Ki ne álmodozott volna arról, hogy elutazik egy gyönyörű helyre, ahol aztán boldogan él, amíg meg nem hal? Nos, ebben a cikkünkben nem ezekről lesz szó, hanem olyan városokat mutatunk be, amelyeket a legdepresszívebbnek tartanak a világon, és ahol – legalábbis önszántából – senki nem akar élni, ha már máshová dobta le a gólya.
De mi is tesz egy várost lehangolóvá? A teljesen önkényesen kiválasztott nézőpontok ezek: csúnya és lelakott, pocsék időjárással, túl kevés a napfény, hiányzik a kultúra és infrastruktúra (például nincsen színház, mozi, nehézkes a közlekedés), nagyon nehéz a megélhetés, hatalmas a szegénység, és nincs vagy csak nagyon korlátozott a kitörési lehetőség. Ezek alapján összegyűjtöttem és listába szedtem azokat a helyeket, ahova legfeljebb azért utaznék el, hogy hazatérve sokkal jobban értékeljem azt, amim van. (A világ legélhetőbb városairól már korábban írtunk, illetve azokról a helyekről is, ahova senki nem léphet be.)
Norilszk, Oroszország
Egyik olyan listáról sem hiányozhat ez a Szibériában található város, amely a világ leglehangolóbb helyeit sorolja fel, és ez egyáltalán nem meglepő. Az év nagy részében sötétség borítja a világ legészakabbra fekvő nagyvárosát, novemberben például a lakosok naponta csak 77 percig élvezhetik a napsütést.
Norilszk (Fotó: Oleg Nikishin/Getty Images)
A hőmérséklet az év nagy részében fagypont alatt van, és mivel télen mínusz 50-70 fok alá is csökkenhet, a hőingadozás akár 75 fok is lehet. Az itt élő lakosság (mintegy 175 ezer fő) többségét a gulágok egykori foglyai és őrei, és azoknak leszármazottai adják, akik számára gyakran nincs menekvés.
Járható utak nincsenek, mint ahogyan nincs városon kívüli vasútvonal sem, és ahhoz, hogy elhagyják, külön engedélyt kell kérniük a hatóságoktól,
mint ahogy az ide látogatóknak is. Norilszk – amely tulajdonképpen egy három helységből, Norilszkból, Talnakból és Kajerkanból álló 30 kilométeres sugárban elterülő bányaagglomeráció – az egyik legszennyezettebb hely a Földön, mivel a környéken nehézfémeket bányásznak, és ezt semmilyen ökológiai törvény nem korlátozza. Emiatt a légszennyezettség elérte azt a szintet, hogy egyes területeken fekete hó esik, és gyakran nem lehet átlátni a szmogon. Ennek is betudható az, hogy a várható élettartartam nagyjából 50 év, ami tízzel kevesebb, mint Oroszország többi részén.
Dakka, Banglades
Banglades fővárosa rendkívül túlzsúfolt, agglomerációval együtt több mint 12 millió lakost számlál. Emiatt folyton tömeg van az utcán, de ami még fontosabb: a város lakóinak többsége egyszerűen nyomornegyedekben él, amelyek e megapolisz nagyobb részét elfoglalják. A kitörésre gyakorlatilag nincs esélyük a megfelelő oktatás, infrastruktúra és a kevés (megfelelő) munkahely hiánya miatt.
Dakka (Fotó: Getty Images)
Gyakori, hogy a szegény családokból származó gyerekek is kénytelenek gyárakban dolgozni, és az ezért kapott csekély fizetségből (ami sokszor nem éri el a napi ezer forintot sem) tengődnek.
Egy 2016-os felmérés szerint a ruhiparban dolgozók fizetése átlagosan havi 68 dollár (kb. 25 ezer Ft) volt, ami csaknem a fele (!) a környékbeli országoknak – még Indonéziában és Vietnámban is minimum 104 illetve 107 dollárt (38 500 és 39 660 Ft) visznek haza. Ráadásul mindez egyáltalán nem veszélytelen: 2013-ban a Rana Plaza nevezetű gyár épülete összeomlott, 1130 embert és kisgyereket (működött itt egy óvoda is a dolgozók gyerekei számára) maga alá temetve. Itt olyan márkáknak készültek ruhák, mint a GAP, Zara, Benetton és Marks&Spencer. 2007-ben a The Economist gazdasági lap élhetőségi listáján 132 világváros közül az utolsó előtti helyet kapta.
