Egy 22 éves, névtelenségbe burkolózó nő nemrég kétségbeesett kérdést tett fel az internet népének: szerintük mitől lehet, hogy székletürítést követően egy óra hosszán keresztül törölnie kell, csak hogy teljesen tiszta legyen a papír? A nő, bevallása szerint, általában több mint 50 percen keresztül törölgeti magát, de végül sosem érezi testét elég makulátlannak – és ez akkor is így van, ha nedves törlőkendőt és bidét is használ.
„Úgy érzem, a kakilással kapcsolatos szorongásom megkeseríti az életemet – írja. – Az első néhány törlés után a WC-papír egy (zsírkréta nyomára hasonlító) vékony barna csíkkal szennyeződik további 30 percen keresztül. Nem értem, hogy ez hogyan lehetséges egyáltalán.” A nő hozzátette, hogy amikor a bidét használja, akkor az a részfolyamat előbb 20 percet vesz el az életéből, ezután újra a nedves törlőkendő után nyúl, majd ismét megmosakszik vízzel, de még ezután is sárga foltokat talál az utolsó lépésben használt újabb nedves törlőkendőkön. A teljesség érdekében azt is megírta bejegyzésében, hogy
pszichiáterhez és pszichológushoz is jár problémájával
(melynek minden bizonnyal valamiféle kényszerességhez lehet köze), valamint gyógyszereket szed a mentális egészsége érdekében, hiszen már az öngyilkosság is megfordult a fejében székletürítési gondja miatt.
Néhány felhasználó persze jót nevetett az aggódó nő bejegyzésén, mások viszont hasznos tanácsokkal hozakodtak elő. „Úgy tűnik, hogy a medencefenék túlságosan feszült, a térdeidet fel kellene támasztanod közben, mintha guggolnál, és finoman fújd ki a levegőt, miközben nyomsz. De egy medencefenék-terapeuta is segíthetne” – írta egyikőjük.
„Esetleg jót tenne több rost az étrendedben.
Sok sikert!” – írta valaki más. „Nekem IBS-em (azaz irritábilis bél szindrómám) van, és általában 15 percet töltök a vécén, mert az »első hullám« után még nem végzek teljesen. Így előbb megnyugszom és várok, hogy nehogy túl korán töröljek. Észrevettem, hogy a rost- és gyümölcsfogyasztás növelése, valamint az, hogy csak reggel és este étkezem, drasztikusan csökkentette nálam a puffadást és azt, hogy naponta háromszor kelljen vécére mennem. Ráadásul nedves törlőkendők használata mellett, és a zsíros ételek kerülésével szintén kevesebb törlést igényel a dolog. Remélem, tudtam segíteni” – osztotta meg tapasztalatait egy segítőkész válaszadó.
Mit mond a tudomány a salakról?
A tudomány jelenlegi állása szerint végbélmirigy-fertőzés, végbéltályog vagy sipoly, bélszivárgás és aranyér is okozhat ehhez hasonló tüneteket, de az is meglehet, hogy egy teljesen ártalmatlan dolog áll a jelenség hátterében: például, hogy csak még nem fejeztük be teljesen a székletürítést, és (ahogyan az egyik felhasználó nevezte,) két „hullám” között törölgetünk.
„A székletürítés a szervezetünk mechanizmusa arra, hogy megszabaduljon az emésztésre alkalmatlan anyagoktól,
a normális székletürítés pedig napi háromtól heti háromszori alkalomig terjedhet”
– foglalta össze mondta Dr. Brett Mendel gasztroenterológus a Huffington Postnak nemrégiben. A széklettáblázat (Bristol Stool Chart) szerint ideálisnak számít a „repedéses kolbászszerű”, a „sima, puha kolbász vagy kígyószerű” típusú széklet. A székletürítésben bekövetkező változások az általános egészségi állapotról árulkodhatnak, így ha például krónikus székrekedéssel vagy hasmenéssel küzdünk, esetleg véres a székletünk, érdemes ezt azonnal jelezni az orvosunknak.
Amennyiben hasonló tüneteket tapasztalunk, mint a névtelen bejegyzés szerzője, esetleg fájdalmat okoz a székelés, vagy szűnni nem akaró hasmenéssel küzdünk, érdemes lehet előbb egy jobb, több rostot és folyadékot tartalmazó étrendet kipróbálnunk, többet mozognunk, valamint „megadni a módját” a napi ürítésnek, és kellő időt szánni erre a nagyon is fontos napirendi pontra. Amennyiben azonban ezen tanácsok megfogadása sem hoz jelentős változást,
mindenképpen forduljunk orvoshoz, hogy időben kiderülhessen, ha esetleg valami komolyabb baj áll a dolog hátterében.
A test tabui
Nem csak a salakanyag, a szellentés is tabutémának számít, noha a gázképződés, bár igen kínos helyzeteket okozhat, az emésztési folyamat természetes velejárója. „(A gázképződés) egy módja annak, hogy a szervezetünk mind a lenyelt levegőtől, mind az emésztetlen ételek erjesztett melléktermékeitől megszabaduljon” – mondta Dr. Mendel. A gázképződés mértéke egyénenként nagyon eltérő lehet: nagyban befolyásolhatja például az egyén étrendje, az aktivitási szintje, hogy szed-e gyógyszereket, és így tovább… És bár magas rosttartalmú étrenddel sokat tehetünk a bélrendszer és a mikrobiom jobb egészségéért, fontos, hogy észrevegyük, ha testünk esetleg túlzott gázképződéssel küzd.
Túlzott gázképződésről akkor beszélünk, ha valaki naponta 20-nál többször szellent (ezt visszatartani azonban egyáltalán nem ajánlott, hiszen ezzel további gondokat, például puffadást okozhatunk), és bár általában a már említett, magas rosttartalmú étrend okozza, néhány ritka esetben más problémára, például Crohn-betegségre is utalhat a többlet. „A puffadáshoz és hasi fájdalomhoz vezető túlzott gázképződés komoly egészségügyi állapotok jele lehet, amit ajánlott megbeszélni orvosunkkal” – mondta Mendel.
Kiemelt kép: Getty Images
