Az egyre gyorsabb ütemben változó klíma a tavalyi aszály után idén nyáron sosem látott áradásokat hozott magával Európa szerte. Júliusban és augusztusban többek közt Németországban csapott le pusztító erejű, vasútvonalakat és reptereket is megrongáló vihar, augusztusban mi is részletesen írtunk arról, milyen óriási pusztítást végzett az elmúlt évszázadok legnagyobb árvize Szlovéniában. Az itt rövid idő alatt lehulló, kritikus mennyiségű eső a völgyekbe zúdulva villámárvizeteket hozott létre: épületeket és építményeket sodort magával, és több emberéletet is követelt.
A napokban aztán Görögországban, Törökországban és Bulgáriában pusztítottak soha nem látott hevességű viharok és áradások, a romok eltarkítása mellett a humanitárius segítségnyújtás is óriási emberi erőfeszítést, és hatalmas anyagi ráfordítást igényel az érintett országokban, amelyekhez – szemben a híradásokban korábban látott távoli vidékekkel – nyaralásaink kapcsán sokaknak itthon is érzelmi kapcsolódásuk van.
Görögország
Görögországban szeptember elején a szélsőséges esőzések gyilkos erejű folyamokat hoztak létre, épületeket és hidakat romboltak le, és egész települések kerültek víz alá. A helyi katasztrófavédelem szerint a rekordmennyiségű eső, és az annak nyomán kialakult áradás már 10 halálos áldozatot követelt, több eltűnt személyt jelenleg is keresnek, és több mint 800 embert mentettek ki otthonaikból az elmúlt napokban. Pavlos Marinakis kormányszóvivő a „Görögországban valaha volt legsúlyosabb áradásos eseményének” nevezte az elmúlt napok tragikus eseményeit. Az esőzések miatt megrongált és beszakadt utak miatt Görögország több régiójában is megtiltották a közlekedést, egyes települések pedig még most is megközelíthetetlenek, ezeken a területeken emberek maradtak áram és élelem nélkül. A helyzetet súlyosbítja, hogy a déli árvizeket északon hatalmas erdőtűz követte, miközben az ország pedig történetének legmelegebb nyarát is nyögi. Tudósok szerint Görögország az éghajlatváltozás frontvonalában van, ezért a szokatlan időjárási események egyre gyakoribbá válhatnak majd ebben a régióban.
Törökország
A 2023. februárjában földrengéssel is sújtott Törökország északnyugati, Bulgáriával határos területein a hónap elején szintén pusztító erejű villámárvizek csaptak le. Szeptember ötödikén kevesebb mint hat óra alatt annyi csapadék zúdult Törökország legnagyobb városára, Isztambulra, ami egyébként egy hónapban esik, a viharok több száz lakást és munkahelyet öntöttek el több városrészben: az isztambuli kormányzó hivatala szerint a megáradt árvíz több mint 1750 otthont és üzletet érintett a városban. Isztambulból megrázó erejű képek járták be a világsajtót: a nagyvárosban a saras víz az utcákon hömpölygött, elmosta az autókat és csapdába ejtette az embereket otthonaikban és a legkülönfélébb középületekben. Több ember meghalt, az áradásokhoz kapcsolódó balesetekben több tucatnyian megsérültek, emberek ezreinek otthona vált lakhatatlanná és több műemléki védettséget élvező épületben is súlyos károk keletkeztek.
Bulgária
Bulgáriában is vihar okozott áradásokat az ország déli fekete-tengeri partvidékén. Beszámolók szerint a hónap elején az ország egy tengerparti régiójában 20 órán keresztül szakadatlanul zuhogott az eső, miközben viharos erejű szél is fújt, e kettő egymásra hatása óriási károkat okozott. Az országból érkezett videófelvételeken látható volt, amin a villámárvíz a tengerbe sodort személygépkocsikat és lakókocsikat, hidat döntött le a déli üdülőváros, Tsarevo közelében, ahol a hatóságok szükségállapotot is hirdettek. A régió legtöbb folyója kilépett a medréből, és több híd is megsemmisült, ami komoly közlekedési problémákat okozott. Zaritsa Dinkova idegenforgalmi miniszter elmondta, hogy a katasztrófa mintegy 4000 embert érintett Bulgária déli fekete-tengeri partvidékén. Az esőzések és áradások Bulgáriában sem „csak” természeti katasztrófát, de humanitárius válságot is okoztak, rengeteg embernek kellett elhagynia otthonát.
