Szeptember 8-án számolt be a Financial Times a JP Morgan amerikai bank elemzéséről, amelyben a pénzintézet azt sugallta, hogy rábukkantak egy biztonsági résre a Spotify alkalmazásban. Állításuk szerint, ha valaki feltölt egy 30 másodperces hanganyagot a népszerű svéd zenelejátszó applikációba, majd azt (egy programmal) folyamatosan, 0-24-ben hallgatja, akkor azzal mindegy 1200 dollárra (kb. 430 ezer Ft-ra) tehet szert havonta a jogdíjakból.
Sajnos ez úgy tűnik, túl szép, hogy igaz legyen, legalábbis a Spotify elnöke, Daniel Ek ezt állítja – írja a Sky News. A zenelejátszó applikáció vezetője az X-en (korábbi nevén Twitter) posztban ezt írta: „Ha ez igaz lenne, a saját lejátszási listám csak a »Daniel 30 másodperces dalai« lenne ismétlésben!” Ezzel utalt arra, hogy
ha valóban ilyen egyszerű lenne pénzhez jutni, akkor ő maga is a saját félperces „zenéjét” hallgatná non-stop.
„De komolyan, a mi jogdíjrendszerünk nem egészen így működik” – tette hozzá az igazgató.
Sajnos úgy tűnik, téves riasztás volt a 30 másodperces trükk (Fotó: Getty Images)
Honlapja szerint a Spotify kétféle jogdíjat fizet: felvételi és kiadói jogdíjat. „Azzal ellentétben, amit esetleg hallottál, a Spotify nem a lejátszásonkénti vagy streamenkénti arány szerint fizeti a művészeknek a jogdíjakat – áll a közleményükben. – A művészek által kapott jogdíjfizetések a zenéjük streamelésének módja vagy a lemezkiadókkal vagy forgalmazókkal kötött megállapodásoktól függően változhatnak. Sok esetben a jogdíjak kifizetése havonta egyszer történik, de hogy pontosan mikor és mennyit kapnak a művészek, az az egyéni megállapodásuktól függ” – pontosítottak.
A JP Morgan szakértőinek szándéka azonban nem az volt, hogy az átlagembereket erre a trükkre biztassák, sokkal inkább az AI (artificial intelligence, azaz mesterséges intelligencia) elterjedése miatti aggodalmuk vezérelte azt, hogy nyilvánosságra hozzák ezt az észrevételüket. A zenemegosztó felületeket – mint amilyen a Spotify és a Deezer – szerették volna figyelmeztetni arra, hogy ha nem változtatnak a streamelési stratégiájukon, akkor hamarosan rengeteg mesterséges intelligencia által generált értelmetlen és értéktelen „tartalom” kerülhet fel rájuk, amik után ugyanúgy kell jogdíjat fizetniük, mintha bármilyen elismert művész alkotása volna.
Mit hoz a mesterséges intelligencia?
Az AI elterjedése számos területen okozott aggodalmat, és a legfélelmetesebb, hogy nem igazán tudjuk, mit is fog okozni hosszú távon az életünkben. Bár kétségkívül van érdekes és hasznos oldala is (mint például mesét olvashat a gyerekeknek, megmutatja, hogyan is néznek ki szerinte az átlagos szerelmespárok a világ körül), ebben a cikkünkben azt vettük sorra, hogy melyek azok a munkahelyek, amik megszűnhetnek miatta, melyik az a három, amit viszont nem, míg ebben a másik anyagunkban azt boncolgattuk, hogy vajon hogyan tudja ellopni a jelszavainkat ez a technológia.
Kiemelt kép: Getty Images / Canva
