Nem vagyunk egyformák. Ami engem illet, odavagyok az őszért és a telet is képes vagyok már most várni: a kinti hűvös nekem a benti kuckózást jelenti. Férjem ezzel szemben inkább nyáron van elemében, olyannyira, hogy szeptemberben (legyen még akármennyire is csodálatos a vénasszonyok nyara) már gyanakodva lesi, esőre áll-e, és előre morcos a nemsoká beálló hidegebb idő miatt. Lehet, hogy érdemes lenne szemléletet váltania?

Lapunk hasábjain is több írást szenteltünk már a hyggének, annak a szerethető dán életérzésnek, állapotnak, amely a meghittség, a melegség, a lassú élet és a barátokkal, családdal töltött idő lehető legteljesebb megélését hangsúlyozza. Bár könyveket lehet megtölteni a fogalom mélyebb tartalmával, a hygge a legjobban úgy írható le, mint egy olyan pillanat, amikor a kellemesen meleg szobában bekuckózva egy bögre forró csoki vagy tea, esetleg valamilyen alkoholos ital, és számunkra kedves emberek, vagy épp háziállataink körében múlatjuk az időt ahelyett, hogy azon bosszankodnánk, hogy milyen vacak idő van odakinn. 

Persze a hygge-szemlélet ma már jóval több, mint télen bevethető hangulatjavító: a világ bármely pontján, és az évnek bármely szakában segít abban, hogy mindannyian megtaláljuk saját életünk apró örömeit akkor is, ha a külső körülmények nem is adnak nagy okot a vigalomra. Nem véletlenül lett világszerte felkapott ez a megközelítés: az e szemlélet mentén élő dánok hiába fáznak többet, mint mi, rendre ott vannak a világ legelégedettebb, legboldogabb népeit gyűjtő listák élén.

Most Norvégiából érkezik egy másik nehezen kiejthető nevű, és egyébként is hasonló irányzat. Itt a koselig, amit jó lesz már most megtanulni helyesen (norvégosan) kószelinek ejteni. 

Mi az a koselig, mondhatni a norvég hygge?

A koselig tulajdonképpen egy norvég megközelítés a szezonális depresszió és a szezonális affektív zavar enyhítésére. Ezek a zavarok rendszerint ősszel és télen jelentkeznek, és jelentős negatív hatással vannak az érintettek kedélyállapotára. Aki szezonális depresszióval vagy affektív zavarral küzd, ezekben az időszakokban motiválatlannak, lehangoltnak és enerváltnak érezheti magát, nehezen veszi rá magát az egyébként kedvelt tevékenységekre, és legtöbbször ki se dugná az orrát otthonról.

Utóbbi zavarok világszerte milliókat érintenek, és bár diagnosztizálásuk és kezelésük szakember feladata, a tünetek enyhítésére házilagos módszerek is kínálkoznak.

A koselig középpontjában például az az elgondolás áll, hogy ahelyett, hogy azon rágódnánk, ami ősszel és télen nincs (nyári szünet, nyaralás, hosszú órákig tartó napsütés), megpróbálhatunk annak örülni, ami van. Vagy ha elsőre örülni nem is megy, legalább nézzünk szembe vele. Koselig az, amikor nem a nyarat várjuk ősz közepén, hanem belevetjük magunkat az ősz és tél kínálta örömökbe. A koselig művelői arra biztatnak, hogy kezdjük el megszeretni azt, amin nem lehet változtatni, és ahelyett, hogy elbújnánk a hűvös idő, az eső és a hó elől, töltsük fel belső hőraktárainkat, tegyük belsővé a jobb időben olyan természetes fényt és melegséget, és bátran mozduljunk ki.

Könnyű azt mondani, mi? Érthető, ha ez az első reakció, és bár úgy lenne, hogy a depressziót csak meg kellene kérni, hogy álljon már odébb. Erről természetesen nincs szó. A (sok esetben egyébként a hygge szinonimájaként is használt) koselig pusztán arra buzdít, hogy ne bújjunk el a rossz idő és az ehhez kapcsolódó rossz érzések elől.

Mi a különbség a koselig és a hygge között?

Koselig-pillanat. (Fotó: Getty Images)

A különbség épp a kint és bentben, az elbújásban vagy előbújásban van. A hygge inkább egy hangulatos, beltéri koncepció, azaz arra törekszik, hogy a hideg elől otthonukba húzódó emberek minél kényelmesebbre és hívogatóbbra hangolják a környezetüket, és zárt térben jöjjenek össze minél többet barátaikkal, szeretteikkel. Ami viszont az egyébként kényelmes jelentésű koselig-t illeti, nos az sok olyan aktivitást is magában foglal, ami nem kifejezetten kényelmes. Túra, szabad téri sütés-főzés, szezonális kerti munkák… A koselig inkább a belső melegségről szól, és arról, hogy ne féljünk a hűvöstől: öltözzünk fel melegen, és irány a szabad levegő, ahol a természet minden évszakban csodásabbnál csodásabb arcát mutatja. 