A híreket olvasva – a sokk és a katasztrófával sújtott területeken élők iránti aggodalom után – a legtöbbünket elöntő érzés a félelem: a katasztrófák többé nem csak távoli helyeket érintenek. Ránk vajon mikor fog sor kerülni?
Míg jó 20-30 évvel ezelőtt a pusztító erejű áradásokról, erdőtüzekről érkező híradások többnyire a világ másik felének nehézségeiről számoltak be, mára lehetetlen nem érezni, hogy az sokféle időjárási szélsőség egyre közelebb ér hozzánk, hiszen Európát is korábban soha nem látott mértékben tanítja móresre a természet.
Kapcsolódó
Tényleg fehér karácsonyunk lehet idén?
A tavalyi aszályos év után idén rengeteg eső esett, és augusztusban komoly árhullám okozott súlyos problémákat, majd vonult le (szerencsére viszonylag békésen) Magyarországon is. De árvíz csak egy dolog. Annak, hogy komoly átalakulás kellős közepén vagyunk, egy sor más éghajlati anomália (extrém hideg és meleghullámok, szárazság, erdőtűz és aszály) adja tagadhatatlan jelét, és
így vagy úgy, de a Föld minden egyes pontján érezzük a hatást.
Más, máskor és máshogy, vagy egyáltalán nem terem meg idehaza, az élelmiszerek ára és a nyári áramfogyasztás az egekben, és ezek még csak az életünket közvetlenül nem fenyegető változások. Ilyenekből és ennél súlyosabból is egyre több lesz a jövőben. Kutatók eközben nem győzik hangsúlyozni, hogy milyen óriási hatással volt az elmúlt évszázadok emberi tevékenysége a Föld klímájára, továbbá, hogy ami a cselekvést illeti, a 24. órában vagyunk, és hogy eredményt elérni csak összefogással lehet.
Felelősségvállalás
Nem véletlen, hogy a cikkben felsorolt áradásokkal egy időben, szeptember első hetében, Nairobiban megtartott, kílimaváltozással kapcsolatos konferencián a közös és igazságos teherviselés kérdése is a középpontban volt. Nemcsak azért, mert a változás mára a világ minden szegletében érzékelhető, de azért is, mert a dolog sajnos nagyon nem igazságos.
Míg ugyanis például Európában főleg az utóbbi években lettek a hétköznapi ember számára is kézzelfoghatók az éghajlatváltozás következményei, Afrikában jóval hosszabb ideje, és jóval szélsőségesebb mértékben érezhetők annak ellenére, hogy a fekete kontinens szén-dioxid kibocsátása jóval szerényebb, mint a fejlett országoké, azaz annak dacára szenvednek jobban a klímaváltozás következményeitől az itt élők, hogy az azt okozó kibocsátással kapcsolatos előnyökből (modernizáció, jó életszínvonal) szinte egyáltalán nem részesülnek. És miközben a klímakatasztrófa jelenleg ezt a térséget sújtja világszerte a legjobban, Afrika jelenleg csak mintegy 10 százaléknyi összeget használ fel a világszinten klímavédelemre felhasználható és felhasználandó összegből. A helyzet megoldására afrikai vezetők olyan új környezetvédelmi adók bevezetését sürgetik, melyek segítségével a nagyobb üvegházhatású gáz-kibocsátással rendelkező fejlett országok a környezetvédelemre fordítható extra adót legyenek kötelesek fizetni.
Úgy tűnik, egyre közelebb van az az idő, amikor a saját bőrünkön is, az eddiginél fájdalmasabban érezhetjük a klímaváltozás hatásait, és az is, amikor nekünk is ideje lesz nagyobb erkölcsi és anyagi felelősséget vállalnunk tetteinkért és saját jövőnkért. A most már Európában is egyre gyakoribb tragikus események remélhetően a korábbinál aktívabb cselekvésre szólítanak bennünket és más, a világ szerencsésebb felén élőket is.
Kiemelt kép: Szeptember 9-i légifelvétel Pineiada városáról, ahol a heves esőzések okozta áradások elöntötték a települést. (Fotó: Athanasios Kaliakoudas/Anadolu Agency via Getty Images)
