Az ember okozta szén-dioxid-kibocsátásból eredő globális felmelegedés miatt már évek óta kongatják a vészharangot a szakértők, idén júliusban pedig a Meteorológiai Világszervezet (WMO) hivatalosan is megerősítette, hogy az El Niño nevű időjárási jelenség visszatérése miatt még inkább van miért aggódnunk.
2023-ban világszerte rengeteg természeti katasztrófát okozott a szélsőséges időjárás, ilyen volt a hawaii tűzvész, de az is, hogy Velence csatornái kiszáradtak, valamint hogy áradások pusztítottak Szlovéniában, Grúziában és Olaszországban egyaránt. Finoman szólva rossz hír, hogy
a természeti katasztrófák sorozata minden bizonnyal télen is folytatódik majd:
a Nemzeti Óceán- és Légköri Hivatal (NOAA) közölte, hogy 95 százalékos esély van arra, hogy a mérsékelt vagy erős El Niño-szezon egészen 2024 februárjáig eltarthat – írja az Euronews Green.
Mit hoz a „kisfiú”, azaz El Niño ezen a télen?
Egy El Niño-esemény hossza általában 9–12 hónap közé tehető (egyes esetekben viszont akár évekig is fennmaradhat), és november–január között éri el csúcspontját. A jelenlegi El Niño a szakértők szerint a következő hónapokban erősödni fog, és majd csak jövő tavasszal ér véget.
A világ időjárási rendszereinek bonyolultsága miatt azonban nehéz megjósolni, hogy az El Niño hogyan befolyásolja majd Európa időjárását az év további részében: az, hogy milyen hatással lesz a csapadékmennyiségre, a szélerősségre, az átlaghőmérsékletre és más éghajlati tényezőkre, a kontinens különböző pontjain eltérő lehet. „Az El Niño-időszakot általában enyhe, csapadékos tél jellemzi november-decemberben, míg hidegebb és szárazabb télvég január-márciusban Észak-Európa nagy részén – mondja Adam Scaife professzor, a Met Office hosszú távú előrejelzésekért felelős vezetője a Euronews Greenek. – Dél-Európában összességében csapadékosabb körülményeket hozhat.” A szakember szerint azonban fontos megjegyezni, hogy mindez az El Niño számos esetének átlagából kikövetkeztethető valószínűsítés, azaz nem egy maximálisan megbízható előrejelzés azt illetően, hogy milyen telünk lesz idén. Mindenesetre sokaknak így is felcsillanhat a szeme annak hallatán, hogy végre ismét esélyünk lehet hóesésben karácsonyozni.
Nem csak az El Niño tombol
A professzor hangsúlyozza, hogy éghajlatunk telis-tele van meglepetésekkel. Soha nem kaphatjuk pontosan azt, amire számítunk, és az El Niño is csak egy az európai időjárást befolyásoló számos hatás közül. „A trópusi esőzések bolygóméretű hullámokat indítanak el, amelyek télen Európát is érintik. Ezek eredhetnek a trópusi Atlanti-óceánból, valamint a csendes-óceáni El Niñóból is” – magyarázza Scaife professzor.
Más időjárási hatások is megzavarhatják a tipikus El Niño-mintákat: a sztratoszféra – a légkör második rétege felfelé haladva – szintén fontos szerepet játszhat ebben. Néhány évente előfordul például, hogy ebben a légköri rétegben a szelek megszakadnak, ezt pedig gyakran hideghullám követi – függetlenül attól, hogy aktív-e éppen az El Niño.
Milyen időjárásra számíthatunk 2024-ben?
Az El Niño kezdeti hatásai általában néhány hónapos késéssel jelentkeznek, ami azt jelenti, hogy globálisan nagyjából mostanában fogjuk megérezni ezeket, viszont akár egy évig is eltarthatnak. Így nagy valószínűséggel állítható, hogy a jövő évünket ez a „kisfiú” fogja meghatározni. „Kínában például az El Niño után heves nyári monszunesőzésekre és áradásokra számíthatunk” – mondja Scaife professzor.
2024-ben a szokásosnál melegebb hőmérsékletre számíthatunk:
a meteorológusok úgy vélik, hogy a globális felmelegedés miatt egyébként is a jövő évünk lehet az eddigi legmelegebb. Félő, hogy a bolygó ekkor majd átlépheti a 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöbértéket is, ami visszafordíthatatlan következményekkel járhat: a gleccserek olvadása miatt megemelkedő tengervízszint hatalmas árvizeket okozhat Európában és Ázsiában.
Kiemelt kép: Getty Images
