Már aki: én például évtizedek óta rendületlenül vallom, hogy kevés jobb dolog van, mint egy ebéd utáni villámpihenés, mert tökéletesen tud regenerálni. Feltéve persze, hogy az ember figyel rá, ne zuhanjon túlságosan mély álomba. Az ugyanis tényleg nem kellemes, amikor másfél óra „röpke” pihenés után úgy kel fel, hogy azt sem tudja, fiú-e vagy lány, és fáradtabbnak érzi magát, mint amikor lepihent.

Akkor most hol az igazság? Jót tesz, ha délután megpihenünk kicsit, vagy épp ellenkezőleg, csak megzavarjuk vele alvásunk természetes ritmusát? Ahogy lenni szokott: mindkét álláspontban van valami. Az egészségre gyakorolt tagadhatatlan előnyök sokasága mellett van lehetséges hátrány is, de ha jól csináljuk, sokat profitálhatunk egy délutáni pihenésből. Sőt, nemcsak mi, de még munkáltatónk és akár családtagjaink is.

A délutáni „szunya” előnyei

A kutatások azt mutatják, hogy a szunyókálásnak számos egészségügyi előnye van, sőt olyan is, ami nemcsak az érintett emberre hat, de a vele együtt élőkre/dolgozókra is (már persze, ha megengedhetjük magunknak azt a luxust, hogy munkanap pihenjünk le).

• Egy rövid pihenés fokozhatja például a szellemi kapacitást, és növelheti a memória terjedelmét, valamint javíthatja az éberséget, a figyelmet és a reakcióidőt is.
• A gyorspihenés (angolul power nap) emellett a termelékenység és a kreativitás növekedésével is összefüggésbe hozható, ami különösen munkahelyünkön lehet hasznos. (Nem véletlen, hogy világszerte számos munkáltató hoz létre dolgozóinak pihenőszobákat.)
• Ráadásul úgy tűnik, hogy az agy a szundikálással töltött időt a nap folyamán összegyűjtött információk feldolgozására használja fel, ami a jelek szerint javítja a problémamegoldó és konfliktuskezelő képességet is. Egy kis tanulmány például kimutatta, hogy azok a kutatási alanyok, akik nap közben szunyókáltak kicsit, a nap végére kevésbé voltak frusztráltak, feszültek, ez pedig munkájukra és kollegiális kapcsolataikra is erősen kihatott.
• A szunyókálás még az új motoros készségek elsajátítását (például a felnőttkori zene-vagy sporttanulást) is segítheti: egy-egy ilyen tevékenység után pihenve a tanult mozdulatok az izommemóriában is elraktározódnak.
• A szunyókálás csökkentheti a stresszt is. Egy tanulmányban a körülbelül 20 perces szunyókálás javította a kutatási résztvevők általános hangulatát, kedélyállapotát, és jelentősen csökkentette stressz-szintjüket is. 
• A rövid szunyókálás a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkenésével is összefüggésbe hozható. Amikor a kelleténél többet vagyunk ébren, szervezetünkben olyan hormonális változások mennek végbe, amik kedvezőtlenül hatnak a keringési rendszer egészségére, a pihenés viszont segít ezeknek a hormonoknak a szintjét megregulázni.

Fotó: Canva

A délutáni szunyókálás hátrányai

Bár a fent felsorolt előnyök nagyon kecsegtetők, szintén kutatások utalnak arra is, hogy nem mindegy, mennyit alszunk. Úgy tűnik, hogy a szunyókálás áldásos hatásai csak akkor érvényesülnek, ha nem esünk túlzásokba.

• A 30 percnél hosszabb szunyókálással kapcsolatos egyik kellemetlen következmény az úgynevezett alvási inercia lehet. Ez az a kába és zavarodott állapot, amelyet akkor tapasztalunk, ha egy túl hosszúra nyúlt szendergésből próbálunk magunkhoz térni. Ez kóválygás néhány perctől akár fél óráig is ronthatja a kognitív funkcióinkat.
• A túl hosszúra nyúló, vagy késő délutáni szunyókálás megzavarhatja az éjszakai alvást, akár elalvási, akár éjszakai alvásmegmaradási nehézségek miatt. Az alvás-ébrenlét ciklus rendszeres megzavarása pedig hosszú távon általános alváshiányt eredményezhet, aminek számos negatív egészségügyi hatása lehet.
• Kutatások kimutatták azt is, hogy a 60 éves és idősebb korosztály esetében a hosszabb (30 percnél hosszabb) alvás növelheti a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának kockázatát.
• A kutatók megállapították továbbá, hogy a naponta több mint egy órát szundikáló idősebb felnőtteknél gyakoribb a megnövekedett vérnyomás, a magas vércukorszint, a derék körüli felesleges testzsír, valamint a kóros koleszterin- vagy trigliceridszint is. Utóbbit együttesen metabolikus szindrómának nevezik, és  az egész testet befolyásoló negatív következményei vannak.

Hogyan szunyókáljuk jól? 

Az előnyök maximalizálása és a kockázatok csökkentése érdekében az alábbiakat tehetjük:

• Fogjuk rövidre a szunyókálást, hogy elkerüljük az alvási tehetetlenséget és azt, hogy éjszaka nehezebben aludjunk el.
• Szundikáljunk inkább kora délután, mivel ez egybeesik az ebéd utáni energiaszint-csökkenéssel, és a szervezet természetes cirkadián ritmusára is rímel. Négy-hat órával az esti lefekvés ideális időpontja előtt mindenképpen keljünk fel.
• Teremtsünk a délutáni alváshoz is megfelelő környezetet: húzzuk el a függönyöket, zárjuk ki a zajokat.
• Ne vigyük túlzásba a koffeinfogyasztást, mert azzal megint csak szervezetünk természetes ritmusát borítjuk fel.

Amikor nem megy az esti elalvás

Akár azért, mert túlaludtad magad, akár azért, mert stresszes élethelyzetben vagy, esetleg nagy a meleg, vagy más diszkomfort érzeted van, sokszor előfordulhat, hogy este nehezen alszol el. Ez nemcsak kellemetlen, de hosszú távon idegőrlő, és egészségügyi következményei lehetnek. Arról, hogy mit tehetsz álmatlanság ellen, illetve milyen zenék segíthetnek, ha ilyesmivel küzdesz, korábban részletesen írtunk. 

Kiemelt kép: Getty Images