Tanulmányok szerint a sportokban elérhető csúcsteljesítmény jellemzően 20-35 éves kor között datálható. Kétségtelen, hogy az idő múlásával változik a test, és van az a pont, amikor a másképp kezd működni, mint ahogyan addig megszokhattuk. A pluszkilókat például már nehezebb leadni, egyre többször sajognak a végtagjaink és az ízületeink, ami a mozgásunkra is hatással lehet.
De szerencsére ez nem jelenti azt, hogy megálljt kell parancsolni az életnek. Sokan tévesen gondolják, hogy a sérülések elkerülése érdekében az a legbiztosabb, ha visszaveszünk a fizikai aktivitásból. Pedig tulajdonképpen a mozgás az egészséges és kiegyensúlyozott öregedés kulcsa, hiszen testünk funkcióira még legalább 30-40 évig szükségünk lehet – elég csak vetnünk egy pillantást Madonna Buderre, aki 90 évesen sem félt triatlonversenyeken teljesíteni. Vele kapcsolatban különösen érdekes, hogy élete során eddig összesen több mint 325 versenyen indult, ami annak fényében nagy szó, hogy az intenzív sportolást és a versenyzést csak 48 évesen kezdte el, a triatlonba pedig 52 éves korában szeretett bele – írtuk korábbi cikkünkben. Magyarán tehát sosincs késő elkezdeni.
Kitűnő élettani hatások
Amellett, hogy ingyen végezhetjük, a futásnak rengeteg előnye van – különösen, ami a mentális egészségünket illeti. Egyrészt növeli az önbizalmat, jó hatással van a koncentrációképességre, és kitűnő lehetőség egy kis szocializációra. Másrészt leszámol a szorongással, hatékony stresszlevezető mozgásforma, enyhíti a depresszió tüneteit, és persze bizonyos betegségek kialakulásának kockázatát is képes csökkenteni. Az életkor előrehaladtával természetesen lelassulunk, de a mozgás 50 éves kor után is segíthet kordában tartani a testsúlyunkat, illetve felpörgetni az anyagcserénket.
Fotó: Getty Images
Viszont tudjuk, nem mindenki szeret futni, kocogni, és ez teljesen rendben is van. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy mi lenne az egészségi állapotunknak megfelelő sport, kérjünk szakorvosi segítséget, de szerencsére rengeteg mozgásforma közül szemezgethetünk az interneten is, a futás előnyeit pedig biciklizéssel, túrázással, rendszeres gyaloglással és erőnléti edzésekkel is kiválthatjuk. De ha valami újdonságra vágysz, és a futás is megfordult már a fejedben, talán érdemes lehet kipróbálnod az alábbi szempontok figyelembevételével. Futni 50 éves kor felett sem lehetetlen – lássuk, milyen előnyei lehetnek!
Védi a tüdőt, a szívet és az érrendszert
Bár nem a futás az egyetlen mozgásforma, ami fokozza a tüdő, a szív és az érrendszer egészségét, mindenesetre kétségtelen, hogy ez az egyik fő előnye. A Journal of American College Of Cardiology tanulmánya szerint a futás 45%-kal csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás kockázatát, ami a vérnyomás javulásának köszönhető. A futás ugyanis teljes súlyterheléssel járó tevékenység, ami minden testrészünket mozgásban tartja. Idővel az effajta terhelés erősebbé teszi a szívet, növeli az izmokba juttatható oxigén mennyiségét,
elősegíti a kiegyensúlyozott öregedést, és számos krónikus betegség, például a magas vérnyomás, stroke és cukorbetegség kialakulásának kockázatát csökkenti.
Fejleszti az állóképességet és rugalmasságot
A futás és kocogás megemeli a pulzusszámot és javítja a vérkeringést. Ha a véráramlás erős, több oxigént szállít az agyba, az izmokba és a szervekbe – ami leszámol az egyébként olyan hétköznapi, mindennapi tevékenységeket lassító tünetekkel, mint például a fáradtság és a légszomj.
Növeli a csontsűrűséget
Minden egyes alkalommal, amikor futás közben a láb a földhöz ér, a test érzékeli a terhelést, és reagál rá – magyarán nemcsak az izmokat, de a csontokat is edzi, hogy azok ellenállóbbá váljanak.
Ez különösen a menopauza idején fontos, mivel a hormonális változások az izomtömegre és a csontsűrűségre is hatással lehetnek.
Az ösztrogénszint csökkenésével pedig a csontvesztés élettani folyamata is fokozódhat – többek között ez az egyik fő oka annak, hogy nők esetében sokkal magasabb a csontritkulás és a csonttörések kockázata. A sűrűbb csont pedig kevésbé törékeny, és különösen a futás lehet ebben segítségünkre, amit ha megfontoltan, okosan és mértékkel végzünk, a csontritkulás kockázatát is csökkentheti idővel.
