Rengeteg meglepetést tartogat mindenki számára az öregedés, de ezek között is a legzavaróbb az emésztőrendszer működésének megváltozása – azaz például az újonnan fellépő gyomorégés, puffadás, hasi fájdalom és a bélműködés megváltozása (a székrekedés, a hasmenés vagy akár a kettő kombinációja). „Bélrendszeri problémák bármely életkorban felmerülhetnek, és a kor előrehaladtával egyre gyakoribbá válhatnak” – szögezi le mindenekelőtt Dr. Sara Attalla, a New Jersey-i Inspira Health gasztroenterológusa a Huffington Postnak.
Miért fáj a gyomrunk az idő előrehaladtával?
Ahogy öregszünk, az idegek és az izmok működése a gyomor- és bélrendszerben is megváltozhat, ami általában az emésztési folyamat lelassulását, az emésztőszervek közötti kommunikációs jelek rendszertelenné válását vonja maga után. Például a nyelőcsőben és a nyelésben részt vevő izmok mozgása is megváltozhat, ami refluxhoz vezethet, míg a gyomor lassabb működése miatt az elfogyasztott ételek valahol „elakadhatnak az úton” – ezáltal emésztési zavarokat okozva.
„Korral a gyomornyálkahártya is elvékonyodhat, emiatt pedig gyulladásokra hajlamosabbá válhat a gyomor” – magyarázza Attalla. Mindez azért lehetséges, mert az idő múlásával csökken a szervezetben a prosztaglandin (egy olyan, hormonszerű anyag, amely szerepet játszik a gyomorsav kiválasztásában és a gyomorizom működtetésében) termelődése. Ez aztán a gyomor védőburkolatának elvékonyodását okozhatja, ami miatt tehát nőhet a gyomorhurut vagy fekély kialakulásának kockázata.
Gyomorfekély, gyomorhurut, gyomorégés (Illusztráció: BSIP/UIG Via Getty Images)
A gyomor után az emésztés következő állomása a vékonybél. „Az alacsonyabb szintű mozgékonyság itt a baktériumok nagyobb arányú elszaporodásához vezethet, ami puffadást és hasmenést okozhat” – mondja Dr. Sunana Sohi, a Kentucky állambeli Louisville-ben található Gastroenterology Health Partners gasztroenterológus szakorvosa. Hozzáteszi, hogy amennyiben egy állomással később, a vastagbélben a mozgékonyság leáll, székrekedéssel és akár divertikulumokkal (nyomás hatására a bél falán kialakuló kis zsákszerű üregekkel) is számolhatunk.
Tetézi a bajt, hogy különböző krónikus egészségügyi állapotok szintén inkább idősebb korban jelentkezhetnek (például ízületi gyulladás, szív- és érrendszeri és anyagcsere-betegségek), ezek miatt pedig szintén hajlamosabb lehet az ember kevesebbet mozogni, ami végeredményben a bél mozgásának csökkenésével jár.
„Ha nem mozogsz, a bélrendszered sem mozog”
– foglalja össze Dr. Pritesh Mutha, az UTHealth Houston McGovern Medical School docense. Ezen kívül különböző gyógyszerek is okozhatnak gyomorbánatlmakat, hányingert, székrekedést, hasmenést, hasi fájdalmat, sőt, akár fekélyt is – ezért mindig olvassuk el figyelmesen a betegtájékoztatót, és értesítsük róla háziorvosunkat, ha valamelyik abban felsorolt mellékhatást észleljük magunkon!
Hogyan enyhítsük a gyomorbántalmakat?
Mindez frusztráló és aggasztó lehet, pánikra azonban semmi ok! Szakértők szerint léteznek olyan, jól bevált módszerek és életmódbeli szokások, amelyeknek segítségével minimalizálhatjuk a korral járó gyomorproblémák hatásait. Lássuk, mit tanácsolnak az orvosok az emésztőrendszeri gondok ellen!
- Rágjuk meg alaposabban az ételt! „A nyálban található enzimek segítenek már a szájban megemészteni a keményítőt és a zsírokat, csökkentve ezzel a gyomor- és bélrendszer terheltségét – tanácsolja Mutha. – A nyál lúgos pH-ja segít a reflux miatt a nyelőcsőben lévő sav semlegesítésében és a nyelőcső reflux tüneteinek enyhítésében is.”
- Igyunk több vizet! Egyrészt, ha a falatok között iszunk, a nyáltermelés serkentése által segíthetjük a rágást és a nyelést, másrészt pedig a megfelelő hidratálás kulcsfontosságú a székrekedés megelőzése érdekében.
- Fogyasszunk több növényi alapú, kevesebb feldolgozott ételt! Nem véletlen, hogy szinte minden egészséges életmóddal kapcsolatos tanács így kezdődik… Ha megfelelő mennyiségű rostot eszünk, az nemcsak a mosdóban eltöltött perceket teszi kellemesebbé, de csökkenti az inkontinencia valószínűségét, sőt, a víz felszívódása révén még a hasmenés kezelésében is segíthet.
- Mozogjunk többet! Erről már fentebb is esett szó. Mutha szerint az egyik legjobb, amit tehetünk, ha étkezés után nagyjából 15 percet sétálunk (kényelmes tempóban), ezáltal ugyanis aktiváljuk a gyomorműködést.
- Aludjunk jól – és eleget! A rossz vagy kevés alvás negatívan befolyásolhatja az immunitást és az emésztést egyaránt. Orvosok szerint minden éjszaka körülbelül hét-kilenc órát kellene aludnunk, már csak azért is, mert alvás közben aktiválódnak igazán a szervezet öngyógyító mechanizmusai.
- Olvassuk el a betegtájékoztatót! „Szinte bármilyen gyógyszernek lehetnek emésztőrendszeri mellékhatásai, még azoknak is, amelyeket eleve emésztőrendszeri betegségekre írnak fel – hangsúlyozza Mutha. – De ha gyógyszereinket pontosan az előírt módon szedjük, már csökkenthetjük a mellékhatások kockázatát.”
Amennyiben a felsoroltak betartása mellett is kínzó tünetek gyötörnek bennünket, keressük fel háziorvosunkat vagy kérjünk konzultációs időpontot egy gasztroenterológustól!
Kiemelt kép: Getty Images
