A létező, vagy inkább nem létező emlékek furcsa játékot űzhetnek elménkkel. Vegyük csak példának a déjà vu (szó szerinti jelentése: már láttam) érzését, amikor úgy tűnik, egy esemény már megtörtént velünk, pedig jól tudjuk, hogy ez a valóságban nem lehetséges, hiszen nincsenek konkrét emlékképeink. Az ismétlések vagy újrajátszások a múlt kísérteties, bizonytalan érzését hagyják bennünk, főleg, mivel a mai napig nincs egyértelmű magyarázat rá, milyen folyamatok zajlanak ilyenkor az agyban.
A legtöbb elmélet szerint a déjà vu akkor következik be, amikor az agyunk két különböző eseményt vagy információt tévesen dolgoz fel, a jelenlegi helyzet pedig hasonlít valamilyen korábban átélt élményünkre. Ez egyfajta tényellenőrzésnek is betudható a memóriánk részéről, míg a másik népszerű elmélet szerint az agyunk egy adott helyzetet vagy környezetet korábban már rövid ideig tapasztalt, de nem tudatosított, ez pedig egyfajta ismerős érzést kelt, ha hasonló helyzetbe kerülünk. Egy friss tanulmány a jelenség mögött meghúzódó mechanizmust vizsgálta, és arra jutott, hogy a déjà vu nem az egyetlen szokatlan dolog, mely révén agyunk megtréfál bennünket, sőt, ellentéte, az úgynevezett jamais vu (vagyis sohasem látott) még hátborzongatóbb.
Írd le harmincszor, hogy ajtó
Amikor valami, amiről tudjuk, hogy ismerős számunkra, egyszeriben irreálisnak vagy újszerűnek tűnik, akkor mi is jamais vu-t élünk épp át. Ez gyakran esik meg például utazás közben, ilyenkor
olyan környezetben találjuk magunkat, amit korábban már jól ismertünk, de valamiért úgy érezzük, mintha először lennénk ott.
Ez a zenészekkel isgyakran megesik – a művészek ekkor pillanatnyilag elveszítik a fonalat egy ismerős zenei részben vagy szövegben. Mindannyian átéltük már, és annak ellenére, hogy a szokott helyre mentünk, mégis megzavarodtunk, vagy új szemmel láttuk az adott helyszínt. Ám akkor is ez történik, ha vizsgán a papírra vetett szó elolvasva hirtelen furcsának tűnik és elbizonytalanodunk, mintha nem lenne a kifejezés nyelvtanilag helyes.
Fotó: Getty Images
A kutatók azonban, ahogy a déjà vu, úgy a jamais vu esetében sem tudják biztosra, milyen agyi folyamatok állnak a háttérben, ezért az említett tanulmány részeként 94 egyetemi hallgatót vontak be első kísérletükbe, hogy feltárják, ha az alanyok ugyanazt a szót ismételgetik egymás után, egy idő után vajon értelmetlenné válik-e számukra. Tizenkét különböző szóval kísérleteztek az olyan hétköznapi kifejezésekkel kezdve, mint az ajtó, az olyan bonyolultabb példákig, mint például a sárdagasztás, melyeket a lehető leggyorsabban le kellett másolniuk egymás után. Csupán akkor állhattak meg, ha különös, megmagyarázhatatlan érzés kerítette őket hatalmába, és 70%-uk így is tett, az elmondottak alapján pedig a kutatók jamais vu-ként definiálták az egyetemisták tapasztalását, ami átlagosan 33 ismétlés után következett be a jellemzően ismerős szavaknál.
Több mint 100 éve ismerjük már
Bár keveset tudunk róla – és az egyetemistákkal dolgozó kutatóknak is 15 évébe telt a tudományos munka – a jelenségről Margaret Floy Washburn, a 20. század egyik vezető amerikai pszichológusa is értekezett már 1907-ben. Kísérletét egyik tanítványával végezte, az eredmények pedig kimutatták, a három percnél tovább bámult szavak elveszítik úgynevezett asszociatív erejüket, vagyis furcsák, értelmezhetetlenek lesznek. E mögött általában egyfajta kognitív disszonancia áll, amikor az emberi elme nem tudja összeegyeztetni az aktuális észlelést az előző ismerettel vagy emlékkel, de lehet az oka ideiglenes figyelemzavar is, ám minden esetben azt jelzi, hogy valami túl automatikussá, túlságosan ismétlődővé vált.
Agyunk a nyugtalanító jamais vu jelenséggel a valótlan felismerésében, ellenőrzésében segít, továbbá abban, hogy kiszabaduljunk a monoton feldolgozásból. Kognitív rendszereinknek rugalmasnak kell maradniuk, lehetővé téve, hogy oda irányítsuk figyelmünket, ahol éppen szükség van rá ahelyett, hogy elvesznénk az ismétlődő feladatokban.
Ha olvasnál még az emberi elmét érintő témákban, és arra is nyitott vagy, hogy próbára tedd a kis szürke agysejteket, akkor válaszold meg azt a két kérdést, mely megmutatja, mennyire vagy intelligens.
Kiemelt kép: Getty Images
