A másik nővér (The Good Nurse) című életrajzi krimi a Dahmer-gyilkosságokat bemutató sorozathoz hasonlóan kiemelkedik a szokványos true crime feldolgozásokból, mivel Charles Graeber 2013-as könyvét alapul véve nem a sorozatgyilkos személyét, hanem esendő munkatársát helyezi fókuszba, a kórház falai között az ő szemszögéből éljük át a kiszolgáltatottságot. Charles Cullen számára, aki ápolóként mérgezte meg betegeit, ez már a kilencedik egészségügyi intézmény volt, ahol titokban és büntetlenül folytathatta ámokfutását, a felelősséggel kapcsolatos aggályok miatt a kórházak ugyanis nem voltak hajlandók lépéseket tenni ellene, ahogy az éjszakai műszakot vállaló ápolókból is nagy volt a hiány.
A súlyos szívbeteg Amy Loughren – őt Jessica Chastain formálja meg a Netflix 2022-es bűnügyi filmdrámájában – az Eddie Redmayne által alakított Charles mellett dolgozott az intenzíven, és egy alkalommal bedrótozva találkozott kollégájával, hogy segítsen a nyomozásban. Az eljárás kockázatos volt, mivel Loughren épp akkor kapott új pacemakert, ám a rendőrség hiába győzködte, ő minden áron ragaszkodott az igazsághoz, a találkozókon készített felvételekkel pedig megszerezhették Charles beismerő vallomását. A férfi 40 gyilkosságot vállalt magára, ám a rendőrséggel, pszichiáterekkel és újságírókkal folytatott beszélgetések arra utalnak, hogy sokkal több, akár négyszáz áldozata is lehetett.
Anyja halála örökké kísértette
Charles Cullen hányattatott gyermekkora több szempontból is megfelelt a sorozatgyilkosok archetípusának. Nyolc testvérével nevelkedett egy munkásosztálybeli katolikus családban, apját hamar, mindössze héthónapos korában veszítette el, de nem ez volt az egyetlen tragédia, mely miatt később nyomorúságos időszakként írta le korai éveit. Gyermekként iskolatársai és testvérei folyamatosan bántalmazták, és
mindössze kilenc éves volt, amikor először tett öngyilkossági kísérletet – az iskolai kémiaszertár készletéből ivott vegyszereket.
Charles édesanyja 1977. december 6-án halálos autóbalesetet szenvedett, ám az akkor 17 éves fiút nem értesítette a kórház időben a haláláról, és elhamvasztották a holtesttét ahelyett, hogy visszaküldték volna. A trauma után Charles Cullen az Egyesült Államok haditengerészetéhez szegődött, ahol a tengeralattjáró-legénység pszichológiai vizsgálatát is kiválóan teljesítette, olyannyira, hogy a USS Woodrow Wilson hajón tiszti rangig emelkedett. Az üzemeltető csapat legénysége gyakran zaklatta és kiközösítette, melyhez hozzájárult az a különös eset is, amikor egy alkalommal sebészi maszkban és kesztyűben találtak rá a rakétavezérlőknél.
A megmagyarázhatatlan incidens után áthelyezték, ám többször is öngyilkosságot kísérelt meg, így ideje nagy részét a haditengerészet pszichiátriai osztályán töltötte 1984-es elbocsátásáig. Ekkor iratkozott be a Mountainside Medical Center ápolói képzésére – a tény, hogy osztályelsőként végzett, sok mindent megmagyaráz későbbi módszereit illetően, melyeket kivétel nélkül az egészségügy hiányosságait kihasználva valósított meg.
A másik nővér című filmben nyújtott alakításáért Eddie Redmayne-t Golden Globe, BAFTA és Screen Actors Guild díjra is jelölték (Fotó: IMDb)
Sorozatgyilkos az intenzíven
A főként digoxinnal, inzulinnal és epinefrinnel végzett túladagolásokat a Cooperman Barnabas Medical Center égési osztályán kezdte. 1988. június 11-én intravénásan halálos dózist adott egy betegnek, melyet később beismert, továbbá egy AIDS-ben szenvedő ember haláláért is felelősnek vallotta magát. Mire 1992-re elhagyta a kórházat, már felesége, Adrianne Baum számára is világossá vált, férje viselkedésében szokatlan minták ismétlődnek: kutyájukkal erőszakosan bánt, és veszélyeztette két gyermeküket is, elégette a könyveiket, de volt, hogy öngyújtófolyadékot kevert ismerőseik italaiba. Adrianne távoltartási végzést adott be ellene – később a válókeresetet is benyújtotta, Charles a magas tartási díjra fogta, hogy nem hagyhatott fel a kórházi munkájával –, ám ez nem tartotta vissza attól, hogy titokban tovább folytassa gyilkossági sorozatait.
