A történelemóráról ismert selyemút i.e. 100 környékén már formálódott, és nevét a drága kelméről kapta, amelyet egy adott útszakaszon szállítottak Ázsiából Európába. Neve azonban sokkal fiatalabb: egy porosz földrajztudós használta először a selyemút szót 1877-ben. A selyem mellett persze vittek itt minden mást is, főként fűszereket, aranyat, drágaköveket, lőport és – kéretlen-kelletlen módon – betegségeket is. Tudniillik úgy tartják, hogy selyemúton szállított rakománnyal érkeztek Európába azok a rágcsálók, amelyek a pestisjárványt terjesztették. 

Nehéz megbecsülni a selyemút jelentőségét a történelemben, hiszen a vallások és az eszmék éppoly élénken cserélődtek rajta, mint az áruk. Az útvonal mentén fekvő városok multikulturális városokká fejlődtek. Az információcsere olyan új technológiák és innovációk születtek, amelyek megváltoztatták a világot. A Kínába behozott lovak hozzájárultak a Mongol Birodalom hatalmához, míg a Kínából származó puskapor megváltoztatta a háború természetét Európában és azon túl. A selyemút nyelvek, népek és kultúrák találkozásának színtere volt, így minden szempontból meghatározza Európa múltját, mert a járvány mellett jöttek hasznos járulékok is, mint a keleti művészeti tárgyak, a lakberendezési eszközök, például a drága és szemet gyönyörködtető selyemtapéta, amellyel a kastélyok előkelő termeit díszítettek. (A Festetics kastélyban láthatók antik kínai műtárgyak, sőt egy külön termet rendeztek be az ázsiai stílus jegyében.) 

Egykor karavánok közlekedtek a selyemúton (Fotó: Ratnakorn Piyasirisorost/ Getty Images)

A selyemút nevével ellentétben egy zord útszakasz volt, mindez kontinensek között. A rablóbandák bátran fosztogatták a sivatagi úton haladó karavánokat, nem kímélve az emberéletet, míg a Földközi-tengeren úszó rakományra kalózhajók vártak. Majd az ősi áruszállítás a technológiával együtt fejlődött – fosztogatók továbbra is voltak, csupán a kivitelezés vett modern köntöst. Egészen napjainkig, amikor a nagy múltú útszakaszt egy az egyben új helyre teszik át. De miért kell megbolygatni valamit, ami több, mint kétezer évig működött?

Érdekességek a selyemútról

• A selyemút Kínából, Chang`an-ból (népszerű magyar átírással: Csang-an, mai nevén Xi`an, vagyis Hszian indult, Anatólia területén és a Földközi-tenger térségén haladt keresztül. A selyemúton folytatott kereskedelem fontos szerepet játszott olyan nagy civilizációk fejlődésében, mint Kína, Egyiptom, Perzsia, Arábia, India, Róma és Bizánc.
• 2014-ben az út kazahsztáni, kínai és kirgizisztáni szakaszát az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították.
• A selyemút egyik leghíresebb utazója Marco Polo volt. Az olaszországi Velencében gazdag kereskedőcsaládban született Marco mindössze 17 éves korában indult apjával együtt Kínába (akkoriban Cathay). Több mint három évig utaztak, mielőtt 1275-ben megérkeztek Kublai Kán palotájába, Xanadu városába. Marco a kán udvarában maradt, és küldetéseket kapott Ázsia olyan részeire, amelyeket európaiak még soha nem látogattak meg. Visszatérése után Marco Polo megírta kalandjait, ami őt – és az általa bejárt útvonalakat – híressé tette.
• A selyemúttal kapcsolatban ma is folynak kutatások. Idán januárban az ELTE-n indult a legújabb, aminek keretein belül a kommunikációs hálózatát vizsgálják. A projekt keretében a csoport az ókori távolsági kapcsolatrendszereket kutatja, elsősorban a római világ, Délkelet-Ázsia és Kína vonatkozásában. 
• A magyarok is jelen voltak: az MTA–ELTE–SZTE Selyemút Kutatócsoport tagjaival készült interjúból az is kiderült, hogy egy ferences szerzetes  leírásában az szerepelt, hogy egyszer egy sámánszertartásra készültek a Karakorum-hegységben, és megidéztek egy szellemet. Az viszont azt kiabálta, hogy nem tud bemenni, mert keresztény van az épületben. Kiderült, hogy egy magyar volt köztük, aki a tatárjárás során elhurcolt hadifogoly lehetett.
• Annak ellenére, hogy a selyemút számos geopolitikai változást túlélt, elveszítette jelentőségét az Oszmán Birodalom 1453-as felemelkedésével, mert az szinte azonnal megszakította a Kelet és Nyugat közötti kereskedelmet.

A selyemutat ábrázoló szövet (Fotó: Pool BENAINOUS/TINACCI/Gamma-Rapho via Getty Images)

A Föld egy nagy játéktábla

A kínai miniszterelnök, Hszi Csin-ping 2013-as bejelentése sokkolta a világot. Amikor egy kazahsztáni egyetemen arról beszélt, hogy Kína új selyemutat épít, sokan csak legyintettek, mondván egy közel 2100 éves útvonalat nem lehet csak úgy átépíteni. De 2014-ben már letették az első vasúti síneket, hogy felülírják a történelmet. Mi szükség volt erre? A magyarázat egyszerű, és minden jel arra utal, hogy a kisember nagyban érintett, köztük mi, magyarok is.

Az új selyemutat a következő névre keresztelték: Egy Övezet Egy Út program.

Ez egy utópikus világban akár a világbéke szimbóluma is lehetne, de ennél azért árnyaltabb a helyzet. Az építésre azért volt szükség, hogy Kína mint nagyhatalom egy egzakt úton elérjen az Európai országokhoz, főként Németországhoz, Franciaországhoz és Olaszországhoz. Ez tehát egy több mint hatvan országra kiterjedő komplex geopolitikai-stratégiai terv, mely politikai, gazdasági, védelmi célokat ötvöz, noha a kínai kommunikáció elzárkózik attól, hogy ezt geopolitikai tervnek hívják. Az új selyemút tehát szintén a kínai gazdaságot támogatja. A kérdés már csak az, hogyan érint ez minket, magyarokat? Beszédes, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal is az Egy Övezet Egy Út program része, ami több tízmilliárdba kerül, de ezt látni már legfeljebb csak az unokáink fogják. Vannak, akik csak jót látnak a projektben, ilyen a Kína és Európa közötti nyitottság, ami kulturális sokszínűséget ígér, vagy a munkalehetőség, amelyet az építkezés kínál. Kritikusai szerint azonban mindez kisebb országokat kényszerít gyakorlatilag fenntarthatatlan fejlesztésekbe, így pedig adósságcsapdába.

Kiemelt kép: Részlet egy katalán tengeri térképről, amely a 13. századi Ázsiát ábrázolja egy karavánnal, amely úton van Cathay (Marco Polo által Észak-Kínának adott neve) felé. Abraham Cresques illuminált kézirata pergamenre 1375-ből – Leemage/Corbis via Getty Images