Hogy zuhany alatt mi helyes és mi nem, arról megoszlik a közvélemény. Egyesek szerint belefér, ha ekkor pisilünk, hiszen pillanatok alatt úgyis a lefolyóba kerül, a zuhany alatti narancsevés trendjéről pedig nehéz lenne megállapítani, hogy honnan is indulhatott eredetileg, mindenesetre Tiktok furcsa népe rajong érte. 

És ha már itt tartunk, kétféle ember létezik: az egyik a kézmosó felett, a másik pedig a zuhany alatt szeret hódolni a szájhigiéniának – ami annyira ártalmatlannak tűnik, hogy bele sem gondolunk, hibázhatunk-e egyik vagy másik szokással. A zuhany alatti fogmosás hívei szerint két legyet üthetünk egy csapásra, azaz nemcsak időhatékonyak, de víztakarékosak is lehetünk. A szakemberek viszont egészen más véleményen vannak. De mégis mi vele a baj?

Multitasking a fürdőszobában

Ugyan a zuhany alatt történő fogmosás elsőre takarékos megoldásnak tűnhet, a valóságban azonban közel sem olyan biztos, hogy hatékony módja a spórolásnak. Hiszen ha belegondolunk, igazából sokkal több vizet folyatunk el közben. Míg a kézmosó előtt állva előbb elzárjuk a csapot, addig a zuhanyfülkében eszünkbe sem jut – mert valljuk be, az ember zuhany alatt sokkal kényelmesebb és gyarlóbb, mint egyébként, pláne egy stresszes nap után.  

Kapcsolódó

5 fogászati tévhit, amit ideje elfelejteni

Rimóczi Ancsa

A fogorvosok azonban más miatt tartják igazán problémásnak. Persze az tény, hogy időtakarékosabb megoldás, de számoljunk vele, hogy sokkal több ártalomnak tesszük ki a szervezetünket. A nedves, párás zuhanyzók ugyanis ideális környezetet biztosítanak a baktériumok, a vírusok és gombák szaporodásához, nem beszélve arról, hogy nap mint nap családtagjaink is megfordulnak alatta (bár Mila Kunis és Ashton Kutcher esetében nem feltétlenül van így).  

Fotó: Getty Images

Normál esetben a fogkefe cseréjét nagyjából 8-12 hetente érdemes megejteni. A víz hőmérséklete zuhanyzás közben azonban lényegesen melegebb lehet, mint a kézmosónál, a hő, a gőz, a forró víz és a páratartalom pedig meggyengítik a sörtéket, magyarán rövid időn belül hatástalanná teszik azokat, még mielőtt cserére szorulnának – amit nem csak a fogaink egészsége, de a pénztárcánk is bánni fog. Emellett

ha ugyanazt a vízforrást használjuk fogmosáshoz, mint zuhanyzáskor, a testünk egyéb helyein, illetve a zuhanyrózsán lévő baktériumok könnyűszerrel átvándorolhatnak a kefére, a keféről pedig a szánkba

(magyarán keresztszennyeződünk), ami csúnya és kellemetlen fertőzéseket eredményezhet Payal Bhalla, a Quest Dental vezető fogorvosa szerint. 

Igazán nem akarunk szőrszálhasogatni, de ne felejtsük el a fogkrémet sem – ami nehezebben oldódik a tusfürdőnél és szappannál, vízzel keveredve pedig rendkívül csúszóssá válhat, ami az esések kockázatát is növeli. És ami fogkefével a szánkban olyan súlyos sérüléseket is okozhat, melyekbe nem szívesen gondolunk bele.

De ha ezzel sem tántoríthatnak el bennünket a kényelmes zuhany alatti szájápolástól, legalább arra legyen gondunk, hogy megfelelő helyen tartsuk a fogkefét. Tudvalevő ugyanis, hogy a mikroorganizmusok mozgékony kis élőlények, akik bizony ugrani is képesek. Az Amerikai Fogorvosok Szövetsége éppen ezért azt javasolja, hogy a fogkefét szabad levegőn, függőleges helyzetben érdemes tárolni, miután leöblítettük – a lehető legtávolabb a vécétől és zuhanyzótól, meggátolva ezzel a baktériumok szaporodását a sörtéken.

Kiemelt kép: Getty Images