Időközben háromszor kísérelt meg öngyilkosságot, és pszichiátriai intézményben is kezelték depresszióval, ennek ellenére a sokasodó kórházi merényletek miatt végzett hazugságvizsgálatokon minden alkalommal átment. Volt, ahonnan gyenge teljesítménye miatt elbocsátották – már amikor nem fecskendőkkel a kezében találtak rá a betegszobákban –, máshol ő maga kért kezelést elhatalmasodó problémái miatt, de gyakran vádolták, amiért nem tervezett időpontokban adott be gyógyszereket olyan betegeknek, akik más ápolókhoz tartoztak.
A Liberty Kórházban egy másik nővért okoltak, miután Cullen az egyik beteg halálát okozta, ám az intézmények sosem találtak egyértelműen rá utaló bizonyítékokat, és mentális problémái ellenére is folyamatosan felvételt nyert az osztályokra az ápolóhiányra hivatkozva.
Kezére játszott az a hiányosság is, hogy ekkor még nem épült ki a jelzőrendszer a pszichológiai nehézségekkel küzdő ápolók azonosítására, ahogy a kórházak sem szívesen tettek jogi lépéseket, mivel könnyen felelősségre vonhatták őket. Charles Cullenről konkrét bizonyítékok és előélete ismeretének hiányában senki sem gyanította, hogy betegeket gyilkol, mígnem egy alkalommal a St. Luke’s Hospital dolgozója gyógyszeres fiolákat nem talált egy szemeteskukában – gyanújukkal, miszerint Charles kábítószert használ a betegek megölésére a kerületi ügyészhez fordultak.
Szívbeteg kollégája leplezte le
2003-as letartóztatásakor már a Somerset Medical Center intenzív osztályán dolgozott New Jerseyben, állítása szerint az ott töltött két év alatt senkit sem bántott, de az erre az időszakra vonatkozó kórházi jelentések titokzatos módon megsemmisültek. Amy Loughren éjszakai műszakban dolgozott együtt a kezdetben barátjának tekintett férfival. A kétgyermekes, egyedülálló anya bizalmába fogadta, miután megígérte neki, Charles titokban tartja súlyos szívproblémáit munkáltatójuk előtt. A nő azonban hamar gyanút fogott: Charles rendszeresen tartózkodott olyan betegek szobáiban, akik nem hozzá voltak beosztva, a gyógyszerkiadó szekrényei azt mutatták, fel nem írt készítményeket vált ki a pácienseknek, és a rendelések között is jó néhány törölt kérelem szerepelt.
Mikorra Amy Loughrent felkeresték a nyomozók, a nő számára már nyilvánvaló volt, Cullen mérgezi a kórházi betegeket. Saját felelősségére titokban részt vett a férfi ellen folytatott nyomozásban, melynek eredményeképp Cullent 29 gyilkosságért letartóztatták, de beismerő vallomásában felfedte, 16 éves működése alatt megközelítőleg 40 kórházi beteggel végzett, köztük olyanokkal is, akiknek jó esélyük volt a felépülésre. Foglalkoztatási előzményeinek vizsgálata során feltárták a múltbéli gyanús eseteket, melyek hallatán Loughren csak nehezen tudta feldolgozni a tényt, barátja valójában végig hidegvérű sorozatgyilkos volt, nem kegyelemből követte el a rábizonyított merényleteket. 2004 áprilisában a New Jersey-i bíróságon ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre, s bár bizonygatta, a gyilkosságokat depressziós rohamai hatása alatt vitte véghez, az ügyészek döntése értelmében csak 397 év múlva nyújthatna be kegyelmi kérvényt.
Kiemelt kép: Getty Images, Netflix/nőklapja.hu