Aokigahara, Japán
Ez a különös hely kicsit kilóg a többi közül: nemcsak, hogy nem város, de kifejezetten szép is, mégsem szívesen utaznék el ide. Többféle néven is emlegetik: van, aki a Fák tengerének, míg mások (jóval többen) az Öngyilkosok erdejének nevezik. Ez a kivételesen sűrűn erdővel borított terület a Fudzsi hegy lábánál terül el, amely önmagában is rendkívül megnehezíti az odajutást, nem beszélve a puha, mohával benőtt vulkanikus talajról, amin nagyon nehéz járni. A fák sűrűsége miatt szokatlan csend uralkodik a rengetegben, ami különleges atmoszférát teremt, pont ezért egykor szellemekkel és rituális tevékenységekkel hozták összefüggésbe.
Az erdőbe vezető ösvény kapujában tábla figyelmeztet: „Az életed drága ajándék, amelyet a szüleidtől kaptál. Gondolj rájuk, a testvéreidre és a gyermekeidre! Ne tartsd magadban, beszéld meg a problémáidat! Vedd fel a kapcsolatot a nemzeti segélyvonallal!” (Fotó: Getty Images)
A XX. században Seichō Matsumoto Kuroi Jukai (Fák fekete tengere) című regényének köszönhetően vált híressé, és még egy horrorfilm is készült történetéből Sötét erdő címmel. Az Aokigaharához kapcsolódó romantikus és titokzatos hangulat, valamint az elszigeteltség körülményei minden bizonnyal hozzájárultak ahhoz, hogy ez a második olyan hely a Földön (a Golden Gate híd után), ahol a legtöbb öngyilkosságot elkövetik évente.
Korábban évszázadokon keresztül az időseket hagyták itt magukra a családok, amikor azok már magatehetetlenek voltak vagy nagyon szenvedtek, a(z ön)gyilkosság társadalmilag is elfogadott változataként.
Manapság is rengetegen jönnek ide véget vetni életüknek. Néhány éve nagy felháborodást keltett, amikor a népszerű YouTuber, Logan Paul itt forgatott, levideózott egy akasztott holttestet, majd azt feltöltötte a videomegosztó portálra (bár később eltávolította a felvételt). A japán kormány hivatalos adatai szerint 2013 és 2015 között több mint száz olyan ember lett öngyilkos az erdő mélyén, aki nem a környéken élt, de a helyiek szerint a valóság ennél sokkal durvább. A szakértők viszont a mai napig csak találgatnak, hogy pontosan miért is választják olyan sokan életük kioltására ezt a helyet.
Phenjan, Észak-Korea
Valószínűleg nincs olyan ember a Földön (kivéve persze Dennis Rodmant), aki ennek a városnak a nevét hallva azt gondolná, hogy ez a legmenőbb hely a világon, ahol csak élni lehet. A kőkemény diktatúrát nyögő ország fővárosát sokáig hermetikusan elzárták a külvilágtól, újságírók vagy turisták szinte egyáltalán nem tehették be ide a lábukat.
Phenjan (Fotó: Getty Images)
Azóta valamelyest enyhült ez a szigor, és bizonyos engedélyek megszerzése után el lehet ide látogatni, bár az ott tartózkodásuk alatt árgus szemek figyelik a külföldiek minden lépését. Néhány évvel ezelőtt egy Otto Warmbier nevű amerikai egyetemista állítólag ellopott egy propagandaplakátot a phenjani Yanggakdo International Hotelből, ahol megszállt, mialatt az országban turistáskodott. Tettéért
15 év kényszermunkára ítélték, de hamarosan tisztázatlan körülmények között kómába esett.
Bár 2017 júniusában kegyelmet kapott, és hazaszállították az Egyesült Államokba, de alig két hétrá rá sérülései következtéében elhunyt. Ráadásul nem ritka, hogy valódi Patyomkin-városként bőséget és boldogságot mutatnak a vizitoroknak, miközben az innen elmenekültek beszámolójából tudjuk, hogy borzasztó a szegénység, az emberek gyakran éheznek, nem megfelelő az egészségügyi ellátás és az oktatás, míg bátran költenek olyan szuperprojektekre, mint a Phenjan és a tőle mintegy 50 km-re található Nampo kikötővárost összekötő kétszer ötsávos autópálya, amelyen gyakorlatilag semmi forgalom sincsen.
Pár éve még a létezéséről sem tudtunk, ma viszont már Észak-Korea legbefolyásosabb nőjeként és leendő vezetőjeként emlegetik. de kicsoda a rejtélyes Kim Jo-Dzsong? Idekattintva megtudod!
Kiemelt kép: Getty Images