És ha már menopauza…
Kapcsolódó
Lubics Szilvia 10 tippje kezdő futóknak
A Rush University Medical Center kutatásai szerint számos oka van annak, hogy a futás segíthet enyhíteni az éjszakai hőhullámokat, az álmatlanságot és a hormonális súlygyarapodást. Ahogyan feljebb is írtuk, a saját súllyal végzett terheléssel járó tevékenységek kellőképp fárasztják a testet és a szervezetet, ami elősegíti, hogy kellemesen teljenek az éjszakák menopauza idején is. Persze a futás sem lehet mindenre gyógyír, és lesznek olyan napok, amikor nem tudsz, vagy nem is akarsz futócipőre gondolni – de ezzel nincs is semmi baj. Figyeld a tested jelzéseit, és ha egy séta esne igazán jól, esetleg egy kis kertészkedés a szabadban, ne gyötörd magad.
Tedd azt, ami tényleg feltölt, és amire igazán szükséged van.
Csökkenti a rák kockázatát
Tanulmányok szerint a futás, a kocogás, illetve a rendszeres gyaloglás nagymértékben csökkentheti a rák kockázatát. Ami a daganatos megbetegedéseket illeti, sajnos sosem lehet biztosat állítani, tekintve, hogy számos tényező előidézheti. Mindenesetre az Alberta Cancer Board által végzett átfogó tanulmányok némi bizakodásra adhatnak okot, miszerint a fizikai aktivitás bármely formája segíthet csökkenteni a hólyag-, mell-, méhnyálkahártya-, gyomor- és vastagbélrák kockázatát, illetve kevesebb rákos megbetegedést regisztrálnak azok körében, akik rendszeresen sportolnak valamit, legyen az futás vagy kerékpározás.
Persze mindemellett elengedhetetlen a kiegyensúlyozott táplálkozás, illetve a testmozgás megfelelő mennyisége, hogy elegendő pihenést és regenerálódást biztosíthassunk a testünknek és a szervezetünknek. Nem számít, hogy milyen mozgásforma mellett tesszük le a voksunkat, hiszen ha picit is tudatosabban élünk, évekkel növelhetjük az élettartamunkat – valahogy így.
Így kezdd el, ha 50 fölött vágnál bele a futásba
- Ahogyan feljebb is írtuk, első lépésként érdemes kikérnünk a háziorvos tanácsát. Konzultálj a terveidről, hogy kizárhass minden kockázati tényezőt, illetve megbizonyosodj arról, hogy tényleg ez a legmegfelelőbb mozgásforma számodra.
- Építsd be fokozatosan az életedbe, és nyugi, nem kell maratoni távokat lefutnod ahhoz, hogy érezhesd az előnyeit, hiszen a fókusz az egészségmegőrzésen, nem pedig a teljesítményen van. A legtöbb kezdő eleinte hosszabb gyaloglással indít. A legjobb, ha kétpercenként váltogatod a kocogást és a gyaloglást, és ha gyakorlottabbnak érzed magad, fokozatosan növelheted a távot is. Ne feledd: a hangsúly a minőségen van, nem pedig a mennyiségen. Ahhoz, hogy a szervezet megfelelően alkalmazkodjon a mozgáshoz, bőven elég, ha csak 2-3 naponta bújsz futócipőbe. Hogy mennyi ideig érdemes futni, és meddig számít egészségesnek, egyénenként változhat – a lényeg az, hogy a lehetőségeidhez mérten jól érezd magad.
- A futócipő nem úri bolondság, és tényleg érdemes komolyan venni, sportolás közben ugyanis nagy segítség, ha támaszt nyújt a bokának. A nem megfelelő lábbeli megzavarhatja a futás élményét, és ha nem ad megfelelő tartást a lábnak, árt a gerincnek és az ízületeknek, sőt, még balesetveszélyes is lehet. De nem kell megrémülni, nem feltétlenül szükséges prémium márkát választanunk ahhoz, hogy célt érjünk vele. Hogy kinek mi a jó, szintén egyénenként változhat – ehhez érdemes kikérnünk az eladók segítségét a sportboltokban.
- A bemelegítés kulcsfontosságú – különösen 50 felett –, bármilyen sportot is végzünk. Bátran használj bemelegítőkrémet, és alaposan mozgasd át az izmaidat és végtagjaidat edzés előtt és után (kar-és láblendítés előre, hátra, illetve oldalra, és ne feledkezz meg a csípő- és bokakörzésről sem).
- Ne felejts el enni! Ha nem szeretnél rosszul lenni, 45 percnél tovább soha ne fuss éhgyomorra, ha pedig 60 percnél is tovább tervezel edzeni, mindenképp fogyassz utána kellő mennyiségű fehérjét és szénhidrátot.
Kiemelt kép: Getty Images
