Meglepő helyen bukkant fel egy új vírus

Tudósok egy teljesen új típusú vírust találtak 8,9 kilométerrel a tengerszint alatt.

Az ember hajlamos azt hinni, hogy nemcsak leigázta, de teljesen meg is ismerte a bolygót. Ma gyakorlatilag Földünk minden szegletébe el tudunk jutni, lebukunk a víz alá, a levegőt is képesek vagyunk szelni, azt gondolnánk, nincs olyan sarok, amit ne ismernénk még jól. Pedig dehogyis nincs. A mélytengerek élővilágával kapcsolatban például még mindig csak tapogatózunk. Nehezen megközelíthető, sötét helyek ezek, ahol még az elmúlt években is fedeztek fel korábban teljesen ismeretlen állatfajokat. Legutóbb pedig egy vírust. 

Vírus a víz alatt

Kínai kutatók nemrégiben egy eddig teljesen ismeretlen vírust fedeztek fel a Csendes-óceán nyugati részén található Mariana-árokból vett üledékekben. Úgy vélik, hogy a vírus az úgynevezett Siphovírusok családjába tartozik, utóbbiakról közismert, hogy csak baktériumokat fertőznek meg, vagyis emberre a dolgok jelen állása szerint nem veszélyesek. A tudósok korábban már fedeztek fel ehhez hasonló, úgynevezett bakterofágvírusokat, azonban ezekről, tulajdonságaikról, élettereikről még mindig nagyon keveset tudunk, a mostani felfedezés kiváló alkalmat jelent arra, hogy a kutatók megvizsgálják ezeknek a vírusoknak a működését.

Ezeknek a vírusoknak a megfigyelése a többi között azért is nehéz, mert egy részük olyan elszigetelt helyen bukkan fel, mint ez a mostani. A kutatók szerint ez a mostani az eddig izolált legmélyebben megtalált ilyen vírustípus, és könnyen lehet, hogy egy új, az óceánban nagy mennyiségben előforduló víruscsaládot képvisel. Ennek azért van jelentősége, mert az óceánban egyre mélyebbre hatolva egyre nehezebben tolerálhatók a körülmények, egyre nagyobb a nyomás, a sötétség és a hideg, emiatt nagyon érdekes, hogy hogy élnek itt túl a különböző élőlények vagy mikroorganizmusok. 

Mi az a hadal-zóna?

A vírust az úgynevezett hadal-zónában (más források szerint abysszopelágikus, abyss esetleg abysszális zóna) találták, mely a világóceán legmélyebb részein, 6 km és 11 kilométerrel a tengerszint alatt húzódik. A vírus felfedezésével kapcsolatban a csapat elmondta, hogy

ez a terület a bolygó legkevésbé feltárt és legtitokzatosabb környezete, a Föld minden más pontjánál mélyebben van itt élet.

A vírust megtaláló kutatócsoport tagjai a sajtónak adott nyilatkozatukban elmondták: „Tengeri virológusok vagyunk, és kutatócsoportunk elsődleges célja a vírusok és gazdaszervezeteik közösségi szerkezetének, diverzitásának, elterjedési mintáinak, szabályozási mechanizmusainak és ökológiai szerepének vizsgálata a különböző tengeri élőhelyeken, például a sarkvidékeken és a mélytengerben.

hadal zóna mélytenger vírus óceán tenger

Az óceán zónái. Jól látszik, hogy a hadal zóna milyen mélyen helyezkedik el (Fotó: Encyclopaedia Britannica/UIG Via Getty Images)

A gazdabaktériumot Yu-Zhong Zhang munkatársunk és csapata izolálta a Mariana-árok üledékéből. Az ő kutatócsoportjuk a mikrobiális életet vizsgálja különböző szélsőséges környezetekben, köztük a Mariana-árokban, míg mi elsősorban a vírusokra koncentrálunk. 

Minek nekünk vírus?

Tudva, hogy a most felfedezett vírustípus emberre ártalmatlan, felmerülhet a kérdés, miért foglalkoznak ilyen és ehhez hasonló mikroorganizmusok feltérképezésével a kutatók. A kutatócsoport tagjai azt is elmondták, hogy a mélytenger élővilágának, ökoszisztémájának vizsgálata már eddig is rengeteg tanulsággal szolgált a tudomány számára. A mélytengeri élőlények túlesési mechanizmusai, az embertelen körülményekhez való igazodásuk (hogy tudniillik jéghideg és vaksötét van odalenn, ráadásul óriási a nyomás is)

nagyon tanulságos lehet az emberiség számára, amikor azon gondolkodunk, hogyan adathatjuk meg a magunk számára a még nem lakott területeket, vagy hogyan élhetjük túl, ha a klímaváltozás miatt eljegesedés következik be.

Ha megvizsgáljuk, hogy az embernél egyszerűbb felépítésű élőlények vagy akár vírusok, baktériumok hogyan működnek és hogyan élnek túl odalenn, (ahol egyébként nemrég egy tengeralattjáró utasai vesztették életüket) abból saját fajunkra nézve is hasznos ismereteket szűrhetünk le. 

Sir David Attenborough közreműködésével számtalan izgalmas dokumentumfilm készült, többek között a tengerek, sőt a mélytengerek élővilágáról, ezekből kiderül, milyen érzékeny összhang van a bolygó legapróbb és leghatalmasabb, vagy épp legfejlettebb állatainak élete közt. Ha még nem láttad, figyelmedbe ajánljuk a természetbúvár legutóbbi, tavaly ősszel kijött sorozatát, a Frozen Planet (A fagy birodalma) című műsor második évadát. A mélytengerek mellett a ma még örök jég birodalma a másik olyan, mit még alig térképeztük fel és ami még nagyon sok érdekességet tartogathat a számunkra. 

Kiemelt kép: Getty Images