – akár különböző műtéti beavatkozások, akár fogantatási szabályozások révén (amit a náci Németország előszeretettel alkalmazott is a holokauszt idején).
„Minden bonyolult találmány, amelyet emberi elme valaha kigondolt, gyerekjáték a legcsodálatosabban megmunkált szerkezethez, az emberi testhez képest”
– vallotta.
Kellogg a vegetarianizmus és az önmegtartóztatás híve volt, és minden ezzel ellentétes cselekedetet „önfertőzésnek” gondolt. Feleségével, Ellával állítólag még a nászéjszakát sem töltötte együtt – bár 42 (!) fogadott csemetét neveltek fel, biológiai gyermekük sosem született. Így nem meglepő tehát, hogy a szélsőséges nézeteket valló orvos arra a sziklaszilárd meggyőződésre jutott, hogy a szex – beleértve az önkielégítést is – káros az egészségre. Egyik erotikaellenes könyvében (Plain Facts for Old and Young: Embracing the Natural History and Hygiene of Organic Life) legalább 40 kellemetlen tünetet sorolt fel, amit a maszturbáció okoz; többek között születési- és fejlődési rendellenességekről, általános gyengeségről, hangulatingadozásról, hisztériáról, szemérmetlen viselkedésmintáról, fűszeres ételek iránti vágyról, merev ízületekről, rossz testtartásról, bőrbetegségekről és epilepsziáról ír.
Dr. Kellogg a pokoli kínokat okozó önkielégítés ellen pedig megoldást is kínált, ami nem más volt, mint a kiegyensúlyozott táplálkozás. Nézetei szerint a hús és a fűszerek fokozzák a szexuális vágyat, míg a kevésbé ízes ételek – mint például a dió- és gabonafélék – kordában tartják a bűnös gondolatokat (Sylvester Graham presbiteriánus lelkész is hasonló logika mentén konyhatündérkedett, amikor az 1800-as évek közepén megsütötte élete első Graham-kekszét).
Bár mélyen tisztelte az emberi testet, Kellogg nézetei éppúgy alapultak táplálkozástudományon, mint vallási szélsőségeken, így kihasználva a Battle Creek-i szanatóriumban töltött szolgálati idejét, saját készítésű, állítása szerint „steril” finomságokkal látta el a betegeit. Úgy gondolta, hogy a zabpehely, kukoricaliszt és különböző magvak keverékéből sütött, apróra őrölt keksz jótékonyan hat az egészségre; fokozza a bélműködést, vitaminokkal és hasznos tápanyagokkal látja el a szervezetet, védi a bőrt a kiszáradástól, csökkenti az elhízás kockázatát (ezt mondjuk nagyon jól gondolta), és ha mindez nem volna elég, még a nemi vágyat is képes megfékezni.
Akkor ki kér egy falatot?
A müzliszerű falatkákat eleinte granulának nevezte, ám miután egy másik korabeli gasztroforradalmár, James Caleb Jackson korábban már készített egy ugyanilyen nevű terméket, Kellogg – tartva a pereskedéstől – granolára módosította a recept nevét. De hogy fokozza a bélrendszer egészségét, és csökkentse a szexualitás iránti vágyat, az orvos egy saját gyártmányú beöntőgéppel is megörvendeztette Amerikát. Úgy vélte, hogy gyógyítható a bélrák, illetve csökkenthető bizonyos betegségek kockázata, ha először 15 liter vízzel, majd joghurttal mossák át a páciens bélrendszerét. Utóbbi felét szájon, a maradékot pedig a végbélnyíláson keresztül juttatták a betegek gyomrába. A müzlivel ellentétben nem aratott túl nagy sikert a beöntés, Kellogg azonban napi szinten végezte el magán: egyszer reggel, egyszer pedig délben.
Egy átlagos amerikai reggeli az 1880-as években többnyire húsból és valamilyen kenyérféléből állt – minden más ugyanis sokkal időigényesebbnek bizonyult. Kellogg pedig az időhatékonyságot, az egészséget és a bűnös gondolatokat szem előtt tartva tökéletesítette tovább a granolát, mígnem testvére, William segítségével megalkotta a gabonaalapú reggelizőpelyhet kukoricából, ami tejjel vagy joghurttal fogyasztva nemhogy gyors, de kifejezetten egészséges is (és persze a „bűn” is hatékonyan gyógyítható vele).
Az üzlet agya viszont a marketingzseninek tartott William volt. Miután megromlott a két testvér kapcsolata, Will megvásárolta bátyja részesedését, és nélküle folytatta tovább a pehely értékesítését. Mindeközben John Kellogg’s néven próbált új üzletet nyitni, vezetéknevük használati jogait illetően azonban nem jutottak dűlőre, így perre vitték az ügyet. Az évekig tartó családi perpatvar során a kukoricapehely egyre népszerűbbé vált, William 1920-ban pedig elnyerte a jogot, és a máig népszerű Kellogg’s Corn Flakes néven folytatta tovább.
John Harvey Kellogg öröksége bonyolult
A maszturbáció ellen például arra bátorította a szülőket, hogy éjjel kössék gyermekeik kezét az ágyrácshoz, a fiatal fiúknak műtétet javasolt, ami a fityma összevarrásával gátolja az erekciót, a lányoknak azt tanácsolta, hogy öntsenek karbolsavat a csiklójukra, a gyerekeknek pedig a kukoricapelyhet ajánlotta, ami időben szoríthatja vissza a bennük szunnyadó szexuális kíváncsiságot. És ha mindez nem volna elég, elhivatott eugenikus lévén a „tiszta”, fajok keveredését tiltó házasságot szorgalmazta, és megszervezte az úgynevezett Better Baby versenyeket is, ahol fehér kisbabákat díjaztak „biológiai tisztaságuk” alapján.
Tény, hogy John Harvey Kellogg megreformálta az egészséges táplálkozásról alkotott képet, azonban csöppet sem rettent vissza attól, hogy mindezt erőszakos eszmékkel fűszerezze.
Kiemelt kép: Getty Images