A híres amerikai-magyar pszichológus 1975-ben fejtette meg tudományos pontossággal az úgynevezett „flow-élményt”, amely a lehető legboldogabb állapotot jelöli, amelyet ember érezhet. Ezt a boldogságot bárki megtapasztalhatja, és a tudóshoz kapcsolódó évforduló alkalmával magunk is arra vállalkoztunk, hogy hétköznapi példákkal segítsünk leírni, mi kell a flow-élményhez.
Hiszen itt a hétvége, itt vannak az utolsó napsütéses hetek, mielőtt hónapokra beborul az ég, most aztán igazán nagy szükség van arra, hogy rálépjünk a boldogság felé vezető ösvényre, amelyet Csíkszentmihályi Mihály jelölt ki nekünk.
Ami serkenti a flow-t
A flow-élmény megélése egyet jelent azzal a pillanattal, amikor önfeledten csinálunk valamit, ez lehet a munka, az otthoni teendők, egy étkezés vagy a családunkkal, barátainkkal eltöltött idő, és még hosszan sorolhatnánk. Csíkszentmihályi Mihály sem mond konkrét, sarkalatos tevékenységeket, helyette az élményt leíró érzésekkel határozza meg, hogy mikor is jön az a bizonyos flow. Ehhez kilenc feltételnek kell teljesülnie: amikor egyértelműen tudjuk, hogy mit és miért csinálunk, erőfeszítés nélkül koncentrálunk, önazonosak vagyunk, nem feszélyez az idő múlása, érezzük, hogy amit teszünk, az jó, egyensúlyban vagyunk, jelen vagyunk, teljesen elmerülünk a tevékenységben, és végül mindezzel 100%-ban tudunk azonosulni, akkor flow-élményben van részünk. Ezeket a pozitív érzéseket együttesen tapasztaljuk, legyen szó bármilyen cselekvésről.
A boldogságnak is van receptje (Fotó: Getty Images)
A pszichológus szavai szerint: mindegy, hogy miben leljük örömünket, a közös családi futásban, a sakkban vagy akár az olyan magányos tevékenységekben, mint az olvasás vagy a zenélés, fontos, hogy időt szánjunk az élvezetes pillanatokra.
Csakazértis flow!
A flow-élményt igazoló kutatásokban számos sportoló és zenész beszámolt az érzésről, amikor megszűnik körülöttük a világ, az idő múlása kitapinthatatlan és a teljesítmény maximális pontra hág. Akik erről nyilatkoztak, bizonyára szerették a munkájukat, ezen felbuzdulva Csíkszentmihályi Mihály egyéb területeken dolgozó embereket is megkérdezett, és kiderült, hogy egy tőzsdeügynök is átélheti ugyanazt az érzést, amit egy sportoló vagy zenész. A flow-élmény szoros összefüggésben van az emberi teljesítménnyel, de nem lehet kicsikarni a jobb eredmény érdekében.
A flow-élmény akkor jön, amikor valóban élvezzük a munkát, amikor kizárjuk a külső zajokat, a bosszantó körülményeket.
Amikor fejünkbe vesszük, hogy csak azért is élvezni fogjuk a munkát, még nem garantált a siker, meg kell találni hozzá azt a tevékenységet, amit élvezettel végzünk.
A pszichológus erről így fogalmazott: sokan azt gondolják, hogy boldogabbak olyankor, amikor pihennek vagy relaxálnak. Ehhez képest nagyobb valószínűséggel számolnak be arról, hogy a legnagyobb boldogságot akkor élik át, ha elmerülnek egy tevékenységben, vagy teljesen elköteleződnek amellett, hogy megküzdjenek egy kihívással.
Ami kizárja a flow-t
Bár egy szeretett tevékenység segít eléri a flow-élményt, vannak olyan tényezők, amelyek csökkentik az eufórikus boldogság megélését. Ilyen lehet a stressz, az idegesség, az apátia és az unalom. Ezek akkor jelentkeznek, amikor az adott feladat nem rejt semmilyen motivációt. Például, nem lelünk örömet egy olyan teendőben, amit rutinból kell végezni és képtelenek vagyunk fejlődni benne, vagy aminek a gondolattól is borsódzik a házunk. Meglehet, hogy a sportolók flow-élményt élnek át edzés közben, de egy amatőr számára vajmi kevés élvezetet jelentenek a fárasztó és fájdalmas feladatok, kiváltképp, ha először próbálja egy idegen helyen, idegen emberek társaságában. Hogy az ünnepelt tudós szavait idézzük:
„ami megfelelő mértékű kihívás ma, az holnap vagy egy hét múlva már túl sok vagy túl kevés lesz, függően a hangulatunktól, az egészségünktől és a testi erőnlétünktől”.
Kiemelt kép: Getty Images