A koselig hatásai

Néhány kutatás arra utal, hogy a koselig gyakorlói nagyon mélyen ismerik az emberi pszichét és az elme működését. Tanulmányokból kiderül ugyanis, hogy a koselig által propagált tevékenységek ( közös időtöltés, preferáltan a szabadban) célt adnak az életünknek, ez pedig közvetlenül összefügg a hosszú élettartammal, a jobb közérzettel és az optimizmussal. Azt, hogy a stressz-szint csökkentése mennyire fontos az egészséghez, és hogy az emelkedett kortizolszint összefüggésbe hozható az ingerlékenységgel, a szorongással, a depresszióval, a súlygyarapodással, a vérnyomás emelkedésével és a rossz alvással is, régóta tudjuk. Azt viszont, hogy a természetben lenni stresszt csökkentő aktivitás, csak mostanában kezdjük egyre jobban érteni. 

A koseliget (hozzáértők szerint) három végtelenül egyszerű lépésssel az életünk részévé tehetjük.

1. Béküljünk meg az időjárással

Bár a mi éghajlatunk felől nézve akár még okuk is lenne rá, a skandináv országokban élő emberek nem panaszkodnak annyit az időjárásra. Érdemes példát venni róluk: bár ez csak egy apró kulturális különbség, igen nagy hatással lehet az ember gondolkodásmódjára, ha nem perlekedik amiatt, amin semmiképpen sem tud változtatni. 

2. Kerüljük a másokkal való összehasonlítást

Szép és jó volt a nyár, de nem érdemes egész ősszel a nyári fotókat nézve nosztalgiázni, pláne nem összehasonlítani a mi esős őszi valóságunkat azokéval, akik épp valamilyen trópusi szigeten nyaralnak. Jó nekik, nekünk viszont nagyon nem (vagy legalábbis máshogy jó): szakértők szerint a szezonális lehangoltság gyakran kevésbé az éghajlattal, mint inkább az ilyen és ehhez hasonló káros összehasonlítással függ össze.

3. Menjünk ki a szabadba és mozogjunk!

A hideg napokon kicsit nehezebb megtalálni a motivációt, mégis nagyon fontos, hogy kimozduljunk a szabadba és élvezzük a természetet. Ez a koslig egyik legfontosabb alapvetése.

Kapcsolódó

Mit tanulhatunk a skandinávoktól a télről?

Tóth Orsi

Tervezzünk előre, és találjunk különféle módokat arra, hogy a testmozgás és a napsütés a hidegebb napokon is a mindennapjaink része legyen, hiszen a lakásba meneküléssel csak nagy adag boldogsághormontól fosztjuk meg magunkat. Minél melegebben öltözünk, minél jobban fel vagyunk készülve forró itallal, annál jobban fogjuk élvezni a szabadban töltött időt. A jó társaság pedig megint csak hab a tortán.

A koselig persze nem csodaszer és teljesen rendben van, ha a hidegebb időben neked is kicsit rosszabb a hangulatod. Mindössze arra hívja fel a figyelmet, hogy a hideg és szürkeség ellen bevetett taktikáink sokszor célt tévesztenek, mert az időjárást megváltoztatni nem tudják, a hadakozás és tiltakozás pedig sok energiát emészt fel. Azzal, ha az őszi-téli időre nem ellenségként tekintünk, hanem megpróbáljuk kihozni belőle a maximumot, máris nagy lépést tettünk jobb kedélyállapotunkért. 

Amikor orvos kell

A különféle hangulatzavarok nagyon meg tudják nehezíteni a mindennapokat, súlyosságuktól függően akár a konstruktív életvezetést is ellehetetlenítik. Ha hosszú ideig tartó rossz hangulatod van, ha kedvtelenséged kihat kapcsolataidra, tanulmányaidra, munkádra, érdemes orvoshoz fordulni, kiderítve van-e valamilyen szervi ok a háttérben, illetve igényel-e állapotod gyógyszeres kezelést. Akár kell orvosság, akár nem, az, ha tudatosan emlékezteted magad arra, hogy amin nem tudsz változtatni, azt jobb elfogadni, és ha keresed a másokkal közös, szabadidős aktivitásokat minden évszakban, sokat javíthatsz kedélyeden.

Kiemelt kép: Getty Images